Névtábla-mizéria Karintiában
Népszavazást indított hétfőn Karintia déli részén Jörg Haider tartományi elöljáró (miniszterelnök), hogy kikérje az érintett községek lakosainak a véleményét arról: akarnak-e még több kétnyelvű (német-szlovén) helységnévtáblát településeik határában.
Dátum: 2006-06-19 11:13:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=58716
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:06:56.066367, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Haider mintegy 40 ezer dél-karintiai véleményét várja arról: elfogadják-e Wolfgang Schüssel kancellár javaslatát, amely szerint összesen 158 karintiai településen lenne kétnyelvű helységnévtábla, vagy ennél kevesebb helyen, illetve ne állítsanak sehol újabb kétnyelvű táblákat. A népszavazásnak nincs kötelező érvényű következménye, pusztán véleménynyilvánító jellegű, de az őszi parlamenti választások közeledtével növelheti Haider népszerűségét Karintiában.
Karintia nagy részét és fővárosát, Klagenfurtot 1919-ben délszláv csapatok foglalták el. A terület - amelyen akkor még jelentős szlovén kisebbség élt - 1920-ban népszavazás eredményeként maradt Ausztria része. Az alpesi ország az 1955-ös államszerződésében vállalta a kétnyelvű táblák felállítását. Jelenleg a tartomány 2824 települése közül 77-nek a határában van ilyen tábla, jóllehet az 1971-es szabályozás 205, az 1977-es pedig 91 településen írta elő azt. A helységnévtábla-ügy hosszabb ideje mérgezi a karintiai szlovénok és osztrákok viszonyát, különösen azóta, hogy az osztrák alkotmánybíróság 2001-ben úgy döntött, kétnyelvű táblák állíthatóak mindazokon a településeken, ahol a szlovén kisebbségiek aránya eléri a 10 százalékot. A korábbi szabályozás még 25 százalékos arányt határozott meg.
A karintiai szlovénok nemzetiségi tanácsa a 2001-es népszámlálásra hivatkozva a közelmúltban úgy foglalt állást, hogy a tartományban 293 községben kellene kétnyelvű helységnévtáblát állítani, azaz jóval több helyen, mint amennyinél azt Schüssel kancellár javasolta. A szlovénok már többször is önkényesen kétnyelvű táblákat állítottak néhány településnél, azonban a hatóságok eltávolították azokat. A szláv népcsoport a névtáblák hiányán kívül nehezményezi, hogy az osztrák állam nem védi megfelelően a szlovénokat az asszimilációval szemben. Arra hivatkoznak, hogy az 1951-es népszámláláskor még 42 ezren vallották magukat szlovénnak, míg 2001-ben már csak valamivel több mint 12 ezren (a 8,14 milliós Ausztriában). Keveslik a népcsoport kulturális és oktatási támogatását, nehezményezik, hogy politikai pártjuk nem kaphat képviseletet a tartományi parlamentben. Az utóbbi öt évben öt megoldáskereső konferenciát tartottak a névtábla-ügy rendezése céljából, de mindegyik eredménytelenül végződött.
MTI - fidesz.hu