Gyurcsányék az 56 előtti Gerő-politikát másolják?

Kísértetises hasonlóságokat fedezett fel az InfoRádió az 1956-ös és a 2006-os magyarországi gazdasági helyzet, és annak kezelése között.

Dátum: 2006-06-19 14:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=58741
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:07:03.712289, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Magyarország súlyos és megoldatlan gazdasági problémákkal küzdött 1956 nyarán, és azzal küzd mai is. Ötven éve az életszínvonal csökkentésével, az államapparátus leépítésével, racionalizálással próbálták javítani a pénzügyi helyzetet. Éppen úgy, ahogy most is.

Magyarország súlyos és megoldatlan gazdasági problémákkal küzdött 1956 nyarán. Elsősorban a mind veszedelmesebbé váló nemzetközi eladósodással - írja Aczél Tamás és Méray Tibor Tisztító vihar című, az 1956-os forradalomról szóló könyvében - olvasható az InfoRádió honlapján.

"A felbillenő export-import mérleg következtében súlyos valutahiány lépett fel; a hitelezők pedig egyre határozottabban követelték a számlák kiegyenlítését. (...) Előálltak követeléseikkel a nyugati hitelezők is" - áll a könyvben. Az 1959-ben írt műben tovább részletezik a három évvel korábbi helyzetet. "Az országban ott álltak a félig vagy negyedrészt elkészült építkezések; az erőltetett ütemű nagyberuházások maradványai. Budapest házai alatt roskadoztak, beomlottak a félig kész földalatti vasút alagútjai (csak karbantartásuk milliókba került), a vidéken meztelenül meredeztek a betonoszlopok (...)".

Az ország akkori vezetői (megkerülve a Szovjetunióban nyaraló miniszterelnököt, Nagy Imrét), megtalálták a megoldást a problémákra. Erről így ír a könyv: "Gerő Ernő és társai agyában megszületett az új - de valójában milyen régi! - elmélet, amely szerint a baj alapoka az életszínvonal hirtelen emelkedése. A következtetés világos volt és egyszerű: ha a bajokon segíteni akarunk, véget kell vetnünk a további életszínvonal-emelkedésnek, sőt a jelenlegiből is le kell faragnunk annyit, amennyi az egyensúly helyreállításához szükséges."

Intézkedések akkor: életszínvonal és az apparátus csökkentése

A lefaragásokat a párt vezetői a következőképpen képzelték el - emlékeznek a Tisztító vihar szerzői: "Intézkedéseket kezdtek kidolgozni az életszínvonal újabb csökkentésére, vagy ahogy mondták, 'a gazdasági egyensúly helyreállítására'. Az egyensúlyba hozatal egyik legfőbb feltétele - így jelölték meg - a hatalmassá duzzadt, alapjaiban felesleges létszámú államapparátus csökkentése. Megszületett a racionalizálás gondolata."

És ma...

A központi költségvetési intézmények átszervezésével, a hasonló feladatot ellátó intézmények összevonásával és 32 feleslegessé vált intézmény megszüntetésével 2008-ra 12 500-zal csökken a dolgozók létszáma és 37 milliárd forinttal mérséklődnek a működési költségek - közölte Gyurcsány Ferenc az Új egyensúly programja ismertetésekor.

A kormány azonnali intézkedései az idén 350 milliárd, jövőre 1000 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét. A kormányfő elmondta, hogy a kormány azonnali intézkedéseinek hatására már ebben az évben mintegy 170 milliárd forinttal csökkennek az államháztartás kiadásai. (forrás: miniszterelnök.hu)

Gerőék is elfelejtették megmondani

"Gerőék azonban 'csak' azt felejtették el megmondani, hogy ezt a mérhetetlen apparátust ők maguk fejlesztették ki, növelték nagyra...(...) A racionalizálás már réges-rég folyt, ezreket és ezreket szórtak ki az állásukból, mindenki erről beszélt - csak a sajtó, a rádió hallgatott róla, azt a régi elvet követve, hogy amiről nem beszélünk, az nincs. Az országban fellobbant az elkeseredés és a félelem újabb lángja" - írja a könyv az 1956-os forradalmat megelőző időszakról. A szerzők szerint az egyetlen réteg, amely visszakapta régi erejét a pártapparátus volt, hiszen döntő szavuk volt abban, hogy ki maradhat meg az állásában.

MNO - fidesz.hu