Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

A fosztogatás programja

Navracsics Tibor a Fidesz által kezdeményezett parlamenti vitanapon értékelte az Új Egyensúly programot.


Dátum: 2006-06-19 15:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=58747
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:07:05.657970, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen frakcióvezető asszony javaslatait a beszédem szerkezetére és tartalmára vonatkozóan, de ha megengedik, akkor nem a Magyar Szocialista Párt logikája szerint állítanám most össze hozzászólásomat ebben az ügyben - majd esetleg egyébként megbeszélhetjük ezeket a dolgokat is.

Az a helyzet, hogy én a tanórára egy rossz tankönyvet hoztam el, mert sejtettem én, hogy a választási programról is szó lesz. El is hoztam magammal a Magyar Szocialista Párt választási programját, vagy legalábbis amiről én úgy tudtam, hogy az - elnézést, hogy fekete-fehér nyomtatóval nyomtattam ki, de takarékos frakció a miénk - ami az "Erős köztársaság, Sikeres Magyarország" címet viseli, olyannyira, hogy "Biztonság, igazságosság, bátorság: a Magyar Szocialista Párt választási programja" alcíme van, Miniszterelnök úr.

Én úgy tudom, az MSZP-nek nem Új Magyarország programja volt, vagy nemcsak az Új Magyarország programja volt a választási programja, hanem ez is, az Erős köztársaság, sikeres Magyarország. Szórakoztató olvasmány egyébként, képviselőtársaimnak is ajánlom figyelmébe. Egyvalami rontja le valóban a hitelességét és az értékét, hogy az azóta eltelt két hónap - lassan két hónap - világossá teszi, hogy Önök ezt már akkor sem gondolták komolyan, amikor fogalmazták. Egyébként pedig elég drága kaland volt az Új Magyarország program: amit látunk, és amit láthatunk, az nagyjából kilométerszelvények, köbméterek, betonköbméterek, alapok és egyéb ilyenek, egyfajta termelési regény, termelési jelentés, és nem mondhatnánk, hogy a jövő Magyarországáról szóló vízió.

De azért van jelentősége mégis az egész dolognak, ha még egy kis türelmet kérhetek ebben az ügyben, mert hogy az a helyzet, hogy a mostani időszak erősen hasonlít egy viccre, ami bár szakállas, és ezért kicsit röstelve is mondom, mert az én gyermekkorom előtti időszakból származik még, de a jereváni rádióról szól. Amikor a jereváni rádió bejelentette híradásában, hogy Moszkvában autókat osztogatnak, majd pedig egy óra múlva bejelentette, hogy elnézést, helyesbítünk, Moszkvában autókat fosztogatnak. Nos, itt az történt, hogy Önök február, március, április táján osztogatást ígértek, osztogatást mondtak mindenkinek, az emberek azt hihették, hogy osztogatás lesz, és aztán most május végén, június elején kiderül, hogy fosztogatás lesz. Mert az, ami most itt készül, ez nem hogy nem kiigazítás, Miniszterelnök úr, még az sem biztos, hogy megszorítás, ez itt fosztogatás. Ha megengedik majd erre is visszatérnék.

Önök kiadták ezt a programot, vagy legyen, Miniszterelnök úr, ahogy Ön gondolja, az Új Magyarország programot. Erre szavazott több mint 2 millió ember, Önök ezzel megnyerték a választást. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezeknek az embereknek körülbelül az 50-60 százalékát átverték, mert nem azt mondják most, ami ebben van.

Ezt követően, Miniszterelnök úr, kiadták az Új Magyarország: Szabadság és szolidaritás című programot, amiről itt a múlt héten mi tíz órát vitatkoztunk. Ön is, kormánypárti képviselőtársaim is derekasan állták a sarat, érveket szegeztek szembe velünk, aztán kiderült, hogy Ön következő nap elmegy az Országos Érdekegyeztető Tanácsra, és egy harmadik, teljesen más dolgot mond. Ezt a teljesen más dolgot pedig úgy hívják, hogy az Új Egyensúly programja, amiről ma kezdtünk el vitatkozni, de Ön már az expozéjában azt mondja, hogy azért olyan nagyon ne vitatkozunk róla, mert elmennek másfél napra Őszödre, és előjönnek majd egy még újabb programmal, amiről aztán, majd, mert az lesz az istenigazán program a jövőben. Akkor most jó lenne eldönteni, Miniszterelnök úr, mi legyen az elkövetkező négy évben, de a négy évbe beleértem a holnapot is, a holnaputánt is, a jövő hetet is, és nemcsak a 25 éves gyermekszegénység ellenes programot, amiben mélységesen egyetértünk, hogy 25 év múlva nem szabad szegény gyermeknek lenni Magyarországon, 12 év múlva sem szabadna már szegény gyermeknek lenni Magyarországon. De mikor döntik el azt, hogy mi fog történni a jövő héten, két hét múlva, mi lesz abban a konvergencia programban, amit szeptemberre be kell adniuk az Európai Bizottsághoz, vagy mi lesz azokban a további előkerülő politikai kérdésekben, amiről előbb vagy utóbb dönteni kellene?

Visszatérve az Új Egyensúly programjára... Miniszterelnök Úr, az Új Egyensúly programja szerintem egy rossz program. Két okból tudnám azt mondani, hogy rossz program. Egyrészt azért rossz, mert ebből a katyvaszból adódóan, ami korábban volt, és amit próbáltam nagyjából körülhatárolni - új Magyarország, bátor, biztonságos Magyarország, én nem tudom még micsoda -, ebből nem következik az Új Egyensúly programja. Ez egy teljesen más anyag, ami nehezen védhető: Önön is érezhető volt, hogy elég nehéz a szónoki pulpituson megmagyarázni, hogy most tulajdonképpen miről van szó, ami azért sajnálatos, mert valójában itt egy diszkontinuitás van. Nem ebben gondolkodtak, a kormányprogram is egy önálló szigetként áll a programalkotásban. Azt megelőzően a választási program is egy önálló szigetként áll, és itt van ez, ez is egy önálló szigetként áll. Reméljük, minél hamarabb ki tudjuk majd kerülni, és nyugodtabb vizekre tudunk evezni. Ebből adódóan ez már eleve nem lehetett jó program. De azért is rossz program, Miniszterelnök úr, mert ez azoktól az emberektől vesz el - és csak elvesz -, akik fenntartják ezt az országot. Az aktívaktól vesz el. Önök emelik az árakat az áfával: tavaly év végén, idén év elején óriási kampányt csináltak, hogy 25 százalékról 20 százalékosra leviszik az áfát, emlékeznek rá, árkommandót vetettek be. A feketézőkre, nepperekre lesújtottak, népbíróság, és a dolgozó nép dühe vetette meg a feketézőket, matricákat osztogattak, hogy öt százalékos Tesco-áfacsökkentés, más cégek áfa-csökkentése, akik beszálltak, és most pedig 15 százalékos áfa-körből 20 százalékra emelik az áfát. A 25 százalékos áfa-körbe tartozik például a helikopter és az uszodaépítés. A 15 százalékos áfa-körbe az élelmiszerek tartoznak. Felemelik az árakat: Ön azt mondja az Útközben című könyve 97. oldalán, hogy az igazi szociáldemokrata program az, amikor az áfát csökkentjük, mert az áfa az, amit a legszegényebb ember is kénytelen kifizetni, amikor vásárol, amikor élelmiszert vesz, stb. És erre megemeli most az áfát. Milyen szociáldemokrata program ez most, Miniszterelnök úr? Akkor ne hivatkozzanak rá, arra kérném önöket, vagy értelmezzék újra - Tony Blair nyomán ki lehet találni egy olyan szociáldemokrata programot is, ami köszönőviszonyban sincs a szociáldemokrácia hagyományaival.

Azért is rossz ez a program, mert az áfaemelés mellett olyan adóemeléseket is végrehajt, melyekkel a hitelességet ingatja meg. Önök sokat tárgyaltak az EHO megszüntetéséről, bejelentettek egy adócsökkentési programot, az APEH - Pokorni Zoltán képviselő társam a múlt alkalommal megmutatta - kipostázott ilyen szép kis szórólapokat. Most az APEH ki fog postázni egy olyan szórólapot, hogy "elnézést, műsorváltozás, adócsökkentés helyett adóemelés következik? Kérjük tisztelt adózó vegye figyelembe, hogy mostantól többet kell majd fizetnie?" Azt mondják, hogy majd azzal fognak lecsapni, és sújtják, büntetik meg az igazságtalanságokat, és számolják fel az igazságtalanságokat, hogy tízezer meggazdagodási vizsgálatot fognak végrehajtani. Ki lesz az a tízezer ember? Mi alapján határozzák meg? Azt mondják, hogy az EVA-sok. Az EVA-sok azok az emberek, akik hittek Önöknek 2002-ben. Én nem hiszem, hogy gazemberek lennének az EVA-sok. Hittek önöknek 2002-ben, most évközben 15 százalékról 25 százalékra megemelik az EVA-t, és aztán még a nyakukba is akasztják a jó kis gazdagodási vizsgálatokat.. De az egész akár még koncepció is lehetne, ha a másik oldalról adnának valamit.

Hogy néz ki, hogy nézett ki más országokban a reform, az átalakítás? Három elemet foglalt magában, az egyik a közcélú kiadások csökkentése, a másik az adóreform-tárgyalások - megállapodás a gazdaság szereplőivel, hosszú távú adóreform-megállapodás -, és a harmadik, és ide szeretnék kilyukadni, az aktív foglalkoztatáspolitika.

Az a baj, tartalmilag azért rossz ez a program, mert azok az aktívak, akiket most megadóztatnak, akiknek az életkörülményeit nehezebbé teszik, el fognak szegényedni, tönkre fognak menni, jövőre kevesebb ilyen aktív lesz. Szűkülni, ez a veszély, szűkülni fog az aktívak köre. Ha szűkül az aktívak köre, akkor még nagyobb terheket kell rájuk rakni. És eljutunk oda, hogy egyre inkább egy egyre szűkülő körből próbáljuk kiszivattyúzni - próbálják Önök, mert azért ebben közösséget nem vállalunk -, próbálják meg Önök kiszivattyúzni a jövedelmet és a bevételeket. Ez nem jó út. Ön azt mondta most itt a beszédében, hogy nincs arra bizonyíték, hogy az adócsökkentés több munkahelyet eredményezne. Ez az érv amellett, hogy az adót kell növelni. Attól függetlenül azért megpróbálhatjuk, hátha az a vállalkozó valóban befektet, hátha az az ember, akinek több jut a bruttó béréből nettó bérként, akkor többet tud vásárolni, és ezáltal nagyobb áfa-bevétel van. Megpróbálhatnánk. Le kellene ülni szerintem egy adóreform-tárgyalásra, nemcsak bejelenteni időnként év elején, vagy választások előtt, hogy adócsökkentés következik, választások után pedig bejelenteni, hogy bocs, mégsem következik adócsökkentés.

Ön azt mondta, hogy mielőtt bármifajta bővülést, bármifajta kitörési pontot keresünk, azelőtt egyensúlyba kell hozni a gazdaságot. Miniszterelnök úr, nem erről beszélt korábban! Azt mondta, hogy az az új egyensúly, amit most majd meg fognak teremteni, az abban különbözik a korábbi egyensúlyoktól, hogy ez dinamikus egyensúly. Hol itt a dinamika? Itt megvonás van, itt pénzt visznek el, itt nem dinamika van. Most kellene bátornak lenni, most valóban bátornak kellene lenni, és olyan gazdaságpolitikát kellene folytatni, amely egy kicsit kockáztat, de megtérül, mert más országokban az a tapasztalat - nézzék meg, megnézhetik, mert vannak kiváló szakembereik - nézzék meg, más országokban bejön a munkahely teremtése, ki lehet törni abból a csapdából, amiket Önök szoktak állandóan felhánytorgatni, hogy ciklikusan bekerülünk egy olyan államháztartási helyzetbe. Mi, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség azt javasoljuk, teremtsenek munkahelyeket, adó- és járulékcsökkentéssel próbálják meg mozgásba hozni a gazdaságot. Fog sikerülni, mi ebben nagyon szívesen segítünk, már most felajánlom a frakció támogatását.

Miniszterelnök úr, Ön a saját definíciója szerint egy túlmozgásos ember, legalább is a múlt héten ezt mondta a beszédében. A probléma csak abból adódik, hogy az Ön száján időnként kiszaladnak olyan mondatok is, amelyek nagyobb jelentőséggel bírnak, mint talán Ön az elején gondolná. Attól még, hogy Ön vicces kedvében van, és a szaud-arábiai focistákra azt mondja, hogy terroristák, attól az nem marad pusztán vicc, hanem abból diplomáciai bonyodalom lesz. Hogy Ön képletesen gondolja azt, hogy a fiatalok menjenek külföldre, attól még vannak olyan fiatalok, és vannak olyan szülők, akik úgy gondolják, hogy Ön ezt nem képletesen gondolja, hanem el akarja őket küldeni. Hogyha Ön azt mondja a vállalkozóknak, hogy menjenek el Szlovákiába inkább, akkor vannak olyan vállalkozók, akik ezt rossz néven veszik.

Én tudom, hogy ezek rossz megfogalmazások. Állapodjunk meg abban, hogy legyen olyan gazdaságpolitikája Magyarországnak, hogy nem hogy a magyar vállalkozók ne menjenek el Szlovákiába, de az eddig Szlovákiában letelepült vállalkozók egy része is jöjjön vissza, és ismét induljon be a gazdaság.

Van viszont egy olyan mondat, amely egész biztosan nem véletlenül csúszott ki a száján, az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén, és amely azért mégis komolyabb említést érdemel. Ön azzal kezdte ezt az egész megszorító csomagot, hogy nem kell félni, nem fog fájni. Miniszterelnök Úr, ne haragudjon, lehet, hogy rossz indulatú vagyok - nem akarok az lenni - de ez egy cinikus mondat. Pontosan olyan cinikus mondat, mint itt az imént, amikor a frakcióvezető asszony hiányolta a beterjesztett törvényjavaslatainkat. Itt voltak a törvényjavaslataink, szövegszerűen elolvashatók! A beterjesztett törvényjavaslatainkat részben megszavazták, de napirendre nem engedték venni. Ugyanolyan cinizmus ez a "nem kell félni, nem fog fájni" is.

Miniszterelnök Úr, Önnek csak egy 50 négyzetméteres pápai lakása van. Bizonyára át tudja hát érezni azon embereknek a helyzetét, akik pár ezer forintból élnek: nekik ez fájni fog. Én elhiszem, hogy Ön ezt úgy gondolta, hogy rövid ideig tartó fájdalom lesz, lehet, hogy úgy gondolta, hogy csak egy rövid beavatkozás lesz, de ez nem így jött le. Ez úgy jött le, hogy Ön azt mondja, hogy nem kell félni, nem fog fájni. De ez fájni fog, ez a megszorító csomag fájni fog, Miniszterelnök Úr, nagyon sok embernek fájni fog. Van aki nem annyira szerencsés, hogy a Szemlőhegy utcának azon az oldalán lakjon, ami éppen nem esik a luxusadó beosztása alá. Van, aki nem annyira szerencsés, hogy autó nélkül is tudja élni az életét, van, aki nem engedheti meg magának, van, akinek kell, hogy vegyen autót, és fenn kell, hogy tartsa, és súlyadó helyett most már egy Suzuki Swift tulajdonosa az eddigi évi 11 ezer forint helyett 20 ezer forintot kell, hogy fizessen. Nekik ez fájni fog.

Másrészt, Miniszterelnök Úr, ez a mondat ez egy erősen patemalista mondat. Ön azt mondja, hogy előbb demokrata, és utána baloldali. Akkor fontolja meg, hogy a nem kell félni, nem fog fájni egy paternalista mondat, ez egy őszintén paternalista mondat. Mert miből is áll az Ön miniszterelnöki pozíciójának a lényege? Abból, hogy Önök megnyerték a választást, az Ön vezetésével. Önök azért nyerték meg a választást, mert egy jobb életet ígértek az embereknek. Az emberek bíztak Önben, hogy egy jobb életet fog teremteni, hogy olyan politikai lépésekkel fognak közeledni, és azok fognak megvalósulni, amelyek megvalósíthatóvá teszik rengeteg ember álmát. Ezzel szemben Ön megjelenik az Országos Érdekegyeztető Tanács előtt, és közli a szociális partnerekkel, hogy nem kell félni, nem fog fájni. De ez a jobbik eset, mert egy héttel, vagy pár nappal később cifrábbakat is mondott. Vagyis, arra kérem, hogy amikor az eljövendő kormányzat lépéseit tervezi a majdan másfél napos, bizonyára kellemes környezetben zajló balatonöszödi kormányülésen, akkor fontolják meg ezt is. Fontolja meg ezt is, vegye figyelembe azt, hogy van más kitörési lehetőség, hogy lehet bővüléssel is kitörni, nemcsak a folyamatos szűküléssel, a folyamatos magába zárkózással, a folyamatos kiaknázással.

Miniszterelnök Úr, most a jövő kérdése két feltételezésből áll. A kettő közül valamelyik a jövőre igazzá válik. Az első feltételezés az, hogy ez egy rossz program, és ez Önt rossz miniszterelnökké fogja tenni. A másik feltételezés az, hogy Ön rossz miniszterelnök, és ezért rossz ez a program.

Köszönöm szépen a figyelmet.

fidesz.hu

Kapcsolódó elemek