Víz alá nyomja az önkéntes pénztárakat a megszorító csomag

Az adómentes munkáltatói befizetések plafonjának leszállítása egyes munkáltatói pénztáraknál tragikus következményekkel jár majd - nyilatkozta Fórizs Sándor, a Hazai Nyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke az MTI-nek hétfőn. A költséghányad maximálása a pénztárak többségének szerinte "nem fog fájni", mert a piaci átlag nagy része most is a tervezett költségplafon alatt van.

Dátum: 2006-06-19 17:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=58759
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:07:09.361833, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Réti Csaba Árpád, az Általános Pénztárszövetség elnöke szerint a tervezett intézkedések bevezetése esetén sok egészségpénztár bedobhatja a törölközőt vagy összeolvad más pénztárakkal. Úgy véli, a finanszírozható szolgáltatások körének szűkítése "betegpénztárosítja" az egészségpénztárakat.

Az öt pénztárszövetség - az előbb említettek, továbbá a Stabilitás Pénztárszövetség, a Magyar Pénztárszövetség, valamint az Egészségpénztárak Országos Szövetsége - fizetett hirdetésként, közös nyilatkozatban fejtette ki véleményét a Parlament előtt lévő, a pénztárágazatot érintő módosítási javaslatokról.

A nyilatkozat szerint a hazai pénztárszövetségek képviselői támogatják a költségvetés rendbetételét, a megszorító intézkedéseknek azonban szerintük csak akkor van értelme, ha illeszkednek az egyéni öngondoskodás erősítéséhez.

A pénztárakat érintő törvénymódosítási javaslat azonban a nyilatkozat szerint ellentétes ezzel: az azonnali bevételnövelésért feláldozza a hosszú távú megtakarítások ösztönzését.

"Ha a kormány ma elveszi az egészségpénztári tagok egészségmegőrzésre fordítható pénzét, akkor holnap annak többszörösét kell megfizettetnie az adófizetőkkel betegellátásukra, azaz olcsóbb ma egy uszodabérlet, mint holnap a több hónapos kórházi kezelés" - áll a közös nyilatkozatban.

A kormány megszorító csomagja szerint a munkáltatók jövőre a mostani 130 százalékkal szemben már csak a minimálbér (jelenleg 62.500 forint) 20 százalékának megfelelő összeget - vagyis a mostani 81.250 forinttal szemben 12.500 forintot - fizethetnének be adó- és járulékmentesen a dolgozók javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba. Jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztárakba a befizetések mintegy kétharmada, az egészségpénztárakba pedig közel négyötöde a munkáltatóktól érkezik.

Fórizs Sándor szerint ez valamennyi pénztártagot hátrányosan érintene, de különösen a nyugdíjkorhoz közel álló, magasabb jövedelmű pénztártagoknak "fájna", akik kihasználták a kedvezményt. Azoknál a munkáltatói pénztáraknál pedig, amelyeknél a vállalati szociális rendszerbe beépült, vagyis a munkavállaló megegyezett a munkáltatóval arról, hogy jövedelme egy részét ily módon kapja, tragikus következményekkel járhat.

A két pénztárszövetség elnöke egyetért abban, hogy a kedvezményes plafon leszállítása nem növeli majd az adóbevételeket. A munkáltatói visszajelzések szerint a munkáltatók az adómentes összegen túl nem fizetnek majd a kasszákba, mert szerintük nem az ő dolguk a lyukas szociális háló megfoltozása.

Réti Csaba Árpád nem ért egyet azzal, hogy folyamatosan szűkül az egészségpénztárak által adómentesen finanszírozható szolgáltatások köre: a sporteszközök és rekreációs szolgáltatások után most a természetgyógyászat és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények is kikerülnek a kedvezményezett körből.

Többe kerül a betegségek kezelése, mint a megelőzés adókedvezménnyel való támogatása - hangsúlyozta.

Nagy baj az is, hogy a közös plafonnal szembefordítják egymással a nyugdíj- és egészségpénztárakat - tette hozzá.

A beterjesztett törvényjavaslat szerint maximálnák a nyugdíjpénztárak tagjait terhelő elvonások mértékét. Az önkéntes pénztárak esetében legfeljebb a befizetések 7 százaléka kerülhetne a likviditási és a működési alapba, a magánpénztárak esetében 6 százaléka. Korlátoznák a vagyonkezelői díjakat is.

A költségplafon ellen inkább elvi kifogásunk van - mondta Réti Csaba Árpád -, a hatósági ármaximálás a piaci versenybe való beavatkozás, ami csökkenti a pénztárak közötti versenyt. Úgy véli, a szabályokat mindenki be fogja tartani, ez azonban nem jelenti azt, hogy olcsóbbak is lesznek a pénztárak, mert a költségek érvényesítésének ezerféle módja lehet.

A pénztárak szeretnék, ha a munkáltatói korlát enyhülne. Fórizs Sándor szerint kiegyeznének azzal, ha a pénztárakra külön-külön a minimálbér 60, együttesen pedig 80 százaléka lenne a plafon. A pénztárszövetségek részletes javaslataikat várhatóan szerdán ismertetik.

MTI - fidesz.hu