A Gyurcsány-csomag a Duna mellett élőket is sújtja
Néhány év védekezés költségeiből igen jelentős fejlesztések volnának megvalósíthatók, ezért gazdaságossági szempontból is egyértelműen indokolt a védelmi rendszer kiépítése, illetve fejlesztése - mutatott rá Hadházy Sándor interpellációjában.
Dátum: 2006-06-20 13:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=58820
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:07:27.594174, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A Dunakanyarban 4 éven belül immár második alkalommal vonult le rendkívüli árvíz, amely igen csak próbára tette a térség lakóit. Az idén áprilisban a minden idők legnagyobb árvizének nyilvánított 2002. augusztusi árvizet is meghaladó vízállás alakult ki a Duna ezen szakaszán. A védekezési munkákat jelentősen megnehezítette, hogy a Dunakanyar térségben, különösen a jobb parton, hiányoznak az árvédelmi létesítmények, így gyakorlatilag védtelennek tűnt Budakalász, Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Kisoroszi, Dunabogdány és Visegrád települések. A 2002. augusztusi árvizet követően a térség polgármesterei és országgyűlési képviselője kérést fogalmazott meg a kormány felé a Dunakanyar árvédelmi rendszerének kiépítése, illetve megerősítése céljából. Igen sajnálatos, hogy mindezek ellenére érdemi előrelépés ebben a kérdésben nem történt.
Az árvizek, 2002-ben, 2006-ban igen jelentős károkat okoztak. A helyreállítási költségek sok százmillió forintot tettek ki. A helyreállításhoz az önkormányzatok ugyan kaptak, és várhatóan most is kapnak valami támogatást, azonban a károk jelentős részét 2002-ben, és várhatóan 2006-ban is az önkormányzatoknak kell viselniük. A károk között olyan tételek is szerepelnek, amelyekkel valójában senki sem foglalkozik. Ilyen kérdés az, hogy az árvizek idején és azt követően is, jelentős mértékben visszaesik a turizmus volumene, az országhatárokon átnyúló híradásoknak köszönhetően a térséget érintő befektetői kedv csökkenése is tapasztalható. Az árvíz idején az iskolába és munkába járás ellehetetlenülése is jelentős munkajogi és egyéb problémákat okoz. A helyreállítási munkák elhúzódása miatt a természeti és környezeti értékek jelentős mértékben csökkennek.
Mindezek mellett a védekezés költségei is igen magasak voltak, tudomásunk szerint a végösszeg milliárdos nagyságrendű. Ezért fölmerül az is, hogy néhány év védekezés költségeiből igen jelentős fejlesztések volnának megvalósíthatók, ezért gazdaságossági szempontból is egyértelműen indokolt a védelmi rendszer kiépítése, illetve fejlesztése. Most, a tavaszi választásokat és az újabb dunai árhullámot követően a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása újra a kormányhoz fordult, hogy a térség fejlődését, az itt lakók életkörülményeit alapvetően befolyásoló, az árvédelmi biztonságot jelentő fejlesztést a kormány még ebben a parlamenti ciklusban irányozza elő, és valósítsa meg.
Ezért tisztelettel kérdezem Miniszterelnök Urat:
1) Megvalósul-e az árvédelmi rendszer kiépítése még ebben a parlamenti ciklusban. Ha igen, ütemezésben?
2) Az érintett önkormányzatok részt vehetnek-e az előkészítésben?
3) Az áprilisi árvíz okozta károkat mikor és milyen mértékben kívánja megtéríteni a kormányzat?
Válaszában a környezetvédelmi és vízügyi miniszter közölte: a hatályban lévő törvény alapján az árvízvédelmi létesítmények fenntartása, a védekezés csak akkor állami feladat, ha kettőnél több települést érint. Kiemelte: a legtöbb érintett település esetében nincs szükség újabb újabb árvízvédelmi fejlesztésre. Válaszát a fideszes képviselő nem, a parlamenti többség elfogadta.
fidesz.hu - MTI