Magyar Szabadság Napja
Az Országgyűlés 2001. május 8-i ülésén június utolsó szombatját a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította. Az ünnep idén június 24-re esik. 15 évvel ezelőtt, 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön.
Dátum: 2006-06-23 12:48:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=59031
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:08:34.151660, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént. A hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását Magyarországról. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy éves művelet során a szovjet fél végig tartotta a "menetrendet": a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak a szomszédos ország közeli-távoli vidékeire. A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. Az első, szovjet katonákat hazaszállító katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesített harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét. A következő 15 hónap folyamán összesen másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és személy szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak. Az 1991. június 16-án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 15 óra 01 perckor a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt.
Mindezeknek emléket állítva az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét - az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére - nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította. E nap alkalmával adják át a Magyar Szabadság Napja-díjat olyan személyiségeknek, akik az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez. Az idei díjat történelemformáló életútja elismeréseként Pozsgay Imre vehette át a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében június 21-én rendezett ünnepségen. A hat éve alapított elismerést eddig Nemeskürty István író, Antall Józsefné, a volt miniszterelnök özvegye, a Kormorán együttes, Makovecz Imre építész, Csoóri Sándor író, valamint Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke kapta meg.
A megemlékezés keretében országszerte rendezvényeket, a fővárosban Budapesti Búcsú néven 24-25-én programsorozatot tartanak. A Budapesti Búcsú színhelyei a Lánchíd, a Vajdahunyadvár és a Hősök tere lesznek. A Hősök terén immár hagyományosnak mondható komolyzenei koncertet ad a Budapesti Fesztiválzenekar június 24-én: Fischer Iván vezényletével Bartók Magyar képek című műve és Beethoven VII. szimfóniája hangzik el. A koncertet a Duna Televízió élőben közvetíti majd. A Magyar Szabadság Napja alkalmából június 24-én ünnepi műsort rendeznek Gödöllőn a Világfánál. Koltay Gábor rendezésében zenés történelmi játékot adnak elő az 1956-os forradalom 50. évfordulója emlékére és tiszteletére. Az előadását az eddigiekhez hasonlóan a Magyar Televízió élőben közvetíti.
MTI - fidesz.hu