The Washington Post: Nem aratott sikert Bush '56-os párhuzama
Nem aratott osztatlan sikert George Bush amerikai elnök párhuzama az 1956-os magyar forradalom és az iraki háború közt - írta a The Washington Post pénteki számában a budapesti látogatásról közölt tudósításában. A The New York Times is kiemeli beszámolójának címében, hogy Bush elnök a forradalmat az iraki küldetéshez hasonlította.
Dátum: 2006-06-23 17:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=59058
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:08:42.904795, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Mindkét lap a nemzetközi politikának szentelt belső oldalain számol be Bush elnök látogatásáról.
A The Washington Post szerint a gellérthegyi beszéd koronázta meg Bush elnök bécsi és budapesti útját. Az elnök az indulás után kevesebb mint 62 órával, csütörtök este visszaérkezett Washingtonba.
Voltak tüntetések, az amerikai elnök azonban nem sokat látott belőle. Vendéglátói szívélyesen üdvözölték, különösen Magyarországon, ahol az európai országokban elterjedt ellenérzés az elnökkel szemben talán nem annyira hangsúlyos, mint másutt. Más volt szovjet csatlóshoz hasonlóan Magyarország is megőrzött egy bizonyos érzelmi ragaszkodást az Egyesült Államokhoz - írta Michael Abramowitz, tudósításában Szent-Iványi István európai parlamenti
képviselő szavait idézve.
A lap megszólaltatta a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik hallgatóját, aki szerint nem szándékos cinizmus, hogy az elnök dicsérte a forradalmat, amelyet az Egyesült Államok nem támogatott. A cikk szerint Bush elnök próbára tette a magyarok alapvető rokonszenvét az iraki invázióval szembeni ellenérzés és a terroristagyanús személyek fogva tartásának a gyakorlata miatt, amelyek nem vágnak egybe az amerikai eszmékkel. A lap idézi Váradi Tibor budapesti ügyvédet, a csütörtöki tüntetés egyik szervezőjét, aki szerint "az 1956-os forradalom szovjet megszállással végződött, Bush elnök viszont a megszállást védi és nem a szabadságot képviseli". Hirschler Richárd, a HVG online főszerkesztője viszont úgy vélte, hogy Magyarországon az ilyen érzelmek gyakoriak. "A legtöbb magyar ellenséges az Egyesült Államokkal szemben, én a kisebbséghez tartozom" - mondta és hozzátette: A hála nem politikai kategória. Az emberek kényelmesen megfeledkeznek arról, hogy Magyarország ma az Egyesült Államok miatt szabad ország. Megjegyezte azonban: nem használt, hogy a budapesti látogatást az eredetileg tervezett ukrajnai út helyébe iktatták be.
A The New York Times tudósításában megemlítette, hogy a washingtoni törvényhozásban aznap heves viták folytak az amerikai csapatok iraki kivonásáról.
Bush elnök zárt ajtók mögötti budapesti megbeszélésein Stephen Hadley nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint arra is kitértek, hogyan biztosíthatnák Oroszországot arról, hogy a demokrácia és a szabadság előmozdítása szomszédságában nem a bekerítésére irányul, hanem egyenesen jót tesz Oroszországnak, mivel a demokratikus államok jó és békés szomszédok.
A Newsday kommentátora a lap pénteki számában emlékeztet rá, hogy 1956-ban nemzetbiztonsági körökben voltak, akik erkölcsileg és stratégiailag is helytelenítették, hogy Amerika nem sietett Magyarország megsegítetésére, mert akkor talán évtizedekkel korábban felszámolhatták volna a vasfüggönyt. A kommentátornak az az érzése, mintha ma ezek az emberek, vagy egyenes ági leszármazottaik irányítanák a politikát. A szerző, James Klurfeld helyesli, hogy az Egyesült Államok akkor nem avatkozott közbe, mivel szerinte az iraki háború is azt mutatja, hogy a katonai erő alkalmazása legalább annyi gondot teremt, mint amennyit megold.
A látogatás kapcsán az USA Today arról ír, hogy Magyarország ma a legesélyesebb arra, hogy a feltörekvő piacok következő katasztrófája legyen. A lap idézi Nouriel Roubinit, a Clinton-kormány volt fehér házi tanácsadóját, aki 14 közép- és dél-európai ország gazdaságát tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy közülük Törökország és Magyarország a legsebezhetőbb.
MTI - fidesz.hu