Legenda

Háromszázhetven éve, 1632. október 31-én született Delftben Johannes Vermeer, a XVII. századi holland festészet Rembrandt melletti legnagyobb alakja. Életéről keveset tudunk. Holland műkereskedő fia volt.1653-ban feleségül vette Catharina Bolnest, s ugyanebben az évben a delfti Szent Lukács céh festőmesterként a tagjai közé fogadta. 1962-ben a céh vezetőségi tagjai közé választották.

Dátum: 2002-10-30 18:03:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5387
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:52:12.299771, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Csak kevés munkája dokumentált (alig negyven darab) és művészi fejlődésének időrendisége is bizonytalan. Vermeer a fiatalon elhunyt Carel Fabritius tanítványa lehetett. Legelső munkái még a caravaggiói hagyományokat követve historikus-biblikus témájúak: Krisztus Mária és Márta házában, Diana és a nimfák és a Kerítőnő még barokkos mozgalmasságról vallanak, de hamarosan túllépett ezeken a hatásokon. Az 1650-es évek végén két remekművel adózott szülővárosának: az Utca Delftben és a Delft látképe című festménnyel, mely utóbbi egyik fő műve. Mindkét kompozíció a város megragadó, költői hangulatú festői eszközökben gazdag ábrázolása. Egyes kutatók szerint egy gazdag delfti polgár, az 1674-ben elhunyt Pieter Claes van Rujiven volt a festő mecénása, s e patrónus feltűnésével magyarázzák, hogy Vermeer, minden ismert ok nélkül a kristálytiszta zsáner felé fordult.

Legszebb képeit 1660-1670 közötti években festette. A korabeli festészetre jellemző egyszerű motívumokat, zenélő csoportokat, enteriőrökben, hangulatos szobában foglalatoskodó asszonyokat, portrékat festett. Legtöbbre értékelik kisméretű, gondosan komponált enteriőrjeit, melyek megvilágítását az ablakon beáramló napfény adja meg. Az Olvasó nő, A gyöngymérő nő, a Nő ablaknál vizeskancsóval és a Tejet öntő asszony című képei e korszak munkáinak kiemelkedő darabjai. Egyik leghíresebb képét, a derűsen munkájába merülő Csipkeverő nő-t a párizsi Louvre őrzi.

A hétköznapi témák motívumai átszellemülnek kompozícióin, csöndes elmélyült figurái sajátos álomvilágának kifejezői. Képei mindig hangulati élményt fejeznek ki. Művei a tónusok tisztaságával, a fény és a tér bámulatos érzékeltetésével igazolják a festő mesteri tudását. A zsánerszerű kompozíciókon kívül elragadó portrék sorát festette meg, mint például a Turbános fej, a Lány piros kalappal, a Lány flótával és a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható Női arckép című képet. Utolsó korszakában régi motívumait ismételte érettebb megfogalmazásban, mint A szerelmes levél című képén. Megalkotta eddigi műveinek szintézisét a Műterem és A festészet allegóriája című képet. Ez utóbbi - mely a bécsi Kunsthistorisches Museumban látható - Vermeer költői világának egyik legtisztább megnyilvánulása, amely a színek és fény varázsához menekülő művész utolsó nagy ajándéka az európai és holland festészet számára.

1675. december 15-én bekövetkezett korai halálakor felesége és tizenegy gyermeke magára maradt, anyagi gondokkal küszködve. Vermeer életében nem ért el sikereket. Mivel képeinek döntő többsége magánkézben volt, közvetlen utódai is alig tudtak róla. A korabeli méltatások után mintegy fél évszázaddal később megjelent Nagy Holland Festőenciklopédia minden külön utalás nélkül már csak a nevét említette. Külföldi vásárlói egykori kortársainak tulajdonították műveit. Festészetének jelentőségét csak a XIX. században ismerték fel. Ebben állítólag döntő szerep jutott I. Vilmos holland királynak, akinek annyira megtetszett a Delftről készült városkép, hogy 1842-ben előkelő helyre rakatta gyűjteményében. 1935-ben nyílt meg az első önálló Vermeer-kiállítás. Mára alkotásai ismertebbek, mint valaha. 1995 telén több mint 300 ezer ember állt sorban Washingtonban a Nemzeti Galéria előtt, hogy megnézhessen huszonkettőt a Vemeer festette "pillanatok" közül. További százezrek tekinthették meg a kiállítást 1996 elején a hollandiai Hágában. A kiállításra pontosan három évszázaddal azután került sor, hogy 1696-ban egy amszterdami aukción Vermeer képeit utoljára együtt láthatta a nagyközönség.

MTI - fidesz.hu