Ma lenne 90 éves az MTA egykori elnöke
Október 31-én lenne kilencven éves dr. Szentágothai János, Kossuth-díjas neurobiológus, a magyar agykutatás egyik legnagyobb alakja. 1912. október 31-én született Budapesten régi orvoscsaládban. Apai ágon erdélyi szász, anyai ágon magyar és székely származásúak voltak ősei. Szépatyja Lumniczer István pozsonyi városi orvos és neves botanikus, dédatyja Lumniczer Sándor, az 1848/49-es szabadságharc honvédorvosi vezérkar főnöke, később budapesti sebészprofesszor. Apja Schimert Gusztáv köztiszteletben álló orvos, anyja Antal Margit. Elemi iskoláit a budapesti Cukor-utcai iskolában, középiskoláit a budapesti Németbirodalmi főreáliskolában végezte.
Dátum: 2002-10-30 18:10:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5388
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:52:12.541745, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
1930/31 évfordulójával került be a Lenhossék Mihály vezette budapesti I. számú Anatómiai Intézetbe, mint bejáró hallgató, majd demonstrátor. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1936-ban avatták orvosdoktorrá. Gyorsan haladván előre az egyetemi oktatói létrán, 1942-ben magántanárrá képesítették az "Idegrendszer anatómiája és finomabb szerkezete" című tárgykörből. 1940-ben régi, erdélyi szász családnevét egyik őse után Szentágothai-ra magyarosította, hogy ezzel is tiltakozzon a szülőhazájában érvényesülő német politikai befolyás ellen. 1944-1946 között Németországban volt hadifogoly az oda kitelepített magyar hadikórházak orvosaként. A II. világháború után maradhatott volna a legyőzött Németországban, az Egyesült Államokba is hívták, de úgy érezte, hogy Magyarországon kell helytállnia.
1946-tól a Pécsi Orvostudományi Egyetem anatómia tanáraként és az Anatómiai Intézet igazgatójaként működött. Olyan virágzó neuroanatómiai, neuroendokrinológiai és neuroembriológiai iskolát épített föl Pécsett, amelyet a világ minden neurobiológiai intézetében ismertek és nagyra becsültek. (1956-ban a pécsi Értelmiségi Forradalmi Bizottság elnöke volt.) Itthon is elismerték munkásságát: 1950-ben Kossuth-díjat, 1970-ben Állami Díjat kapott az idegrendszer funkcionális struktúrakutatásában elért eredményeiért. 1963-tól a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú Anatómiai Intézetét vezette, ugyanettől az évtől az egyetem tanszékvezető tanára lett. Kísérleti agykutatással, főleg a szemmozgások, egyensúlyi működések, gerincvelő- és agytörzsi reflexek idegmechanizmusának tanulmányozásával, a magasabb idegközpontok szerkezetével foglalkozott. Új kutatási irányokat jelölt ki, fiatal tudósok tucatjait látta el feladatokkal, akiknek a neurológiai tudományokban utat mutatott. Az egyetemen tartott nyilvános anatómiai előadásai szenzációszámba mentek, előadásain csordultig teltek meg a legnagyobb előadótermek. Kiváló rajzművész is volt, a maga tervezte s társszerzőként jegyzett anatómiai atlaszát harminc nyelvre fordították le, és több mint száz kiadást ért meg.
1948-ban az MTA levelező, 1967-ben rendes tagja lett. 1977 és 1985 között ő töltötte be a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztét. Utolsó éveiben céltudatosan kereste a helyét a politikában, és a nyolcvanas évek közepén parlamenti képviselő lett. Az Országgyűlésben elsőként vetette föl a bős-nagymarosi vízi erőmű problémáját: a terv ellen minden lehetséges módon tiltakozott.
1990-ben Antall Józsefnek, a későbbi miniszterelnöknek személyes fölkérésére belépett a Magyar Demokrata Fórumba, és a több mint negyven év után tartott, első demokratikus választásokon a párt második számú képviselőjelöltje lett. Országgyűlési tevékenységében, valamint a Magyar Páneurópai Unió elnökeként Szentágothai János mindig az európai kereszténység értékrendjét tartotta szem előtt. Hathatósan támogatta az ökumenizmust, a keresztények s "idősebb testvéreik", a zsidók közti szoros testvériséget. Utolsó éveiben a Keresztény-Zsidó Társaság társelnökeként szolgált. 1990-től haláláig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnöki tisztét is ellátta.
Hírnevét, tisztségeit, nemzetközi kapcsolatait és minden más, rendelkezésére álló eszközt arra használt föl, hogy jó ügyeket támogasson, legyenek azok oktatással, az ifjabb kollégák képzésével, vagy számára ismeretlen páciensek kezelésével kapcsolatosak. Ekképpen igyekezett begyógyítani a történelmi igazságtalanságok ejtette sebeket, s rendbe tenni evangélikus egyháza ügyeit, vagy ellátni az üldözött kisebbségek védelmét. 1994. szeptember 8-ának reggelén, 82 esztendős korában hunyt el
MTI - fidesz.hu