50 éve mondtak nemet a poznaniak a kommunizmusra
Az 1956-os poznani felkelők áldozata nem volt hiábavaló, és az a tény, hogy a lengyel államfő mellett még négy közép-európai elnök is részt vett a felkelés 50. évfordulóján rendezett emlékünnepségen, az esemény nemzetközi jelentőségét bizonyítja - hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök a poznani Adam Mickiewicz téren szerdán elhangzott beszédében.
Dátum: 2006-06-28 19:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=59311
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:10:00.380266, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A nagy-lengyelországi vajdaság fellobogózott, feldíszített székvárosában szerdán ünnepélyesen, katonai tiszteletadás mellett fogadták a cseh, német, magyar és szlovák elnököt, akik a patinás városházán emlékkönyvben örökítették meg látogatásukat. A központi ünnepséget Poznan főterén, az Adam Mickiewicz téren rendezték, ahol az 1956-os felkelés emlékműve áll. A két kereszten az 1956-os évszám mellett a kommunista rendszer elleni lengyel megmozdulások évszámai állnak - 1968, 1970, 1976, 1980 és 1981.
Az ünnepségen valamennyi elnök felszólalt, beszédeik közös üzenete volt, hogy a poznani felkelés áldozata nem volt hiábavaló; a kommunista rendszer Poznanban, majd néhány hónappal később Budapesten olyan halálos sebet kapott, amelyből nem tudott többé kigyógyulni; megtanított arra, hogy nem szabad félni a zsarnokságtól, és arra is, hogy a szabadságot "nem adják ingyen", azt csak áldozat árán lehet kivívni.
A magyar köztársasági elnök nagy tapssal fogadott beszédében a lengyel és magyar 56 hasonlóságairól, párhuzamosságairól beszélt, és megemlékezett arról a példátlan segítségről, amelyet a lengyelek a levert magyar forradalom után Magyarországnak nyújtottak. Lech Kaczynski lengyel elnök arra helyezte a hangsúlyt, hogy Poznan nélkül nem lett volna Szolidaritás sem, és a Szolidaritás mozgalma hozzájárult egész Kelet-Közép-Európa szabadságának kivívásához.
Horst Köhler német államfő megemlítette, hogy néhány nappal ezelőtt ünnepelték Németországban az 1953-as berlini felkelés évfordulóját, amely az első kommunistaellenes megmozdulás volt a szovjet tömbben. "Levontuk a tanulságot, és kezünkbe vettük Európa sorsát" - utalt a német elnök az Európai Unió 2004-es kibővítésére, megjegyezve, hogy a szabadság még nem mindenütt diadalmaskodott Európában, amelynek a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és a szolidaritás földrészévé kell válnia. Köhler a poznani felkelést "kiindulási pontnak" nevezte, amely elvezetett a Szolidaritáshoz, az pedig az egész térségnek, benne a németeknek is példát mutatott.
Az 1968-as prágai tavaszt idézve ugyanezt hangsúlyozta Václav Klaus cseh és Ivan Gasparovic szlovák elnök is. Gasparovic szerint Poznan arra tanított meg, nem szabad félni attól, hogy harcoljunk a szabadságért, Václav Klaus az esemény európai jelentőségét méltatva azt mondta, Poznan arra is jó példa, hová vezet, ha egy térséget egy központból irányítanak. A poznani felkelés egyik veterán résztvevője arról beszélt, hogy az eseményt évtizedeken át elhallgatták, megpróbálták kitörölni az emlékezetből. Külön szólt a magyar 56-ról, mely Poznanról vette az ihletet, majd a néhai II. János Pál pápa szavait idézte, aki szerint "a szabadságot soha nem adják örökre, azért minden nemzedéknek meg kell harcolnia".
A Mickiewicz téren, ahol 50 évvel ezelőtt százezren tüntettek, az emlékünnepségre több ezren gyűltek össze. Jelentős számban érkeztek külföldi vendégek is, főleg a jelen lévő államfők országaiból, a magyarok mintegy 250 fős küldöttséggel képviseltették magukat. Az ünnepi szónoklatokat követően az elnökök és az 56-os veteránok (köztük magyarországi 56-os szervezetek képviselői) megkoszorúzták az emlékművet. Sólyom László az ünnepség végeztével kíséretével a Mansfeld Péter és Romek Strzalkowski utcához hajtatott, ahol virágot helyezett el mindkét gyerekvértanú emléktáblájánál.
"Azok az értékek, amelyekért 1956-ban Poznanban küzdöttek, ma is aktuálisak" - hangsúlyozta az emlékünnepséget záró szerda délutáni poznani sajtóértekezleten a magyar köztársasági elnök, megismételve, amit Lech Kaczynski lengyel elnök a sajtóértekezlet kezdetén mondott: ébren kell tartani az emlékeket, és tovább kell adni azokat a következő nemzedékeknek.
A Lech Kaczynskival délelőtt tartott kétoldalú találkozójáról Sólyom László a magyar sajtó jelen lévő képviselőinek elmondta, hogy azon az 56-os évfordulós ünnepségsorozatról, valamint a lengyel-magyar együttműködésről volt szó, különös tekintettel az európai uniós ügyekre. Közölte: Lech Kaczynski október 23-án Budapestre látogat, hogy részt vegyen az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A lengyel államfő arra kérte magyar kollégáját, hogy intézményesítsék a lengyel-magyar barátság napját, március 24-ét (idén ezen a napon avatták fel Győrben a két elnök részvételével a lengyel-magyar barátság emlékművét), amit Sólyom László megígért, és egyben elmondta, hogy jövő évi lengyelországi hivatalos látogatását erre a napra tervezi.
A poznani felkelés évfordulójával foglalkozik a "13 év 13 perc" című film is, amelyet csütörtökön mutatnak be a lengyel televízióban. A film a poznani felkelés és az 1956-os magyar forradalom két gyerekvértanújának, Romek Strzalkowskinak és Mansfeld Péternek tragikusan végződő életét tárja a néző elé, forgatókönyvírója Grzegorz Lubczyk volt budapesti nagykövet. Lengyel és magyar történész tollából könyv is megjelent az évfordulóra, Poznan-Budapest címmel. A szerzők, Janusz Karval és Tischler János olyan új aspektusból világítják meg az 1956-ban történteket, amelyek megkönnyítik az eddig ismert tények összegzését.
Sólyom László köztársasági elnök a kora esti órákban hazaérkezett Lengyelországból.
MTI - fidesz.hu