A bankszövetség kételkedik a gyurcsányi egyensúlyban
A Magyar Bankszövetség üdvözli, hogy a kormány rászánta magát az államháztartás rendbetételére, de hiányolja, hogy a programban számos kérdést nem konkretizáltak, nem látni, hogy a megszorító lépések utáni jövőt a magyar gazdaságban - hangoztatta Erdei Tamás, a szövetség elnöke, csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Dátum: 2006-06-29 15:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=59355
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:10:14.762851, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Kiemelte: a szövetség kételyeit fogalmazza meg a tekintetben, hogy vajon a kiadáscsökkentéssel és bevétel-növekedéssel egyidejűleg valóban megvalósulnak az államháztartásban a strukturális, az ellátó rendszereket érintő reformok. Megítélésük szerint az államháztartási deficitet az államháztartás átfogó átalakítása, az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati rendszer reformja után lehet tartósan alacsony szinten tartani.
Erdei Tamás szerint nyilvánvaló, hogy a megszorító lépések rövid távon a GDP növekedésének lassulásával, a munkanélküliség növekedésével járhatnak, és egyértelmű, hogy az infláció megemelkedik az intézkedések hatására. Azt azonban be kellene mutatnia a kormánynak, hogyan kívánja a strukturális reformokat végrehajtani, hogy az intézkedések hatására milyen új egyensúlyhelyzet alakul ki az országban és azt is, hogy az adóemelések után hosszabb távon milyen "normális adórendszer" lép életbe - tette hozzá.
A bankszövetség elnöke szerint az adóemelést hozó lépések, bár növelik a költségvetés bevételeit, egyértelműen rontják a magyar gazdaság versenyképességét, amit csak az államháztartás tényleges reformjával, strukturális átalakításával lehet ellensúlyozni.
"Egyelőre csak ködös reformtervekről beszél a kormány, nem mondja meg, mit, mikor és hogyan akar átalakítani" - mondta Erdei Tamás, kissé indulatosan.
A bankszövetség elnöke szerint fontos lenne azt is tisztázni, hogyan készül fel az ország arra, hogy a jövő év január 1-jétől jelentős források áramolhatnak majd az Európai Unió alapjaiból az országba, amihez a költségvetésnek biztosítania kell a saját forrást.
A szövetség elnöke kifejezetten diszkriminatívnak ítélte azt, hogy a bankszektort újabb, valamilyen banki különadóval akarja terhelni a kormányzat. Elmondta: az elmúlt két évben a bankszféra szereplői "bevállalták" a banki különadót, és a tervekkel szemben nem 60-65 milliárd forintot, hanem ennél jóval többet, 80-85 milliárd forintot fizetnek be a központi büdzsébe két év alatt. Az azonban jelentősen ronthatja a magyar bankszektor versenyképességét, ha újabb banki adó érvényesül a következő év elejétől. Ekkor a hazai hitelintézetek külföldi tulajdonosai biztos meg fogják gondolni, hogy egyes üzletágaikat, nyereséget termelő részlegeiket áttegyék egy kedvezőbb adózást biztosító országba, vagy itteni leányvállalataikat kereskedelmi banki státuszból fiókká minősítsék át - emelte ki az elnök.
Erdei Tamás szólt arról is, hogy a magasabb adóterhek a lakosságot és a vállalkozásokat is a megtakarítások, illetve a beruházások visszafogására késztethetik.
A bankszövetség elemzései szerint a magyarországi ikerdeficit körülményei között a költségvetési stabilizációnak a megtakarításokat és a tőkeköltségeket kedvezőtlenül befolyásoló elemei a fizetési mérleg helyzetét tovább ronthatják. Ez később ahhoz vezethet, hogy a költségvetés hiányának remélt csökkenése
helyett ismét emelkedni fog a deficit.
A szövetség véleménye alapján a megtakarításokat szűkítő intézkedések azért is aggályosak, mert a hazai megtakarításoknál jelentős a lemaradás nemcsak az Európai Unió átlagával szemben, hanem a környező, az unióhoz velünk együtt csatlakozott országokkal összehasonlítva is. A bankszövetség adatai szerint, ha az EU-25-ök GDP arányos 2004. évi megtakarításait 100-nak tekintjük, akkor a cseh megtakarítási szint 71-et, a szlovák 60-at, a szlovén 58-at mutat és csak ezután következik a magyar 46-os értékkel, illetve a lengyel 40-es mutatóval. Emellett a csökkenő jövedelmek miatt a megszorító intézkedések hatására várhatóan mérséklődik a hitelkereslet is az országban, ami hosszabb távon hátrányos a gazdaság bővülését tekintve.
A bankszövetség megítélése szerint a megtakarítások visszaesése miatt a hazai források hosszabb távon is csökkenhetnek, később pedig ez a külföldi hitelek felvételét erősíti majd. Így a folyó fizetési mérleg hiányának újabb emelkedését eredményezheti a megtakarítások mérséklődése.
Erdei Tamás kritikával illette a parlament, a parlamenti pártok tevékenységét is. A bankszövetség véleményét tükrözve aláhúzta: a parlamenti pártoknak végre egyezségre kellene jutniuk néhány kétharmados törvény esetében, amelyek elavulttá váltak a rendszerváltás elmúlt 15 éve alatt. Különösen igaz ez - Erdei Tamás szerint - a magyarországi önkormányzati rendszerre, amelyben az önkormányzatok számát igen csak túlzottnak ítéli a bankszövetség. Különösen ha azt vesszük, hogy a nálunk jóval nagyobb lélekszámot mutató Angliában 600 önkormányzat, a velünk nagyjából azonos méretet mutató Bulgáriában pedig 200 önkormányzat működik a magyarországi több mint 3.200-zal szemben.
MTI - fidesz.hu