79 ezren kérték kisebbségi névjegyzékbe vételüket

Eddig több mint 79 ezer választó kérte kisebbségi névjegyzékbe vételét az Országos Választási Iroda (OVI) világhálós honlapján hétfőn hajnalig közzétett adatok szerint; ez kevesebb mint 18 százaléka a 2001. évi népszámláláson magukat nemzetiségnek vallóknak.

Dátum: 2006-07-03 08:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=59518
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:11:05.727115, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A 13, Magyarországon bejegyzett kisebbséghez tartozók július 15-éig kérhetik a települési jegyzőnél a jegyzékbe vételt. Csak azok vehetnek részt az októberi kisebbségi választásokon, illetve azok lehetnek a választásokon jelöltek, akik az említett időszakban regisztráltatják magukat.

Az OVI-hoz beérkezett adatok szerint a legtöbben, 41.608-an a cigány, 18.858-an a német, 6.769-en a szlovák, 4.645-en a horvát, 1.756-an a román, 1.131-en a lengyel, 1.075-en a szerb, 855-en a görög, 745-en a bolgár, 502-en az örmény, 485-en a szlovén, 453-an az ukrán és 412-en a ruszin nemzetiség jegyzékébe kérték felvételüket.

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 443 ezren vallották magukat a 13 kisebbség egyikéhez tartozónak.

A kisebbségi választói névjegyzékek - eltérően az országgyűlési választási jegyzéktől - nem nyilvánosak, és azok nem is vásárolhatók meg.

A múlt évi törvénymódosítás óta most első alkalommal állítanak össze kisebbségi névjegyzéket. Korábban minden választásra jogosult szavazhatott kisebbségi jelöltre.

A kisebbségi önkormányzati választásokat a helyi választási bizottságok írják ki, ha egy adott nemzetiség névjegyzékében legalább harmincan szerepelnek. A kisebbségi testületek öt tagból állnak, és azokból kerülnek ki, akikre a legtöbben szavaztak.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke korábban a jegyzékbe vétellel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az őszi kisebbségi választás nem tekinthető nemzetiségi népszámlálásnak. Heizer Antal azt közölte: a törvény egyértelműen kimondja, hogy a kisebbségi választás adatai semmilyen más célra nem használhatók fel, "ilyen értelemben a közösség nagyságának a felmérésére sem".

A lényeg az, hogy az állam és a közigazgatás nem használhatja ezeket a számokat semmiféle más célra, például pénzügyi támogatás meghatározására - hangsúlyozta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozás alapján októberben először megtartandó kisebbségi választáson "semmiképpen nem lehet arra számítani", hogy azon a közösségek teljes számban részt vesznek. Mint mondta, inkább az adott nemzetiségek "aktív magjának" részvételére számítanak.

Heizer Antal utalt arra, hogy a kisebbségi névjegyzékbe vett jelöltek száma nyilvános adat, és azt is követni lehet majd, hányan mennek el szavazni. A jegyzékben szereplők neve ugyanakkor nem hozható nyilvánosságra.

Jelenleg 1.300 településen mintegy 1.800 kisebbségi önkormányzat működik.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa pénteken az MTI-nek adott nyilatkozatában az őszi kisebbségi önkormányzati választásra jelentkezők alacsony arányát a választási rendszer "súlyos kritikájaként" értékelte.

Kaltenbach Jenő már a törvény múlt évi módosításakor jelezte: nem tartja jónak az új rendszert. Közölte: már korábban kiderült, hogy a kisebbségek "nem szívesen regisztráltatják magukat az állami adminisztráció által".

Az országgyűlési biztos szerint a kisebbségi választásokat követően "sürgősen le kell ülni és át kell gondolni az egész rendszert".

A www.valasztas.hu hivatalos választási honlap adatai szerint hétfőn hajnalig Budapesten mindössze 878 cigány választópolgár kérte névjegyzékbe vételét. A romák által sűrűbben lakott fővárosi kerületekben, így például a VIII.-ban 11-en, míg a IX.-ben mindössze 5-en kérték a regisztrációt.

MTI - fidesz.hu