Párizs tudtával bombázták a békefenntartókat?
Címlapján annak a tizenöt orosz, fehérorosz és ukrán zsoldosnak a fotójával jelent meg hétfőn a Libération című francia napilap, akik Párizs tudtával és az elefántcsontparti kormányerők megbízásából másfél évvel ezelőtt bombázták a francia békefenntartók állomáshelyét.
Dátum: 2006-07-03 16:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=59574
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:11:22.700915, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Egy amerikai civil és kilenc francia békefenntartó halt meg, valamint harmincnyolc francia katona sérült meg 2004. november 6-án, amikor az elefántcsontparti kormányerők bombázták a franciák Buakéban található állomáshelyét. A támadást követő három napban Franciaország nyolcezer állampolgárát rendelte haza Abidjanból. Laurent Gbagbo elefántcsontparti elnök és a hatalmának megdöntésére 2002-ben fellázadt északi erők 2003. januárjában fegyverszünetet kötöttek. Franciaország kérésére az ENSZ hétezer kéksisakos békefenntartót küldött az afrikai országba, akikhez csatlakozott a Licorne nevű hadművelet keretében szolgálatot teljesítő 3500 francia katona.
A Libération szerint Párizs tudott arról, hogy a francia kormányzat által hallgatólagosan támogatott Gbago elnök 2004 októberében újabb offenzívára készült a lázadók ellen. A togói belügyminiszter arról is értesítette Franciaországot, hogy a loméi repülőtérre - amely egyben a Licorne hadművelet háttérbázisaként szolgált - "gyanús" katonai eszközök érkeztek. Két Szuhoj-25-ö vadászgépről és két Mi-24-es helikopterről volt szó, amelyeket a BVST nevű fehérorosz nemzetiségű cégtől vásárolt meg az elefántcsontparti hadsereg. A transzakciót egy francia fegyverkereskedő, Robert Motoya, a francia elnöki hivatal korábbi biztonsági embere bonyolította le Togóban. November 2-án már az elefántcsontparti kormányerők ellenőrzése alatt tartott Jamuszukro repülőterére érkeztek a gépek és a helikopterek, továbbá csaknem húsz "szláv" zsoldos. Mindez a reptéren 2002 óta szolgálatot teljesítő 150 francia katona szeme láttára történt, akik lefényképeztek mindent és mindenkit. A készülődés hírére az ENSZ Biztonsági Tanácsa november 9-re hívott össze ülést. A párizsi újság szerint a Licorne hadművelet parancsnokát és Franciaország abidjani nagykövetét Gbagbo elnök személyesen biztosította arról, hogy sem a civil lakosság, sem a békefenntartók ellen nem indul támadás.
November 4-én és 5-én a kormányerők már támadták is e harci gépekkel a lázadók északi állásait. A támadásban több tucat civil meghalt, de a nemzetközi közösség nem reagált, s így a "pártatlan francia erők" sem avatkoztak be. A marokkói kéksisakosok viszont tüzet nyitottak a lázadók fővárosának számító Buaké városát támadó kormányerőkre és megakadályozták, hogy azok behatoljanak a városba. A francia csapatok tudtával Gbagbo elnök légitámadást indított a város ellen, a repülők azonban a lázadók helyett a francia állomáshelyet kezdték bombázni. Válaszként - Párizs közvetlen utasítására - a francia békefenntartók a támadó gépeket lelőtték, s Elefántcsontpartnak az ország két repülőtéren állomásozó teljes légierejét megsemmisítették. Az elnököt támogató patrióták ezek után megtámadták az országban élő francia civileket, akiket Franciaország három nap alatt kimentett az országból.
A francia katonák az abidjani repülőtéren lefogtak 15 orosz, fehérorosz és ukrán zsoldost, akiket négy nappal később Párizs utasítására átadtak Oroszország konzuljának. Fényképek készültek róluk, de egyiküket sem hallgatták ki. Közülük nyolcat pár nappal később a togói rendőrség Loméban letartóztatott, s erről értesítette Franciaországot. Párizsnak azonban Michele Alliot-Marie védelmi miniszter szerint nem volt nemzetközi elfogató parancsa ellenük, így figyelmeztette az afrikai országot, hogy ne avatkozzon az ügybe. A zsoldosok november végén szabadon távoztak Moszkvába. A mai napig nem tudni, hogy pontosan ki és miért adott parancsot a francia békefenntartók megtámadására - írta a Libération.
MTI - fidesz.hu