Csökkenő magyar zöldség-gyümölcstermelés

A magyar zöldség- és gyümölcstermesztés az ország uniós tagságát követően jelentős mértékben csökkent, a 2003-as 2,84 millió tonnás hozam tavalyra 2,2 millió tonnára esett vissza - tájékoztatta az MTI-t Mártonffy Béla.

Dátum: 2006-07-16 11:18:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=60252
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:14:49.682034, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) ügyvezető igazgatója elmondta: a magyar zöldég-gyümölcs ágazat termelési szintje jelenleg az 1992-1993-as szinten mozog. Emellett az eltelt 6 évben jelentős mértékben növekedett az import is. A 350-400 ezer tonnás szintről 550 tonnára nőtt az uniós tagság első évére. A múlt évben ez a mennyiség valamelyest csökkent, és úgy tűnik, hogy Magyarországon tartósan mintegy 500 tonna import zöldséggel és gyümölccsel kell számolni évente.

A szakember az ágazati gondok okaként elsősorban azt jelölte meg, hogy a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) működését nem sikerült stabilizálni az ország uniós tagságát követően. Hazánk EU-tagságát megelőzően a TÉSZ-ek száma emelkedő tendenciát mutatott, ám a megfelelő finanszírozás hiányában az uniós tagságot követő második évben már számuk megfeleződött. Jelenleg 7 véglegesen elismert termelői értékesítő szervezet működik Magyarországon, míg mintegy 50 kapott előzetes elismerést.

Mártonffy Béla úgy látja, hogy az ágazat termelése hosszú távon csak akkor növekedhet, ha a TÉSZ-ek stabil anyagi háttérrel működnek. Az uniós tapasztalatok szerint ugyanis ezeknek a szervezeteknek kellene lebonyolítani a magyar zöldség-gyümölcs áruforgalom legalább mintegy 40 százalékát. Jelenleg viszont a TÉSZ-ek részesedése a zöldség-gyümölcs eladásokból Magyarországon csak mintegy 15 százalékra tehető.

A termelés visszaesés másik okaként említette az ügyvezető igazgató az utóbbi évek kedvezőtlen időjárását és piaci viszonyait. Ez utóbbiról elmondta, hogy zöldségből és gyümölcsből túltermelés volt Európában, ezért az alacsony árak sújtották a magyar termelőket is. A visszaesés 75 százaléka az ipari felhasználású növényeknél, többek között, a paradicsomnál, a csemegekukoricánál és a borsónál következett be.

Továbbá az ágazat nem készült fel kellőképpen az uniós tagságra. A magyar gazdálkodók az EU-ban kemény piaci versennyel találták magukat szemben az ország uniós belépését követően. Emellett a TÉSZ-ek szervezettségének hiánya miatt is versenyhátrányba kerültek. Sőt, a termelők tőkeellátottsága sem európai színvonalú Magyarországon.

Az idei évről Mártonffy Béla közölte, hogy az ágazat termelését befolyásoló tényezőkre kettősség jellemző. Egyrészt várhatóan tovább mérséklődik majd némileg az ágazat termelése. az árak viszont a kisebb termés okán mintegy 20 százalékkal lehetnek magasabbak átlagosan mint a múlt évben.

Az ügyvezető igazgató szerint meg kellene oldani az ágazat önfinanszírozását, valamint azt, hogy a gazdálkodók forgóalap ellátottsága javuljon. Ez utóbbi érdekében 20 százalékos kamattámogatást tartana szükségesnek a szakember. Ösztönözni kell a TÉSZ-ek működését, elsősorban a másodlagos szerveződések létrejöttét és a gazdaságilag erős szervezetek megalakulását, azaz a TÉSZ-ek összeolvadását. Mártonffy Béla szerint csak a szóban forgó lépések megtételét követően lehet arra számítani, hogy az ágazat gondjai mérséklődnek.

MTI - fidesz.hu