Bejrútba érkezett a francia miniszterelnök

Libanonba érkezett hétfő délután Dominique de Villepin francia kormányfő, hogy kifejezze Franciaország szolidaritását a libanoni néppel.

Dátum: 2006-07-17 19:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=60339
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:16:16.272048, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A miniszterelnök helikoptere Bejrút keleti peremén szállt le. Villepint elkísérte Philippe Douste-Blazy külügyminiszter és Michéle Alliot-Marie védelmi miniszter is.

Jeruzsálemi kormánykörökből az offenzíva hatodik napján nyilvánosságra került, hogy Izrael milyen feltételek között lenne hajlandó a tűzszünetre. A neve elhallgatását kérő forrás megerősítette, hogy az elfogott két izraeli katona szabadon engedése és a Hezbollah síita szervezet fegyvereseinek visszavonulása északra a tűzszünet ára.

Izrael korábban a Hezbollah teljes leszerelését is követelte, de most ez nem szerepel külön a felsorolt feltételek között, mert azt Jeruzsálem számára magától értetődik, hogy a határtól távolabb vonuló gerillák helyét a libanoni hadsereg foglalja el.

A Hezbollah egyik vezetője a nap folyamán azt közölte, hogy csak "előfeltételek nélkül" fogadnának el tűzszünetet. A libanoni hadsereg délre telepítése pedig kizárólag a libanoniak ügye - mondta Abdalláh Kászír, a mozgalom központi vezetőségének tagja.

Irán szerint egy tűzszünet és utána egy fogolycsere oldhatná meg méltányos módon az izraeli-libanoni konfliktust. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter ezt Damaszkuszban mondta hétfőn, miután tárgyalt Faruk as-Saraa szíriai alelnökkel, és Irán teljes támogatásáról biztosítsa Szíriát a válságban. Mottaki ésszerűnek és igazságosnak minősítette a Hezbollah követelését, hogy Izrael engedje szabadon a bebörtönzött libanoniakat.

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán a magyar diplomácia vezetője szerint kiegyensúlyozott határozat született a konfliktus ügyében: eszerint a válság kirobbantásában felelőssége van a Hezbollahnak, de Izrael aránytalanul válaszolt, s most mindenkinek tartózkodnia kell a konfliktus elmélyítésétől.

Ismét tanácskozást kezdett hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a libanoni helyzetről, de az amerikai ENSZ-nagykövet szerint döntés csak néhány nap múlva várható a zárt ajtók mögött folyó rendkívüli ülésen. Az a küldöttség, amelyet Kofi Annan ENSZ-főtitkár küldött a térségbe különleges tanácsadója, Vijay Nambiar vezetésével, a hét közepe táján térhet vissza New Yorkba.

Nambiar máris tárgyalt a libanoni miniszterelnökkel, és közölte, hogy "konkrét elképzeléseket" továbbíthat majd az izraeli vezetőknek - keddi jeruzsálemi tárgyalásain - a harcok befejezéséről. Tettünk néhány ígéretes erőfeszítést - mondta Bejrútban.

"Igyekszünk azonnali és általános tűzszünetet elérni, hogy tárgyaljunk a két izraeli katona elfogásának okairól és következményeiről, valamint hogy rendezzük az Izraelben 30 éve fogva tartott libanoniak ügyét" - mondta Fuád Szinjóra libanoni kormányfő, aki azzal vádolta Izraelt, hogy "a terrorizmus legdurvább eszközeivel" él.

Az izraeli külügyi szóvivő korábban hétfőn elképzelhetőnek mondta, hogy diplomáciai megoldással lehet véget vetni a libanoni válságnak. "Tudjuk, hogy katonai megoldással nem lehet semlegesíteni a Hezbollahot. A megoldás diplomáciai (lehet)" - hangoztatta Mark Regev. Véleménye szerint Izrael érdekei - összhangban az ENSZ 1559-es és 1680-as számú határozataival - megegyeznek a nemzetközi közösség érdekeivel.

Miri Eiszin kormányszóvivő viszont korainak minősítette az ENSZ főtitkára által és a nyolcak csúcsértekezletén is megfogalmazott javaslatot, melynek értelmében nemzetközi erőket vezényelnének Libanonba. Jeruzsálem ehelyett azt szeretné, hogy libanoni erők vegyék át az ellenőrzést Libanon Izraellel határos térségében.

Egyedül a libanoni hadsereg jelenlétét tartaná elfogadhatónak Izrael a libanoni-izraeli határon - jelentette ki hétfőn egy rádiós nyilatkozatában Amir Perec izraeli védelmi miniszter is. Megismételte, hogy a hadsereg nem tűri el a Hezbollah libanoni síita szervezet gerilláinak visszatérését a határhoz, és megerősítette, hogy a hadsereg biztonsági zónát szándékozik létesíteni az izraeli-libanoni határon.

Az izraeli légierő hétfőn is folyamatosan támadta a Hezbollah létesítményeit, az üzemanyagraktárakat, radarállomásokat, a libanoni hadsereg állásait, a hidakat és utakat, és másodszor is bombázta Bejrút kikötőjét. Egy délutáni összesítés szerint legalább 43 ember vesztette életét. Tizenkét civilt, köztük két nőt és három gyereket ölt meg hétfőn egyetlen izraeli föld-levegő rakéta, amely telibe találta buszukat Bejrúttól délre. Szúr városában egy család tíz tagjának holttestét emelték ki egy épület romjai alól. Elesett kilenc libanoni katona is.

A hatnapos offenzíva összesített veszteséglistája Libanonban 194-re emelkedett, a sebesültek mintegy négyszázan vannak. A Hezbollah rakétacsapásai 24 izraelit öltek meg. Hétfőn Haifában, Akkóban, Afulában és első ízben Názáretben is voltak sebesültek.

Az izraeli csapások a Hezbollah nagyobb hatótávolságú - Izrael belsejét elérni képes - rakétáinak harminc százalékát semmisítették meg a katonai hírszerzés szerint. A rövidebb hatótávolságú katyusákból a Hezbollah sokat bevetett, a többit "számolatlanul" pusztították el az izraeli csapások a forrás szerint.

Hétfő délután egy izraeli szárazföldi alakulat is behatolt Libanonba. Az ENSZ-békefenntartói szerint a három harckocsi csak 500 méter mélyen ment be a libanoni területre, majd fél óra múlva visszafordult.

Libanoni tévécsatornák beszámolója szerint lezuhant egy izraeli katonai repülőgép Bejrút közelében, izraeli katonai források azonban cáfolták ezt.

MTI - fidesz.hu