Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Diploma milliókért

A kormányzati tervek szerint a következő években az állam teljesen kivonul a felsőoktatásból - tudta meg a Magyar Nemzet. Az egyetemek egy fillér állami támogatást sem kapnának, a jövőben profitorientált gazdasági társaságok lennének, melyeknek fő bevételi forrásukat a tandíj jelentené.


Dátum: 2006-07-27 08:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=60860
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:18:56.384432, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Vélhetőleg az egyetemi oktatók közalkalmazotti jogviszonya is megszűnne. Valamennyi diák költségtérítéses képzésben venne részt. Egy diák átlagos tanulmányi költsége évente félmillió forint körül mozog, de a drága képzéseken, így például az orvosi, mérnöki karon ennek többszöröse is lehet ez az összeg. A tanulók pályázat útján szerezhetnének állami támogatást tanulmányi költségeik fedezéséhez. A pályázatokat elbíráló bizottságok a tanulmányi eredmény, illetve a diák szociális helyzete alapján döntenének a támogatás megítéléséró1, illetve arról, hogy a pályázó kiadásainak csak egy részét vagy egészét vállalják-e át.

A koncepció szerint az új finanszírozási rendszert fokozatosan vezetik majd be, amelynek első lépése a fejlesztési részhozzájárulás (fer) elfogadása volt. A jövőben fokozatosan növelik majd a fer összegét, miközben csökkentik az egyetemek állami normatíváját.

A rektorok szinte egyöntetűen azt állították, nem hallottak a kormányzati tervekről, szerintük az megvalósíthatatlannak tűnik, és a felsőoktatási intézmények tömeges bezárásához vezethet. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint a tervezet abszurd, de a tandíj törvénybe foglalása óta számítottak valami hasonlóra. A Fidesz úgy látja: a terv az oktatás privatizálásáról szól.

Kormányzati tervek szerint öthat éven belül az állam teljesen

Jdvonulna a felsőoktatás finanszírozásából - értesült lapunk. Az egyetemek ettől kezdve egy fillér állami támogatást sem kapnának, valamennyi diák költségtérítéses képzésben venne részt. A hallgatók pályázati úton juthatnának némi állami forráshoz. A tervek között szerepel a középiskolai felvételi megszüntetése is. A diákok ezután nem teljesítményük, hanem lakóhelyük alapján választhatnának középiskolát.

A diákok pályázat útján szerezhetnének állami támogatást tanulmányi költségeik fedezéséhez, erre a célra az állam külön keretet különítene el, és növelné a hallgatói ösztöndíjak, illetve a diákhitel maximális összegét is. A pályázatokat elbíráló bizottságok a tanulmányi eredmény, illetve a diák szociális helyzete alapján döntenének a támogatás megítéléséről, illetve arról, hogy a pályázó kiadásainak csak egy részét vagy egészét vállalják-e át. A jelenlegi tervek szerint évente újra és újra pályázni kellene a támogatásra, amelynek mértéke a diák teljesítményétől függően évről évre változna.

A tervek szerint a jövőben - kétéves szünet után - fokozatosan növelik a fer összegét, miközben csökkentik az egyetemek állami normatíváját. Emellett kidolgozzák a pályázati rendszert a rászoruló diákok támogatására. A rendszer bevezetésével vélhetően tömegesen zárnának be a felsőoktatási intézmények, hiszen ha mindenhol fizetni kellene, akkor mindenki a híres, nagy múltú egyetemeket választaná a kevésbé elismertek helyett.

A közoktatással kapcsolatos legfontosabb terv a középiskolai felvételi megszüntetése. Ennek lényege az lenne, hogy - ugyanúgy, ahogy 2007-től az általános iskolák esetében - iskolakörzetekre osztanák fel a kistérségeket, városokat, kerületeket. Ez azt jelentené, hogy a diákot automatikusan abba az iskolába kell felvenni, ahová lakóhelye szerint tartozik. Ha szülő egy másik, jobb intézménybe szeretné íratni csemetéjét, akkor csak abban bízhat, hogy a helyi gyerekek felvétele után marad még szabad hely, és a fennmaradó helyek egyikére éppen az ő gyerekét sorsolják ki a többi jelentkező közül.

A Magyar Nemzet megtudta azt is: a pedagógusok kötelező óraszámemelésének célja egyértelműen a tanári fizetések tíz százalékos csökkentése volt. A pedagógusok döntő többsége ma is több órát tart a kötelezően előírtnál, ám azért viszonylag magas túlórapénzt kapott, ami most megszűnik. Ez az összeg az önkormányzatok zsebében marad.

Szabó Zoltán, az Országgyűlés oktatási és kulturális bizottságának szocialista elnöke tegnap újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen megerősítette, hogy vannak ilyen elképzelések a kormányzaton belül, amelyekkel ő személy szerint egyetért. Úgy véli, a felsőoktatás finanszírozása jelenleg kaotikus, amelyben rendet kell tenni. Hozzátette: az új rendszer esetleges bevezetése legalább öt évet venne igénybe. A középiskolai felvételiről elmondta: annak megszüntetése csökkentené a diákok közötti szakadékokat, amire égető szükség lenne, hiszen a magyar iskolarendszer kiemelkedően szelektív Európában.

Magyar Nemzet - fidesz.hu

Kapcsolódó elemek