Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

A Fidesz elkészítette panelfelújítási programját

A Gyurcsány-csomag terheit - a két és háromgyermekes családok mellett - a panelben lakók viselik majd, hiszen ők nem tudnak védekezni a távfűtés és a gáz árának brutális növekedése ellen - mutatott rá László Tamás sajtótájékoztatóján.


Dátum: 2006-07-30 11:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=60975
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:19:31.390769, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Kapcsolódó média: A Fidesz elkészítette panelfelújítási programját (László Tamás)

A rossz fűtési rendszer, és az átalánydíjas árképzés rugalmatlansága miatt a lakótelepeken élők többsége nem tud takarékoskodni, jelentős mértékű a lakótelepeken a lecsúszás, egyre több a szegény, idős és beteg ember, akik az egyre rosszabb gazdasági helyzetű önkormányzatok segélyeire szorulnak. Ezt tetézi a Gyurcsány-csomag - fejtette ki László Tamás. Hozzátette: a lakótelepeken élők számára a Panel plusz-csomag sem adott kiutat, amely kizárólag a lakótelepeken élők újabb becsapását jelenti.

Mint fogalmazott, a tervezetlenség és koncepciótlanság miatt a lakótelepek felújítása így már 50-60 éves távlatokba kerül, ráadásul országos feszültségeket okoz, mert - mint kifejtette - az összes panellakás csaknem 30 százaléka Budapesten található, ugyanakkor a Panel plusz programnak mindössze csak 1,5 százaléka jutott , a fővárosi panellakások felújítására.

A politikus kiemelte: nemcsak piaci alapon kell a lakótelepek gondjaival foglalkozni.

Elmondta: ma a panelfelújítás szinte csak ablakcserét jelent. Pedig szakértők véleménye szerint a lakások fűtésének szabályozhatóvá és mérhetővé tétele, az egycsöves-átfolyó rendszereknél, egy átlagos méretű lakás esetén néhány tízezer forintos költséget, néhány napos munkát jelentene - tette hozzá a képviselő, majd közölte: a várható megtakarítás 20-25 százalékos lehetne.

A politikus rámutatott, hogy a felvilágosítás, a tájékoztatás is rendkívül gyenge volt. Mint mondta, elsősorban a bankok és kivitelező vállalatok tájékoztattak, amely a valódi versenyt - a finanszírozásban és a kivitelezésben egyaránt - korlátozta.

László Tamás kitért arra is, hogy a Panel Plusz program szinte építészeti-gazdasági tervezés nélkül folyik. Hozzáfűzte: nem lehet csupán űrlapos pályázattal az állami költségvetésből sok milliárd forintot osztogatni, hiszen itt egy-egy épület esetében 100 milliót meghaladó beruházásról van szó.

Mint fogalmazott, komplexen tervezett és szakaszolt - a lakóközösségek és az egyéb szereplők teherbírását figyelembe vevő, a fokozatos megvalósítást célzó - megoldásokat kellett volna támogatni, amelyekben a gépészet és építészet (elemei: hőszigetelés, ablakcsere, fűtési rendszer átépítése) mellett a környezet- és közösségformálás is szerepet kap.

Álságos és cinikus a Panel plusz program, melynek célja a politikai haszonszerzés, hiszen nem segíti a panellakásokban élők gondjainak megoldását - mutatott rá László Tamás -, ezért a Fidesz elkészítette A remény címet viselő, tizenkét pontból álló panelfelújítási programját.

A Remény programja javasolja - többek között - közösségteremtő helyek - közösségi házak, templomok - létrehozását; a közterületek, zöldfelületek értéknövelő rehabilitációját; a panellakások komplex energiatakarékos átalakítását és a közösségi közlekedés fejlesztését.

fidesz.hu

* * *

A remény programja - a lakótelepi 12 pont

1. A lakótelep még nem város - várossá kell tenni (a hiányzó intézmények felépítésével, helyben történő lakóbarát munkahelyteremtéssel).

2. A lakótelepnek lélek kell - csökevényesek a közösségteremtő helyek; ezért közösségi házat kellene építeni a fiataloknak.

3. A lakótelepek túlságosan nagyok, az itt élők elvesznek benne, a kisebb egységek sajátos identitástudatot eredményezhetnek kis alközpontok létrehozásával, közösségfejlesztéssel. Ezért szükséges a lakótelepek kisebb egységekre bontása, "falvasítása".

4. A városnyi lakótelepeknek - elenyésző kivételtől eltekintve - nincs központjuk. Központot, valódi Fő teret kellene építeni bennük.

5. Nagyobb lakásválasztékot kellene elérni bennük - a családok életciklusához igazítva (az átlagosan 54 m2-es lakásmérettel szemben), hiszen a lakótelep is otthon, nem pusztán lakás.

6. A lakótelepeket család- és gyerekbaráttá kell tenni (több százezer olyan lakás épült, amelyekben a család nem tud együtt étkezni, mert nincs rá hely).

7. Értéknövelő felújítást kell végezni, nemcsak sminkelést, látszatfelújítást! A panellakások értékcsökkenése nemzetgazdasági kérdés, nemcsak a tulajdonos problémája!

8. Komplex energiatakarékosság; energiatudatosság a felújításokban: a fűtés szabályozhatóvá, mérhetővé tételében, hatékony hőszigetelésben, de az alternatív energiák felhasználásában is (például napkollektorokat a hatalmas tetőkre, mint például Hollandiában).

9. A közterületek, zöldfelületek értéknövelő rehabilitációja - a lakótelepekből ZÖLDVÁROST kell építeni (a 30-35 éves, beállt növényállomány a lakótelepek nagyértéke; erre kell alapozni).

10. A közösségi közlekedés fejlesztése (a budapesti lakótelepeknek már a kezdetekben és azóta folyamatosan ígérik például a metrót). A tömegközlekedés javítása elengedhetetlenül fontos, de a kerékpáros közlekedést is fejleszteni kell.

11. Nagyobb igényességet kell elérni a lakótelepeken! Nem fogadható el az a káros, romboló szemlélet, hogy itt bármilyen igénytelen dolgot fel lehet építeni - igénytelen pavilonok, e1csúfított homlokzatok, brutális közterületek stb.

12. A legfontosabb a közösségi bevonás - kisebb körzetenként véleményközpontokat kell létesíteni, "kirakatirodákat". Társadalmi-gazdasági konzultációt kell kezdeményezni a lakótelepeken az itt élők, lakóközösségek bevonásával!

Kapcsolódó elemek
{'relation_id': 1674, 'source_type': 'media', 'source_id': 429, 'target_type': 'article', 'target_id': 53618, 'relation_type': 'describes'}