Magosz-látogatás az Unióban
MAGOSZ-küldöttség - élén Jakab István országos elnökkel, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettesével, a mezőgazdasági bizottság alelnökével, Örvendi László hajdú-bihari gazdaköri elnökkel, országgyűlési képviselővel, valamint Dr. Nagy Imre Zoltán professzorral, Magosz-szakértővel - kapcsolatfelvétel céljából egynapos látogatáson vett részt az Unióban működő mezőgazdasági érdekvédelmi szövetségek elnökénél, Rudolf Schwarzböcknél, aki egyúttal az ausztriai agrárkamarák elnöke is.
Dátum: 2006-07-31 12:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=61011
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:19:42.257014, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A tárgyalások öt téma köré rajzolódtak: mezőgazdasági érdekképviselet a két országban, a mezőgazdasági termékszerkezet alakulása, a megújuló energia előállításának lehetőségei, különös tekintettel a bioetanol, biomassza és biogáz vonatkozásában, a növénytermesztés és állattartás aránya az agráriumban, valamint a Magosz és az osztrák agrárkamarák együttműködésének lehetőségei.
A vendégek megtudhatták, hogy az első agrárkamara az I. világháború után Alsó-Ausztriában jött létre, 1922-ben, majd egymás után alakult meg a többi is. Központjuk a fővárosban, a legdrágább helyen, a kormányzati negyedben van.
Jakab István bemutatkozó szavaiban bejelentette: a Magosz egyik legerősebb érdekvédelmi szervezet Magyarországon, a parlament húsztagú mezőgazdasági bizottságában öt Magosz-tag található. A gazdák, a vidék érdekében a Fidesszel stratégiai szövetséget kötöttek, melynek következtében agrárügyekben a Magosz szava a döntő. Az otthoni érdekképviseletekkel - MOSZ, Hangyaszövetkezet, Agrárkamara - együttműködnek, fenntartva saját álláspontjukat. Fő feladatuknak a családi gazdaságok érdekképviseletét tekintik. "Rengeteg a gond, tanulni szeretnénk vendéglátóinktól" - szögezte le.
Rudolf Schwarzböck elöljáróban bejelentette: sok ország képviselete eltérően vélekedik az agrár érdekvédelemről, ami nem mindig szerencsés. Véleménye szerint csak együtt, egyformán lehet jót tenni a földért, a termelőkért. Ebben a vonatkozásban Csehország és Magyarország hasonlít egymásra.
Jakab István kérdésre válaszolva elmondta: a magyar föld 57 százalékát a Magosz tagjai művelik, s ebben a vonatkozásban eltér a véleményük a MOSZ-étól, mely a termőföld liberalizációja mellett érvel. "A problémákat viszont otthon vitatjuk meg, Brüsszelben már építkezünk" - hangsúlyozta.
A termékszerkezetről szólva a vendéglátó elmondta: a hegyvidéken lakók 45 % - a a mezőgazdaságból szerzi jövedelmét, ahol kisebb parcellákon gazdálkodnak. Keleten más a helyzet, ott már nagyobb a termelés alapja. Az európai csatlakozástól többet reméltek, mint amennyit kaptak - ismerte el az elnök. Az élelmiszeripart is hátrányosan érintette az egyesülés, bár az utóbbi időben nőtt az export a tej, sajt, és gyümölcstermelés területén. A zöldségtermelésben viszont nem tudtak eredményt elérni. A szarvasmarha állomány náluk is csökkent, pedig kelet felé exportlehetőségek nyíltak Ausztria számára.
Jakab István azt ecsetelte, hogy Magyarország megszenvedte a csatlakozást. Nem történt meg a gazdák felkészítése az uniós tagságra, már pedig megfelelő agrárstratégia, intézményrendszer, tanácsadás nélkül nem lehet eredményes az ágazat - húzta alá. A fő probléma nálunk az, hogy felborult a növénytermesztés és állattenyésztés korábban meglévő 50-50 százalékos aránya, ami jelenleg 70-30 %. Jakab István számadatokkal támasztotta alá az elmondottakat: amíg 2002-ben hatmillió sertés volt az országban, ma már csak 3,6 millió van, de hasonló az arány a szarvasmarha esetében is. Ott tartunk, hogy nem tudjuk kihasználni a tejkvótát - jelentette be. A gabona-intervenció sem jelenthet sokáig megoldást, hiszen az már most tudható, hogy az Unió nem fogja sokáig fenntartani az intervenciót. Éppen ezért óriási gond hazánkban, hogy a raktározással párhuzamosan nem indult be az állattenyésztés fellendülése.
Jakab István szerint rosszabbul jártunk az összes velünk együtt csatlakozott országnál: elveszítettük piacaink jelentős részét. A termelés után a feldolgozóipar ment tönkre, most pedig a baromfi ágazat omlott össze, nem feltétlenül a madárinfluenza miatt. A miniszterelnök pedig azt mondja, aki nem versenyképes, az számolja fel magát. Ha ez így folytatódik, az állattenyésztés tovább zsugorodik - összegezte a gondokat Jakab István.
Az osztrák elnök szerint Magyarországon soha nem lesz jövedelmező a gabonaexport, mert 500 kilométeren túl nem éri meg elszállítani a gabonát, ezért kell előtérbe helyezni az állattenyésztést. Konkrét javaslata: vagy takarmányozásra, vagy energiára kell felhasználni a megtermelt gabonát. Javaslatként fogalmazta meg, hogy eredményesek lehetnek a kistermelők az energia elszállításával - a fakitermelést követően. A másik kitörési pontot jelentheti a biogáz előállítása. "Ha ebben nem lépnek előre, kiszolgáltathatják magukat a nagy gázelőállítóknak" - vetítette előre. Hozzátette még: Ausztriában 2007-ben 200 ezer köbméter kibocsátású bioenergia előállítása várható. A növényi olaj előállításával pedig a parasztok saját gépeik üzemanyagát biztosíthatják, idővel viszont a nagy szolgáltatókhoz is becsatlakozhatnak. A biogázé a jövő, amelyhez viszont nagy beruházás szükséges, amitől a kisparasztok ódzkodnak. Előnye a biogáznak a környezetszennyezés kivédése, továbbá az ukrán-orosz gázvita kapcsán az ellátási zavarok kiküszöbölése. Felhívta az elnök a figyelmet arra, hogy e tekintetben a MOL jelentős lépéseket tehet, az első már formálódik, hiszen Komáromban már épül a közös osztrák-magyar bioenergia előállító üzem.
A tárgyalás végeztével egy Bécstől 25 km-re lévő családi gazdaságba látogatott a küldöttség. Kiderült, a 140 hektáron, a legjobb minőségű földön gazdálkodó, hallatlanul szorgalmas család alapvetően gabonatermesztéssel foglalkozik, a ráépülő sertéstenyésztéssel. Saját ezer férőhelyes sertésóluk van, ahonnan évente 2.500 darab állatot adnak el. Azonban a hagyományos gabonatermesztéssel nem lehetnének eredményesek. Éppen ezért belevágtak egy húszezer eurós beruházásba, amelynek következtében a gabonából energiát állítanak elő. A teljesen automatizált "gabonaégető" 300 négyzetméter terület fűtését látja el. Az agrárkamarai elnök újfent megismételte: a gabonaválság megoldását csak az állatállomány növelése, vagy a bioenergia beindítása jelentheti, mert nincs jövő átállás nélkül!
Az igen hasznos ismeretekkel gazdagodott magyar küldöttség a további kapcsolat fenntartása érdekében magyarországi látogatásra hívta meg vendéglátóit.
Nyírő Gizella - fidesz.hu