Augusztus 31-ig kapott határidőt Irán
Augusztus 31-ig adott határidőt Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadott határozatában. Ellenkező esetben a perzsa államnak gazdasági és diplomáciai jellegű büntető intézkedésekkel kell szembenéznie. Az iráni ENSZ-nagykövet máris elutasította a BT követelését.
Dátum: 2006-07-31 19:03:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=61031
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:19:48.274497, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Franciaország, Németország és Nagy-Britannia által, az Egyesült Államok támogatásával előterjesztett 1696. számú határozat, amelyet a testület 14-1 arányban, Katar ellenszavazatával fogadott el, az első, amely Iránnal szemben jogilag kötelező követeléseket támaszt, és amely szankciók mérlegelésével fenyeget. Az Egyesült Államok és szövetségesei azt gyanítják, hogy Irán atomfegyvert fejleszt ki.
A dokumentum azt követeli Teherántól, hogy "függessze fel minden urándúsítással és újrafeldolgozással kapcsolatos tevékenységét, beleértve a kutatást és a fejlesztést is". Ennek teljesítését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) kell ellenőriznie. A testület augusztus 31-re jelentést kér Mohamed el-Baradeitől, a NAÜ főigazgatójától arról, hogy Teherán mennyiben teljesítette a határozatot. Ellenkező esetben a BT fontolóra veszi a megfelelő intézkedéseket az ENSZ alapokmánya 7. fejezetének 41. cikkelye alapján, amely a gazdasági szankciókról rendelkezik. A 7. fejezet 40. cikkelye ugyanakkor lehetővé teszi "ideiglenes intézkedések" életbe léptetését is a szankciókról történő döntést megelőzően.
A határozat kimondja: a szankciókról a BT újabb határozatában kell dönteni, hangsúlyozva ezzel, hogy automatikusan nem rendelhetnek el megtorló intézkedéseket Irán ellen. Ez utóbbi ellen Kína és Oroszország rendszeresen fellép a BT-ben az Irakról folyó, 2002-2003-as viták óta. A 41. cikkely alapján a BT elrendelheti a gazdasági kapcsolatok teljes vagy részleges megszakítását egy adott országgal, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítását is. "Üzenetünk Iránnak az, hogy nyitottak vagyunk a tárgyalásokra és ha Irán kész megtenni ezeket a lépéseket, konstruktív módon léphetünk előre" - mondta még a szavazás előtt Emyr Jones Parry brit ENSZ-nagykövet.
A katari nagykövet a közel-keleti helyzet általános súlyosbodásától való félelmével magyarázta szavazatát. "Nem értünk egyet e határozat elfogadásával, amikor a térség lángokban áll. Valóban akarjuk, hogy egy újabb vulkán kitörjön a régióban?" - tette fel a kérdést Abdulaziz al-Nászr nagykövet. A szankciókkal szembeni moszkvai fenntartásokat jelzi, hogy Valerij Csurkin orosz nagykövet közölte: a szankciók kilátásba helyezése azt jelenti: a BT "megvitatja" az esetleges büntető intézkedéseket. Dzsavad Zarif iráni ENSZ-nagykövet a szavazás után közölte: a BT-határozatnak nincsen jogi alapja. "Irán békés nukleáris programja nem jelent fenyegetést a nemzetközi békére és biztonságra, ezért ezzel a Biztonsági Tanácsban foglalkozni indokolatlan, sem jogi alapja, sem gyakorlati haszna nincs" - mondta a diplomata.
Irán már vasárnap figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot: egy Iránt elítélő határozat esetén leveszi a napirendről az öt állandó tagállam - az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína - valamint Németország júniusban előterjesztett csomagtervét, amely gazdasági jellegű ösztönzőket kínál Teheránnak urándúsító programjának leállításáért cserébe. A javaslatra való válaszadás határidejét Irán önmaga számára augusztus 22-ben jelölte meg. Mahmúd Ahmidenizsád iráni elnök vasárnapi sajtókonferenciáján megerősítette: országa számára elfogadhatatlan egy elmarasztaló BT-határozat, és Iránnak joga van "kihasználni a békés nukleáris technológia előnyeit".
MTI - fidesz.hu