Szájer József a konvent plenáris üléséről
Az Európa jövőjével foglalkozó konventben egyelőre nem érzékelhető olyan közös szándék, hogy erősítsék, vagy a jelenleginél szélesebb körűvé tegyék az EU-n belüli gazdaságpolitikai koordinációt - állapította meg Szájer József, miután részt vett a tanácskozó gyűlés csütörtöki plenáris ülésén.
Dátum: 2002-11-07 20:32:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5626
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:53:25.815176, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az Országgyűlés alelnöke, aki a magyar törvényhozás egyik küldötte a testületben, elmondta, hogy a konvent ezzel foglalkozó munkacsoportjának most előterjesztett jelentése sem tartalmaz markáns elemeket vagy lényeges újdonságokat.
Hasonló a helyzet a szociális Európa koncepciójával, vagyis a szociális szféra közösségi szintű kezelésével. E kérdésekben eleve nincs olyan széles körű egyetértés, mint a konventben eddig megvitatott alkotmányos jellegű területeken - fűzte hozzá.
Az EU következő nagyobb horderejű intézményi és politikai reformjait előkészítő 105 tagú testület csütörtökön kezdődött plenáris ülésének fő témája a gazdasági kormányzás volt. Erről a Klaus Hänsch vezette munkacsoport terjesztett elő jelentést, az Európai Bizottság nevében pedig Michel Barnier intézményi kérdésekért is felelős biztos fejtette ki az unió végrehajtó szervének álláspontját.
A képviselő szerint ezeken a - közösségi szinten csak érintőlegesen szabályozott - területeken nem lehet igazi áttörésre számítani új intézmények, eljárások, vagy illetékességi körök létrehozásának formájában. Egyelőre az a megközelítés tűnik általánosnak, hogy jobb, ha a gazdaság- és szociálpolitika a jövőben is alapvetően tagállami hatáskörben marad.
Az Európai Bizottság ezzel szemben azt szeretné, ha a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció sokkal összefogottabbá és hatékonyabbá válna - jórészt éppen saját hatásköreinek e területen való megerősítése révén.
A Barnier által kifejtett felfogás szerint a bizottság is elismeri, hogy a gazdaságpolitika a tagállamok illetékességi körébe tartozik, s ott is marad. Az összehangolása viszont már közösségi szintű kötelezettség, amelynek tiszteletben tartásáról csak egy erre alkalmas tekintély gondoskodhat, és a bizottság saját magát tekinti a legalkalmasabbnak erre.
Javaslatai szerint például a jövőben önállóan is figyelmeztetésben részesíthetné a közösen vállalt kötelezettségeket megsértő tagországokat, és ilyen esetekben nemcsak ajánlásokat, hanem javaslatokat tehetne a miniszterek tanácsának. A kettő között az a különbség, hogy az ajánlásokat a tanács nem köteles megszívlelni, a javaslatokat viszont csak egyhangúlag - illetve a bizottság beleegyezésével - módosíthatja.
A csütörtöki ülés másik témája a bel- és igazságügyi együttműködés volt, ahol már felmerültek új intézmények - például egy közös európai ügyészség - létrehozására vonatkozó javaslatok. A képviselő szerint azonban egyelőre ezeknek sincs széles körű támogatottságuk. Egyetértés abban van, hogy a bel- és igazságügyi együttműködés bizonyos területei kerüljenek be a közösségi döntéshozatal körébe, de általában a kormányok ezt a szférát is szeretnék a saját hatáskörükben tartani.
Pénteken folytatódik a vita az alkotmányos alapszerződés vázlatáról, amelyet a múlt héten tartott legutóbbi plenáris ülésen terjesztett elő a konvent elnöksége.
Szájer József szerint általánosságban egyet lehet érteni azzal, hogy az unió jelenlegi alapszerződéseit egyetlen alkotmányos szerződés váltsa fel. A Valéry Giscard d'Estaing, a konvent elnöke által előterjesztett vázlattal azonban már sok probléma van, amelyeket többek között az Európai Néppárt (EPP) is szóvá tett. Az EPP és sokan mások is bírálták például azt a javaslatot, hogy az Európai Parlamentből és a nemzeti parlamentek képviselőiből hozzák létre az Európai Népek Kongresszusa nevű új intézményt, amely az unió egészét érintő alapvető kérdésekben dönthetne.
Van viszont támogatottsága - az EPP részéről is - annak az elképzelésnek, hogy a hathavonta váltakozó soros elnökségek jelenlegi rendszerét meg kell szüntetni, az Európai Tanács élére pedig hosszabb időre szóló megbízatással felruházott elnököt kellene kinevezni. Egyelőre kérdés, hogy milyen hosszú legyen ez az időszak - például összehangolják-e az Európai Parlament ötéves ciklusaival -, és több más részletkérdést is tisztázni kell még.
Szájer József elmondta, hogy időközben az EPP is előterjesztette a maga alkotmányvázlatát, amely már nem is csak vázlat, hanem a majdani szerződés részletes, paragrafusokra bontott tervezete. A javaslat a párt októberi kongresszusán elfogadott határozatokra épül, és ennek megfelelően az EPP-t alkotó európai konzervatív és keresztény pártok többségének a felfogását tükrözi.
MTI - fidesz.hu