Az AB-hoz fordultak az Autonómok is

Alkotmánybírósághoz (AB) fordult az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége. A konföderáció arra kéri a testületet, semmisítse meg az egészségbiztosítási és a munkavállalói járulék szeptemberi emelését kimondó törvényeket. A Pénzügyminisztérium hatástanulmányából kiderül: a megszorítócsomag éppen a legelesettebb rétegek további leszakadását eredményezi.

Dátum: 2006-08-08 08:21:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=61403
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:22:42.566753, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Kimondja az alkotmány, hogy minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének - indokolta a Magyar Nemzetnek Borsik János, miért fordultak az AB-hoz. Az Autonómok elnöke emlékeztetett, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tavaly 3,5 százalékos reálbéremelést biztosító, bruttó négy öt százalékos bérajánlásról született megállapodás ez évre vonatkozóan, ágazati és helyi szinteken ez alapján köttettek meg a béralkuk. Gyurcsány Ferenc később ráadásul több fórumon és alkalommal kijelentette: a kormány jogfolytonosnak tekinti az OÉT-ben született megállapodásokat. - A szakszervezetek által elutasított Új egyensúly program szerint szeptembertől két százalékkal emelkedik az egészségbiztosítási, fél százalékkal pedig a munkavállalói járulék. Vagyis az év utolsó harmadában a kormány 2,5 százalékkal csökkenti dolgozók millióinak jövedelmét, noha sem munkájuk mennyisége, sem minősége nem csökken - fogalmazott Borsik János. Történik mindez éppen akkor - tette hozzá -‚ amikor nő az infláció, a megszorító intézkedések pedig már érzékeltetik hatásukat a számlákon és az árakban.

Beadványukban az Automok ezért arra kérik az AB-t, hogy semmisítse meg az évközi járulékemelésekről szóló törvénymódosításokat. A konföderáció emellett kéri a taláros testülettől, hogy mondja ki: a kabinet megsértette a jogalkotásról szóló törvényt. Az alkotmány szerint feladatai ellátására a kormánynak együtt kell működnie a társadalmi partnerekkel. Sőt egy 2002-es kormányhatározat szerint a kabinet lényegében megállapodási kötelezettséget vállalt az érdekegyeztetésre vonatkozóan. Emlékezetes, a kabinet a munkavállalói és munkaadói szervezetek kérése, valamint a hat országos szakszervezeti konföderáció tiltakozó nagygyűlése ellenére szavaztatta meg a parlamenttel a Gyurcsány-csomagot.

A lapnak nyilatkozó szak szervezeti vezetők nem lepődtek meg a Pénzügyminisztérium hatástanulmányán, amelyből kiderül: a szegényebbek és a több gyermeket nevelő családok kiadásait növeli a kormány Új egyensúly néven bevezetendő megszorítócsomagja. Eszerint a kiadásnövekedést - ami például a középső áfakulcs 15-ről 20 százalékra emelése miatt következik be -‚ a legszegényebbeknél nyolc, a legtehetősebb pedig két százalék körülir becsülte a tárca. A költségvetési kiigazítás csökkenti a háztartások jövedelmét is, a legszegényebbekét egy, a legtehetősebb rétegét négy százalékkal - áll a tanulmányban. Adataik alapján az Új egyensúlyt leginkább a gyermekes családok érezhetik majd meg, mivel többségük munkajövedelemből ‚ és a csomag leginkább ennek a terheit növeli.

Valamennyi érdekvédő hangsúlyozta, hogy a hatástanulmányt az intézkedések előtt, nem pedig utána kell készíteni. Borsik János emellett azt kifogásolta, nincs garancia arra, hogy a megszorítások meghozzak a várt eredményt, ennélfogva arra sem, hogy nem kerül-e sor újabb megszorításokra. Gaskó István szerint is előre látható volt, kiket sújt leginkább az Új egyensúly program, a Liga ezért kezdeményezte és szervezte meg már július elején a szakszervezetek közös tiltakozó demonstrációját. A szervezet elnöke hozzátette, elnökségük ma dönt arról, hogy akár egyedül is, de folytatják a tiltakozó akciókat. Pataky Péter, a kormánnyal lojális, Gyurcsány Ferenccel együttműködési nyilatkozatot aláíró MSZOSZ megbízott elnöke szabadságára hivatkozva nem kívánta kommentálni a Pénzügyminisztérium hatástanulmányát.

Elfelejtett határozat

2002-es kormányhatározat az érdekegyeztetés újraindításáról: "A kormány felfogása szerint az érdekegyeztetés nem csupán a szociális partnerek tájékoztatása a kormány elképzeléseiről" "Nem elegendő, ha a kormány csak a szociális partnerek véleményének megismerésére törekszik" A kormány olyan tárgyalásokat kíván folytatni, amelyek során épít a szociális partnerek véleményére, nagy gondot fordít a közös álláspont kialakítására, azaz a megállapodás igényével tárgyal".

Forrás: Magyar Nemzet

fidesz.hu