Izrael kiszélesíti a szárazföldi hadműveleteket
Az izraeli biztonsági kabinet szerdán jóváhagyta a dél-libanoni szárazföldi hadműveletek kiszélesítését, hogy további súlyos csapásokat mérjen a Hezbollah síita szervezetre még a tűzszünet létrejötte előtt.
Dátum: 2006-08-09 18:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=61482
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:23:06.460549, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A döntést a kabinet kilenc szavazattal, három tartózkodás mellett fogadta el. Az izraeli erők a védelmi tárca és a vezérkar terve alapján a határtól mintegy 30 kilométerre északra lévő Lítáni folyóig nyomulhatnak előre. Jelenleg mintegy tízezer izraeli katona harcol a Hezbollah erőivel körülbelül 6 kilométeres sávban az izraeli-libanoni határtól. Élijáhu Jisai miniszterelnök-helyettes, aki egyben kereskedelmi és az ipari tárca birtokosa, a közszolgálati rádióban úgy nyilatkozott, hogy az előzetes becslések szerint a hadműveletek még mintegy harminc napot vesznek igénybe, jóllehet a nemzetközi diplomáciai erőfeszítések arra irányulnak, hogy jóval korábban kihirdessék a tűzszünetet. Az ultraortodox Sasz párthoz tartozó Jisai személyes véleménye szerint azonban a harcok harminc napnál sokkal tovább fognak tartani.
A biztonsági kabinet döntésével felhatalmazta Amír Perec védelmi minisztert és Ehud Olmert kormányfőt az offenzíva kiszélesítésére és időzítésének eldöntésére, de nem kötelezte őket cselekvésre. Jisai ugyanakkor közölte: a hadsereg két-három napot bizonyosan vár az új offenzíva megindításával, hogy lehetővé tegye a ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) a vita folytatását a tűzszüneti határozatról. Jisai elmondása szerint az ülésen, amely helyi idő szerint délelőtt 10 órakor kezdődött és délután negyed ötkor ért véget, a vezérkar és Perec védelmi miniszter az offenzívának egészen a Lítáni folyóig vagy azon is túlra való kiszélesítését javasolta, hogy megszüntessék vagy legalábbis számottevően csökkentsék az Észak-Izraelre hulló rakéták számát. Ehud Olmert miniszterelnök ezzel szemben egészen mostanáig ellenezte az ilyen nagy mértékű előrenyomulást, attól tartva, hogy ez a hadsereg veszteségeinek megugrásával és a nemzetközi bonyodalmak növekedésével járna.
Izraeli tisztségviselők szerint a biztonsági kabinet ülése alatt Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter felhívta Olmert miniszterelnököt, a beszélgetés tartalmáról azonban nem árultak el részleteket. Amikor Olmert visszatért az ülésre, bejelentette, hogy a hadművelettel párhuzamosan új diplomáciai folyamat kezdődik, s felvázolnak egy új BT-határozatot a harcok beszüntetésére, figyelembe véve a libanoni aggodalmakat. Izraeli tisztségviselők értékelése szerint elegendő idő lesz a hadművelet befejezésére és a Hezbollah bunkereinek felszámolására még a tűzszünet bejelentése előtt.
A mélyebb előrenyomulás Libanon területén még erősebb ellenállást válthat ki a Hezbollah fegyvereseiből, mint amellyel az izraeli hadsereg már szembesült, miközben megpróbálja elfojtani az észak-izraeli városokra és falvakra záporozó rakétatüzet. Úgy tűnik, Izrael a nagyobb veszteség kockázatát is vállalja annak érdekében, hogy még nagyobb károkat okozzon a Hezbollahnak, miközben fokozza a nyomást egy neki és fő szövetségesének, az Egyesült Államoknak kedvező diplomáciai megoldásért - mutatnak rá megfigyelők. A libanoni kormány felajánlotta, hogy 15 ezer katonát vezényel a déli országrészbe, ha Izrael kivonul a térségből, Izrael viszont ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor vonja ki csapatait, ha egy nemzetközi biztonsági erő és a libanoni hadsereg átvállalja a Hezbollah féken tartását. A diplomáciai kötélhúzás miatt előreláthatólag legkorábban csak csütörtökön szavaznak majd a BT-ben az ellenségeskedések beszüntetését követelő ENSZ-határozatról.
MTI - fidesz.hu