A "bádogmoralista"
"Bádogmoralistaként" emlegeti Günter Grasst náci múltja miatt a szerdai The Wall Street Journal, amely hamisnak nevezi a Nobel-díjas író Amerika-ellenességét.
Dátum: 2006-08-16 16:14:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=61832
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:24:52.338246, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Günter Grass - aki a világháború utáni irodalom klasszikussá vált regényének, A bádogdobnak a szerzője - Németország állítólagos lelkiismerete, egyben az Amerika- és globalizációellenes tanokat hirdetők kedvence. Életének egy "érdekes aprócska részletére", hogy Hitler Waffen SS-ének a tagja volt, 61 évvel később derült fény - írta csípős kommentárjában a konzervatív újság. Az író múlt szombaton beismerte, hogy tizenhét évesen az egykori náci párt fegyveres alakulatában szolgált. Egyes német konzervatív politikusok a beismerés után felszólították a 78 éves írót, hogy mondjon le irodalmi Nobel-díjáról. A The Wall Street Journal megjegyzi, hogy a cinikusok reklámfogást szimatolnak, hiszen Grass önéletrajzi írása most kerül piacra.
A lap szerint az, hogy Grass a Waffen SS-ben szolgált, amely a holokausztban játszott szerepéről híresült el, bizony nem apró részlet az író életrajzában. Mindenesetre érdekes fénybe helyezi közéleti politizását, amely iránt gyakran láthatóan nagyobb kedvet érzett, mint az irodalom iránt. A New York-i lap az író által a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a napokban adott interjúból idéz: Grass arra emlékezett vissza, hogy a világháború végén amerikai hadifogolyként közvetlenül megtapasztalta, mi az a rasszizmus, amikor látta, milyen megalázó módon bánnak a fehér amerikai katonák fekete társaikkal. A The Wall Street Journal felteszi a kérdést: lehetséges volna, hogy a náci elitegységben szolgáló Grass, akinek nehéz lehetett nem észrevennie a zsidók eltűnését egykori szülővárosából, Danzigból, egy amerikai táborban találkozik először fajgyűlölettel?
Az újság felidézi: az író 1968-ban arról értekezett, hogy az amerikaiak olyan háborús bűnöket követtek el Vietnamban, amelyek a náci háborús bűnökhöz hasonlíthatók. "Az amerikaiak lealacsonyítása a nácik szintjére bizonyára elősegítette Grass úr személyes katarzisát" - fogalmazott a lap. Az író az iraki háború 2003-as kezdete után "Amerika gazdasági érdekekeiért folyó háborúját és erkölcsi hanyatlását" Németország új morális fölényével állította szembe. Gondolata szerint a vesztes Németország szembenézett múltjával. A győzelem szerinte ezzel szemben némává tesz, a győzők azt hiszik, nem kell foglalkozniuk a múlt bűneivel. Európában mindenesetre, amelyet Amerika szabadított föl vérrel és áldozattal, ez a "békeaktivista" kényelmesen és szabadon szapulhatja az Egyesült Államokat - zárul a The Wall Street Journal kommentárja.
MTI - fidesz.hu