A nagy átverés, avagy mennyit is ér az ötven százalék?
Már megint milyen sokat kaptak! - ilyesféle megjegyzésekkel kezdi mostanában a párbeszédet az irigységre hajlamos ember, ha a pedagógusokra terelődik a szó. Ötven százalék, milyen jó ezeknek... - így folytatódik a disputa. Mindezek tudatában a tanárembernek - azaz inkább tanár asszonyt volna jó írni, hiszen e pályán elsöprő lett a női többség - égnek áll a haja, ha még egyáltalán foglalkozik ezekkel a véleményekkel. De a többség már csak legyint.
Dátum: 2002-11-10 13:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5688
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:53:45.124287, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Luthár Péter írása, Szabad Föld, 2002.11.8
Nem tartozik a dolgot félvállról vevők közé Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna, a kaposvári Kodály iskola igazgatója. Sőt, gondolatait másokkal is szívesen megosztja.
- A mostani kormány valóban emelte a pedagógusok bérét, ezt senki sem tagadja - mondta beszélgetésünk kezdetén -, de rá kellett döbbennünk, hogy ez volt az egyik nagy átverés a szocialista-szabad demokrata kampányban. Ugyanis a sokat reklámozott ötven százalék mellé soha sem tették oda, hogy az emelés csupán az alapbérre vonatkozik. Így aztán tizenegynéhány ezer forinttal lett nagyobb az összeg, amit havonta hazavihetünk. Egy tizenkét éve a pályán lévő, egyetemet végzett kollégám most például nyolcvanezer-négyszázharminckilenc forintot kap havonta. Aki akarja, irigyelje!
A pedagógusbér kiszámítása egyébként sem egyszerű feladat. Mégis teszek egy elkeseredett kísérletet, hogy fölvázoljam, miből adódnak össze a tanári illetmények. Íme: alapbér, osztályfőnöki pótlék, vezetői pótlék, számítástechnikai pótlék, munkaközösség-vezetői pótlék, minőségi bérpótlék. Ez utóbbit nem így hívják hivatalosan, de így egyszerűbb megjegyezni, lényege abban áll, hogy a minőségbiztosítási rendszerben elvégzett feladatokat honorálja. Ezeken kívül van még a túlórapénz. Ám, mielőtt még bárki is hatalmas összegeket sejtene a pótlékok mögött, jó, ha megjegyzi: az osztályfőnöki teendők ellátásáért havonta bruttó kétezer-egyszáz forint üti a tanár markát.
- Maga Magyar Bálint koppintott az orrunkra egy központi értekezleten - említi Szabó Zoltánné. - A pótlékokról szólván tudatta velünk, hogy ezek emelésére most nincs mód, és az sem tudható, hogy lesz-e valamikor. Így aztán kénytelenek voltunk rájönni, hogy az előző kormány idején sokkal kisebb reklámhadjárattal foganatosított béremelések és az életpályamodell szerint elérhető többletjuttatások, ha folytatódnak, sokkal többet értek volna. De nem folytatódtak. Csak az történt, hogy szinte mindenki belekerült a legmagasabb adósávba. Megfejelve azzal, ha valaki sokat túlórázik, annyi lesz a levonása, hogy rájön, nem volt érdemes túlóráznia. Itt tartunk. Továbbra is szerényen kell élnie annak, akinek nincs mellékjövedelme vagy jól kereső házastársa. Az anyagi gyarapodásban pedig nem is reménykedhet.
- És mi a helyzet a mellékjövedelemmel?
- Nyílt titok, hogy sok pedagógus korrepetál. Egyesek ezt úgy teszik, hogy nem mesélnek bizonyos hivataloknak a tevékenységükről. Ez helytelen. De ennél többet hadd ne mondjak.
- Nemcsak az irigykedők, hanem a tanári szolgálatot sokra tartók is emlegetik a megélhetési pedagógusokat...
- Pontosan tudjuk, mit beszélnek rólunk. És azt is látjuk, hogy akad kolléga, aki rutinból lezavarja az óráit, és igyekszik a lehető legkevesebb időt az iskolában tölteni, de a többség nem ilyen. Nekem igazgatóként az lenne a dolgom, hogy házon belül hatékonyan föllépjek az ilyesmi ellen. Ösztönöznöm kell a munkát. Igen ám, de miből? A költségvetésünk olyan szűkös, hogy jutalmazáskor szégyellem magam. Öt-hatezer forintot tudok adni a legkiválóbbaknak. Az előző kormány által tervezett, már említett életpályamodell szerinti bérezés többek között arra lett volna jó, hogy kimozdítsa a tespedésből azokat, akiket ki kell mozdítani, és honorálja azokat, akik hivatásuk magaslatán állnak. De most újra az egyenlősdi a divat, meg a százalékokkal való zsonglőrködés. Nem a bérhez tartozik, de érdemes megemlíteni: a polgári kormány úgy juttatott számítógépeket nagyon sok pedagógusnak, hogy egy fillért sem kellett értük fizetni. A mostani balliberális ajánlat: havi ötezer forintos gépbérlet...
A kaposvári Kodály iskola város- és megyeszerte híres. Elit intézménynek tartják. Nevéhez illően ének-zene tagozatos, de diákjai szinte minden tantárgy országos versenyén ott vannak az élbolyban. A végzősök egy része angol vagy német alapfokú nyelvvizsgával hagyja el az iskolát, holott nincs úgynevezett emelt szintű nyelvi képzés, "csak" jól tanítják e nyelveket... Sorolhatnám még mindazt, ami megalapozza Szabóné Kudomrák Zsuzsanna szavait. De nem sorolom. Hiszen semmi okunk sincs rá, hogy megkérdőjelezzük az általa elmondottakat.