Illés diplomáciai offenzívát javasol Verespatak miatt

Illés Zoltán, a Fidesz Zöld tagozatának országos alelnöke szerint a romániai Verespatakon tervezett aranybánya beruházás megakadályozására "környezetvédelmi-diplomáciai offenzívát" kellene kezdeményezni a környező országok és Brüsszel felé.

Dátum: 2006-08-28 16:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=62433
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:28:55.601924, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A környezetvédelmi szakember annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy hétfőn Szegeden, kedden Budapesten szervez nyilvános közmeghallgatást a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a romániai Verespatakon tervezett aranybánya beruházással kapcsolatban.

Illés Zoltán szerint az aranybánya beruházás "óriási nagy" kockázatot jelent a Tisza és a Duna vízgyűjtő medencéjére. A potenciális szennyeződés végigfolyhat a Tiszán és a Dunán, és eljuthat a Fekete-tengerig - tette hozzá.

Mint kiemelte, a magyar kormánynak nemcsak közmeghallgatást kell tartania a beruházás ügyében, hanem Gyurcsány Ferencnek az Európai Unióhoz kell fordulnia. Olyan folyamatot kell elindítani Magyarország részéről, amely a legmagasabb európai uniós szintérre viszi fel ezt a problémakört - hangsúlyozta.

"Egy potenciális veszélyforrás megvalósulásáról van szó, ha katasztrófa történik, az az Európai Unió egészét érinti" - mondta.

Illés Zoltán annak a véleményének is hangot adott, miszerint Göncz Kinga külügyminiszternek fel kellene keresnie a környező, érintett országokat az aranybánya beruházással kapcsolatban.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vasárnapi közleményében azt írja: továbbra is határozottan ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását és úgy véli, hogy az elkészült hatástanulmány alábecsüli a projekt komoly környezeti kockázatait.

A Verespatakon tervezett felszíni bányában a kőzetből az aranyat ciános technológiával nyernék ki, és a mérgezőanyag-tartalmú meddőt felszíni tározókba vezetnék. Rendkívüli körülmények között mérgező anyag szabadulhat ki a tározókból, amely Magyarországot is elérheti, hasonlóan ahhoz a ciánszennyezéshez, amit a Nagybányán 2000-ben történt gátszakadás okozott a Tiszán. Katasztrófa esetén a szennyezés román területen mintegy 400 kilométert haladva a Maros folyón érné el a magyar határt, amelytől számítva összesen közel 70 kilométeren szennyezheti a Maros és a Tisza hazai szakaszát.

Mivel a verespataki bányanyitás magában hordozza mindazokat a környezeti kockázatokat, amelyek a nagybányai katasztrófát okozták, az Országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ egyezmény lehetővé teszi az érintett magyar hatóságok és nyilvánosság részvételét a román környezeti hatásvizsgálati eljárásban: tájékozódhatnak és kifejthetik véleményüket a beruházással, illetve annak környezeti hatásaival kapcsolatban. A román hatóságoknak figyelembe kell venniük ezt a véleményt a tevékenység engedélyezéséről való döntésben.

MTI - fidesz.hu