Közmeghallgatás a verespataki bányaberuházással kapcsolatban

A beruházók szerint igen kicsi az esélye annak, hogy jelentős környezeti hatással járó baleset következzen be a Verespatakon tervezett bánya működése során; a környezetvédők szerint viszont a környezeti hatástanulmány hiányos, ellentmondásos - hangzott el a Szegeden megrendezett közmeghallgatáson hétfőn.

Dátum: 2006-08-28 19:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=62441
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:28:57.998032, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A romániai Verespatakon Európa legnagyobb külszíni aranybányájának létrehozását tervező kanadai-román vállalat, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) képviselői a beruházás részleteit és az ahhoz kapcsolódó környezeti hatástanulmányt ismertették a tanácskozáson részvevő mintegy kétszáz ember előtt.

A meghallgatáson résztvevők közös vonása, hogy senki sem szeretné, ha bármilyen probléma történne a Tiszával - mondta John Aston, a RMCG környezetvédelemért felelős alelnöke.

A szakember kijelentette: a beruházás tervezése során a legjobb nemzetközi gyakorlatot tartották szem előtt, amely mindenben megfelel az Európai Unió bányászati irányelveinek.

John Aston összehasonlítva a tervezett beruházást az Aurul nagybányai üzemével, ahol a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó katasztrófa bekövetkezett, elmondta: a nagybányai gát homokból épült, a verespataki gát viszont kőből épülne, és nem egy fennsíkon, hanem egy völgyben állna, a védelmi rendszert pedig egy másodlagos gát is kiegészítené. Szemben a nagybányai beruházással itt működne egy cianid-koncentrációt csökkentő üzem, amely a mérgező anyag szintjét az uniós határérték alá csökkentené.

A völgyzáró gát tervezését úgy végezték el, hogy ellenálljon egy 8-as erősségű földrengésnek és 880 milliméternyi csapadéknak, ezek együttes bekövetkezésének esélye egy a százmillióhoz - közölte az alelnök.

A környezetvédelmi egyesületek képviselői közül többen is sérelmezték, hogy a környezetvédelmi hatástanulmánynak csupán egy 24 oldalas kivonata olvasható magyarul.

A tanulmány nem mutatja be teljes körűen a beruházás környezetvédelmi és egészségügyi hatásait. Számos ellentmondás van benne, 185-200 méter között többféle adat szerepel benne a völgyzáró gát méretéről, és az sem derül ki pontosan, hogy mennyi zagy halmozódik föl a működés során - mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke, aki arra kérte a román kormányzatot ne adja meg a környezetvédelmi engedélyt a bánya létesítéséhez.

A környezetvédelmi hatástanulmány szerint egy esetleges gátszakadás esetén a kiömlő zagy cianid-tartalma 4-5 milligramm lenne literenként; és 400 kilométert haladva, amikor a szennyezés a Maros folyón elérné a magyar határt, a mérgező anyag mennyisége 1,3 milligrammra csökkenne - közölte Malovics György, a Védegylet aktivistája. Hozzátette: ez azonban tizenháromszorosa az unió legfeljebb 0,1 milligramm literenkénti koncentrációt előíró rendelkezésének.

A környezetvédelmi aktivista szerint a nagybányai katasztrófa alkalmával a zagy cianid-koncentrációja mintegy 10 milligramm volt literenként, a modellek azonban nem ezekkel az értékekkel számolnak.

MTI - fidesz.hu