Verespatak: a beruházó a legjobb technológiát ígéri
A Verespatakra tervezett aranybánya a piacon elérhető legjobb technológia alapján létesülne, a projekt nem összehasonlítható a 2000-ben katasztrófát okozó nagybányai létesítménnyel - mondta John Aston, a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) környezetvédelemért felelős alelnöke a projekttel kapcsolatos közmeghallgatáson kedden Budapesten.
Dátum: 2006-08-29 20:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=62522
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:29:22.011326, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A két ciántechnológiát alkalmazó projekt közötti különbségeket ismertetve kifejtette, hogy a verespataki projekt jóval szigorúbb bányászati előírásoknak megfelelően, Magyarországtól sokkal távolabb helyszínen, nagyságrendekkel drágábban valósulna meg.
A térség lakói által 95 százalékban támogatott bányaberuházás munkahelyeket teremtene, hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és oktatási tevékenységet látna el, azaz fejlődést eredményezne a vidéken - hangoztatta az alelnök a rendezvényen megjelent 300 ember előtt.
A rendezvénynek helyt adó egyetemi előadóterem falaira a megjelent zöld szervezetek képviselői olyan transzparenseket helyeztek ki, mint például "Ne hagyjuk, hogy zagytározó legyen Magyarországból!" vagy "Amikor az utolsó folyóinkat is megmérgeztük, rájövünk majd, hogy a cián nem iható."
John Aston szerint jól jellemzi a létesítmény biztonságát, hogy ugyan Románia legkevésbé földrengés érintette területén indulna a projekt, mégis a terveknek megfelelően akár a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földmozgásnak is ellenállna a rendszer. Egy baleset valószínűsége 1:100 millióhoz - emelte ki az alelnök.
Az alelnök megjegyezte, hogy a területen a jelenleg zajló egyéb bányatevékenység nyomán folyamatosan az uniós határértékeket meghaladó nehézfém-szennyeződés éri a helyi patakot. Az RMCG vállalja azt, hogy az aranybánya beindulása esetén a patakot mentesíti a jelenlegi környezetterheléstől is - hangoztatta John Aston.
Az alelnök előadását követő felszólalásokat gyakran taps kísérte, míg a viszontválaszokat esetenként bekiabálások követték.
Olajos Péter európai parlamenti képviselő a közmeghallgatás közönségének első felszólalójaként azt kifogásolta, hogy a beadott környezetvédelmi engedélykérelemben nem esik szó havária tervről.
John Aston jelezte, hogy a környezeti hatásvizsgálat mintegy 100 oldalas magyar nyelvű összefoglalója valóban nem tartalmaz utalást havária tervre, de azzal a teljes román és angol nyelvű dokumentáció 137 oldalon foglalkozik.
Egy nyugdíjas azt nehezményezte, hogy hiába ígéri a beruházó a legjobb piaci technológiát, ha esetleg a technológiai fegyelem hiányozik, mint ahogy az Nagybányán tapasztalható volt. Az alelnök közölte, hogy felkérésükre több civil szervezet folyamatosan végez majd monitoring tevékenységet a létesítmény működése során.
Több felszólaló az esetleges baleset elhárításának és a szükséges kárpótlásoknak, illetve a bánya 20 éves működését követő rekultivációjának pénzügyi fedezetét firtatta.
John Aston úgy vélte, hogy ezzel a kérdéssel korai foglalkozni. A biztosítékadás nem a környezetvédelmi engedély kapcsán felmerülő kérdés, hanem a működési engedélykérelem igénylésekor - mutatott rá. Hozzátette, hogy legkorábban 2009-ben lesz ez a kérdés aktuális.
Egy matematikus egyetemista a Verespatakon fenyegető baleset valószínűségének kiszámolását kifogásolta. Szerinte a katasztrófa "nevetségesen" alacsonyan megállapított esélye csak a "laikusok elbűvölésére" alkalmas. John Aston hangsúlyozta, hogy nemzetközileg megalapozott számítások adják valószínűségszámításuk hátterét.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének felszólaló elnöke az RMGC előadását egy jól működő, amerikai típusú PR-gépezet termékének nevezte. Jelezte, hogy a Titanic tervezői is valószínűleg olyan magabiztosak voltak, mint a cég környezetvédelmi alelnöke.
Az elnök kérte a román környezetvédelmi tárca rendezvényen részt vevő képviselőjét, hogy ne engedélyezze az elsősorban román, de magyar embereket is veszélyeztető projektet.
A beruházással foglalkozó közleményt juttatott el kedden az MTI-hez Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója.
Ebben egyebek között hangsúlyozza: Az utóbbi időben tapasztalhattuk, mit jelent, amikor ivóvízbázisaink szennyeződnek. Szerencsére ezek csak ritka események voltak, ahhoz azonban elegendőnek bizonyultak, hogy ráirányítsák a figyelmet a természeti adottságok védelmére. Fontos tehát, hogy mindannyian, akik felelősséggel gondolkodunk a vízellátásról, felemeljük szavunkat környezetünk védelméért - fogalmaz a vezérigazgató.
Álláspontja szerint a Verespatakon tervezett arany- és ezüstkitermelés olyan ciános technológiával valósítható meg, amely komolyan szennyezheti Románia és Magyarország vizeit, főként a Marost és Tiszát.
MTI - fidesz.hu