V. évfolyam 17. szám, 2006. augusztus 30.
Dátum: 2006-08-30 10:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=62542
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:29:27.997361, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
TARTALOM
» Következmények nélküli gyurcsányizmus
» Hivatalosan is jelölt Tarlós István
» A Szövetség polgármester-jelöltjei (1)
» A többség szerint is vannak felelősök
» Áder János: Politikailag erkölcstelen Gyurcsány
» Pokorni Zoltán: Még drágább tanévkezdés
» Mélyponton az MSZP, csúcson a Fidesz
» Őszi elvonások után januári feketeleves
» Nem túl derűlátó jegybanki várakozások
» Német cégek bírálják a Gyurcsány-csomagot
» Több mint 600 millió forint elbocsátott főhivatalnokoknak
Következmények nélküli gyurcsányizmus
"A sérülések és a halálesetek a vihar, és nem a tűzijáték miatt történtek." Ebben látta az öt halálos áldozattal és több mint ötszáz sebesülttel járó augusztus 20-i tragikus budapesti este okát a kancelláriaminiszter, hetet-havat összehordva szélsebességről, vis majorról. A rablóból pandúr kormányzati vizsgálatvezető, Szilvásy György - aki régi munkásmozgalmi harcostársához, Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz hasonlóan vidéken múlatta az estét, amikor az ég zengett - mindezt megtoldotta azzal is, hogy a tűzijátékot lebonyolító cég helyesen döntött, amikor folytatta a tűzijátékot, mert így a közönség nem egyszerre hagyta el a helyszínt. Másfél óra alatt amúgy sem lehetett volna feloszlatni a tömeget - mondotta a kancelláriaminiszter, aki Gyurcsány Ferenchez hasonlóan csak húsz órával a tragédia után öltötte magára a "felelős kormányzat" képviselőjének ruháját - de csak a kommunikációban. Egyébként mosta, és mossa kezeit azóta is.
Az először kormányzati felelősséget emlegető "tornádós" Demszky, mellesleg a fővárosi védelmi bizottság vezetője is lakatot tett a szájára. A főpolgármester időközben rájöhetett arra, hogy Szilvásy Györggyel együtt neki is joga lett volna a tűzijáték leállítására, és nem illendő kiabálnia annak, akinek a háza ugyancsak ég.
Felelősségvállalás helyett marad a bűnbakkeresés. A miniszterelnök és a kormányzat késlekedő megszólalását követően alig egy nappal már felelősökre bukkantak, no nem politikai felelősökre, mert attól szocialistáék és szabaddemokratáék, leszámítva a hirtelen felindulásból elkövetett, hamvába holt Demszky-hárítást, óvva intettek. Másodnapra mulasztóként a vihar mellé egy meteorológus, egy katasztrófavédelmi ügyeletes és a tűzijátékot lebonyolító céggel szerződést kötő kancellária-osztályvezető került a felelősök listájára. A vizsgálódásba belemelegedett Szilvásy György, miután készségesen tájékoztatta a sajtót a hirtelen és bátran felkutatott hibázókról, a kérdéseket megelőzendő a Tescotól az államigazgatásba igazolt új kormányszóvivővel együtt távozott, vagy inkább elmenekült a tájékoztató helyszínéről.
Egyébként a kancelláriaminiszter kellemetlen kérdésektől mentes fórumokon versenyt mellébeszél miniszterelnökével. A viharra mutogató miniszterét követve Gyurcsány Ferenc mint "nem felelős meteorológus" bátran kijelentette: "a 120 kilométeres szél nem politikai kérdés". Legalább ennyire "mélyenszántó" gondolatot fogalmazott meg kancelláriaminisztere is, amikor egy reggeli tévéműsorban arra a kérdésre, hogy a szervezőktől sms-t kapó VIP-vendégekhez hasonlóan miért nem tájékoztatták a tűzijáték megtekintésére kilátogató többi embert is a vihar közeledtéről, kijelentette: "Mert az emberek telefonszámát nem ismerik."
Összevissza beszélnek, legyinthetnénk, vagy éppenséggel megbotránkozhatnánk a kancelláriaminiszter kegyeletsértő szavain, viszolyoghatunk nap mint nap a más bőrére menő - kudarcsorozatokkal tarkított, a Gyurcsány-kormányzat tehetetlenségét és tehetségtelenségét e téren is igazoló - miniszteriális vizsgálósdin.
Nagyobb azonban a baj, mert az ön-szerecsenmosdatás közepette mindinkább felfeslik, hogy Gyurcsány és Szilvásy urak nem hogy a politikai felelősséget nem ismerik, de szembenézni aztán végképp nem akarnak vele. Maradnak felelősnek meteorológusok, katasztrófa-védelmisek, köztisztviselők. Legfeljebb kiderül róluk, hogy nem mulasztottak, vagy nem is mulaszthattak, mint a katasztrófa-védelemnek az a munkatársa, aki ellen tévesen indítottak eljárást, hiszen augusztustól már nem is olyan feladatkörben dolgozik, amiben a kancellária okosai vélelmezték. A rendre tragikomikus eredményt hozó kormányzati felelősségre vonások ellenére vizsgálódik fáradságot nem kímélve Szilvásy György és Lamperth Mónika miniszter, fegyelmit oszt a minisztertárs, Persányi Miklós. Mindeközben marad a következmények nélküli gyurcsányizmus. Marad(hat)?
[ a lap tetejére ]
A "Jó reggelt Magyarország" nyilatkozatot eddig több, mint 368 ezren írták alá - mondta Varga Mihály pénteken, amikor sajtótájékoztatón ismertette a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség önkormányzati kampányának menetrendjét.
A Szövetség alelnöke bejelentette: Szolnokon tartja évadnyitó hétvégéjét a Fidesz, amelynek legfontosabb eseménye a szeptember 3-ára, szombatra meghirdetett nagygyűlés lesz. A korábban ismertetetteknek megfelelően Orbán Viktor felhívására szeptember 23-án, a Hősök terén is nagygyűlést tartanak.
A Fidesz vezetői vidéki kampánykörúton vesznek majd részt. Varga kitért arra is, hogy minimális összeget fordítanak majd kampánycélokra. Felszólította a szocialistákat és Gyurcsány Ferencet, hogy közpénzből ne kampányoljanak. A Fidesz alelnöke szerint az önkormányzati választás lesz a legfőbb fokmérője annak, hogy miként viszonyulnak az emberek a Gyurcsány-csomaghoz.
Hivatalosan is jelölt Tarlós István
A benyújtott ajánlószelvények ellenőrzését követően augusztus 18-án főpolgármester-jelöltként nyilvántartásba vette Tarlós Istvánt a Fővárosi Választási Bizottság. A független jelöltként induló Tarlós István mintegy 22 ezer ajánlószelvényt gyűjtött össze, ebből 570 volt érvénytelen, összesen 21 371 érvényes. A jelenlegi óbudai polgármestert a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és számos civil szervezet támogatja.
Tarlós István hétfőn Csepelen megkezdte 22+1 napig tartó gyalogtúráját, amelynek végén a 16 éve óbudai-békásmegyeri polgármester szeptember 28-án szűkebb pátriájába, a III. kerületbe várja kampányzáróra a fővárosiakat. A főpolgármester-jelölt gyalogtúrája nyitórendezvényén kijelentette: megválasztása esetén megépíti a tizenhárom esztendeje megígért gerincutat, és a csepeliek visszakapják funkciójában megszüntetett kórházukat, a Weiss Manfréd Kórházat. Tarlós találkozott Németh Szilárddal, a Fidesz csepeli polgármester-jelöltjével, valamint Tóth Mihállyal, a kerület szocialista polgármesterével. A főpolgármester-jelölt az első héten Angyalföldet, Erzsébetvárost, Belváros-Lipótvárost és Kőbánya-Újhegyet keresi fel. Tarlós István városfejlesztési elképzeléseiről, programjairól a tartlosistvan.hu honlapon olvashatnak, a Fidesz és KDNP által támogatott jelölt kampányirodája Budapest. VIII. kerület Köztársaság tér 1. alatt működik. Telefon:786-6020, Fax: 786-6021, e-mail: [email protected]
A Szövetség polgármester-jelöltjei (1)
A sorozat első részében a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség által indított, illetve támogatott polgármesterjelöltek nevét ismertetjük a 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken. A további részekben az ennél kisebb településeken induló polgármester-jelöltek névsorát, valamint a megyei és a fővárosi listákat ismertetjük.
BUDAPEST
I. kerület: Nagy Gábor Tamás, II. kerület: Láng Zsolt, III. kerület: Bús Balázs, IV. kerület: Wintermantel Zsolt, V. kerület: Rogán Antal, VI. kerület: Illés Zoltán, VII. kerület: Kecskés Gusztáv, VIII. kerület: Dénes Margit, IX. kerület: Kandolka László, X. kerület: György István, XI. kerület: Kupper András, XII. kerület: Pokorni Zoltán, XIII. kerület: Gubicza Katalin, XIV. kerület: Rátonyi Gábor, XV. kerület: László Tamás, XVI. kerület: Kovács Péter, XVII. kerület: Ríz Levente, XVIII. kerület: Kucsák László, XIX. kerület: Tarnai Richárd, XX. kerület: Kaiser György, XXI. kerület: Németh Szilárd, XXII. kerület: Szabolcs Attila, XXIII. kerület: Kubatov Gábor
BARANYA MEGYE
Pécs: Páva Zsolt, Komló: Polics József, Mohács: Szekó József, Siklós: Szalai Ottó, Szigetvár: Tusnádi Tamás
BÁCS-KISKUN MEGYE
Kecskemét: Zombor Gábor, Baja: Révfy Zoltán, Kalocsa: Hargitai László, Kiskőrös: Domonyi László, Kiskunfélegyháza: Busa Imre, Kiskunhalas: Lukács László, Kiskunmajsa: Terbe Zoltán, Lajosmizse: Baski András, Tiszakécske: Kovács Ernő
BÉKÉS MEGYE
Békéscsaba: Vantara Gyula, Békés: Izsó Gábor, Gyomaendrőd: Várfi András, Gyula: Baranyó Géza, Mezőberény: Harmati László, Orosháza: Németh Béla, Sarkad: Tóth Imre, Szarvas: Babák Mihály, Szeghalom: Kincses Zoltán
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Miskolc: Kriza Ákos, Edelény: Molnár Oszkár, Kazincbarcika: Minár Gyula, Mezőkövesd: Tállai András, Ózd: Ríz Gábor, Sajószentpéter: Dudra József, Sárospatak: Hörcsik Richárd, Sátoraljaújhely: Szamosvölgyi Péter, Szerencs: Koncz Ferenc, Tiszaújváros: Iszlai Zoltán
CSONGRÁD MEGYE
Szeged: Oláh János, Hódmezővásárhely: Lázár János, Csongrád: Kurucz Ferenc, Makó: Márton Imre, Szentes: Dongó László
FEJÉR MEGYE
Székesfehérvár: Karsai Béla, Dunaújváros: Cserna Gábor, Bicske: Tessely Zoltán, Mór: Fenyves Péter, Sárbogárd: Juhász János
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
Győr: Borkai Zsolt, Sopron: Fodor Tamás, Csorna: Túri György, Kapuvár: Hámori György, Mosonmagyaróvár: Szabó Miklós
HAJDÚ-BIHAR MEGYE
Debrecen: Kósa Lajos, Balmazújváros: Tiba István, Berettyóújfalu: Szeifert Ferenc, Hajdúböszörmény: Kiss Attila, Hajdúhadház: Kiss Sándor, Hajdúnánás: Szólláth Tibor, Hajdúsámson: Andó Lászlóné, Hajdúszoboszló: Márton Attila, Püspökladány: Arnóth Sándor
HEVES MEGYE
Eger: Szeleczki János, Gyöngyös: Keresztes György, Hatvan: Berényi Károly, Heves: Csáki Zsigmond
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Szolnok: Szalay Ferenc, Jászberény: Juhász Dániel, Karcag: Fazekas Sándor, Kisújszállás: Kece István, Mezőtúr: Lévai Sándor, Tiszaföldvár: Sziki Károly, Tiszafüred: Pintér Erika, Törökszentmiklós: Juhász Enikő
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Tatabánya: Bencsik János, Dorog: Balogh Zoltán, Esztergom: Meggyes Tamás, Komárom: Beigelbeck Attila, Oroszlány: Lázár Mózes, Tata: Michl József
NÓGRÁD MEGYE
Salgótarján: Székyné Strémi Melinda, Balassagyarmat: Medvácz Lajos, Bátonyterenye: Oláh Károly, Pásztó: Sisák Imre
PEST MEGYE
Érd: T. Mészáros András, Abony: Gajdos István, Albertirsa: Kiss Tibor, Budakeszi: Lendvay Endre, Budaörs: Török Czene Zsolt, Cegléd: Földi László, Dabas: Kőszegi Zoltán, Dunaharaszti: Kovács Jenő, Dunakeszi: Kecskeméthy Géza, Fót: Szent-Iványi Géza, Göd: Markó József, Gödöllő: Gémesi György, Gyál: Gyimesi István, Gyömrő: Spaits Miklós, Monor: Pogácsás Tibor, Nagykáta: Kocsi János, Nagykőrös: Czira Szabolcs, Pécel: Kuszák Róbert, Pilisvörösvár: Gromon István, Pomáz: Vicsi László, Százhalombatta: Fazekas István, Szentendre: Dietz Ferenc, Szigethalom: Porkoláb Zoltán, Szigetszentmiklós: Szabó József, Vác: Fördős Attila, Vecsés: Szlahó Csaba
SOMOGY MEGYE
Kaposvár: Szita Károly, Barcs: Karvalics Ottó, Marcali: Májer István, Nagyatád: Bakos József, Siófok: Balázs Árpád
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Nyíregyháza: Vinnai Győző, Kisvárda: Oláh Albert, Mátészalka: Szabó István, Nagykálló: Vonza András, Nyírbátor: Tóth Imre, Tiszavasvári: Rozgonyi Attila, Újfehértó: Tóth András
TOLNA MEGYE
Szekszárd: Horváth István, Bonyhád: Potápi Árpád, Dombóvár: Szigethy István, Paks: Hajdú János, Tolna: Sümeghi Zoltán
VAS MEGYE
Szombathely: Molnár Miklós, Celldömölk: Makkos István, Körmend: Bebes István, Kőszeg: Huber László, Sárvár: Dénes Tibor
VESZPRÉM MEGYE
Veszprém: Debrecenyi János, Ajka: Ékes József, Balatonfüred: Bóka István, Pápa: Kovács Zoltán, Tapolca: Ács János, Várpalota: Németh Árpád
ZALA MEGYE
Zalaegerszeg: Gyimesi Endre, Nagykanizsa: Marton István, Keszthely: Ruzsits Ferenc
[ a lap tetejére ]
A Fidesz sajnálattal veszi tudomásul, hogy Szilvásy György és Gyurcsány Ferenc menekülnek az augusztus 20-i tűzijáték alatt történt tragédiával kapcsolatos politikai felelősség elől - mondta Navracsics Tibor augusztus 24-i sajtótájékoztatóján. A Fidesz frakcióvezetője már korábban is felvetette a politikai felelősség kérdését, illetve kérte a szocialista kormányfőt, hogy ne Szilvásy vezesse a felelősséget vizsgáló bizottságot, miként hasonlóképpen megjósolta: köztisztviselőket marasztalnak majd el a halálos áldozatokkal járó "ünneplés" miatt. A Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja.
Szilvásy Györgynek lett volna idestova négy napja arra, hogy felajánlja a lemondását" - hangsúlyozta Navracsics. Megerősítette, hogy a kancelláriaminiszter politikai felelőséggel tartozik a történtekért. Rámutatott: Szilvásy, hogy magát mentse, elfogadhatatlan és téves következtetésekre jutott a tragédia ügyében folytatott vizsgálat nyomán. Kiderült ugyanis, hogy a kancelláriaminiszter által felelősként megnevezett három személy egyike sem okolható a történtekért.
Navracsics leszögezte: a meterológusok szerint mulasztással vádolt munkatársuk nem tehető felelőssé az esetért, a katasztrófa-védelemnél téves személy ellen indítottak eljárást, a Miniszterelnöki Hivatal felmentett főosztályvezetője esetében pedig bebizonyosodott a Szilvásy által korábban hangoztatottak ellenkezője, miszerint a tűzijátékot szervező céggel kötött szerződésben mégiscsak benne volt a természeti vis maiorra vonatkozó rész.
A miniszterelnöknek nem szabad eltűnnie egy tragikus augusztus huszadikai tűzijáték után; még akkor sem szabad eltűnnie, ha a nyári szabadsága előtti este hat percben vesz búcsút az ország választópolgáraitól - hangsúlyozta a Fidesz politikusa. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc rossz döntést hozott a tragédiát követően is, amikor arra a Szilvásy Györgyre bízta a vizsgálatot, aki a jogszabály szerint felelős az állami ünnepségek szervezésérért, lebonyolításért és annak kommunikációjáért. Ezt egyébként Navracsics korábban is a vonatkozó jogszabállyal támasztotta alá. A Fidesz ezért kérte egy nappal korábban Gyurcsány Ferenctől, hogy nevezze meg a politikai felelőst, és váltsa le Szilvásy Györgyöt miniszteri pozíciójából, ami mind a mai napig nem történt meg - emlékeztetett a frakcióvezető.
Navracsics Tibor vasárnap bejelentette: a Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az augusztus 20-i tömegszerencsétlenség okainak kivizsgálására. A vizsgálóbizottság célja a kormányzati felelősség vizsgálata, és nem a politikai felelős megnevezése. A frakcióvezető ezt Lázár Jánossal, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnökével együtt közölte. Lázár elmondta: egy 2005-ös rendelet szerint a március 15-i, augusztus 20-i és október 23-i állami ünnepségek lebonyolításáért, teljes szervezéséért, a kormányzati szervek működésének összehangolásáért és a vészhelyzetre vonatkozó tervek készítéséért a mindenkori kancelláriaminiszter felelős. Már csak emiatt sem folytathatott volna vizsgálatot Szilvásy - fűzte hozzá. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy ki kell deríteni: miért volt "gazdátlan" az ország augusztus 20-án. A tűzijátékon a kormány meghívására másfélmillió ember vett részt; a rendezvényen kitört vihar következtében öt ember meghalt, ötszáz pedig megsebesült. Lázár János kitért arra is, hogy külföldi példák sora mutatja, ha állami rendezvényen tragédia történik, akkor azt parlamenti vizsgálat követi. A múlt héten Sólyom László köztársasági elnök is elégtelennek tartotta az addigi vizsgálódást, és úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlésnek kell tisztáznia a történteket.
A többség szerint is vannak felelősök
Vannak konkrét felelősei az augusztus 20-i katasztrófának, és ha ők helyesen járnak el, akkor kevesebb sérült és halálos áldozat lett volna. Ez derül ki a Capital Research közvélemény-kutató augusztus 24-25-én, budapestiek körében készített felméréséből. A megkérdezettek 60 százaléka szerint vannak felelősök, és csak 34 százalékuk látja úgy, hogy "csak a természet felelős". A 60 százalék "összeállította" a felelősök listáját is: első helyen a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság áll, a másodikon a tűzijátékot rendező Nexus Kft., a harmadikon a Szilvásy György vezette kancellária. A válaszadók többsége (51 %) szerint eloszlott volna a tömeg, ha lefújják a tűzijátékot, csak 30 % látja úgy, hogy ez a lépés nem lett volna jobb a tömeg szétoszlása szempontjából. Mindössze 12 % válaszolt úgy, hogy kifejezetten rossz megoldás lett volna a tűzijáték elhalasztása. A felmérést publikáló Magyar Nemzet kitér rá, hogy az emberek véleményét befolyásolja pártpreferenciájuk: a Fidesz-tábor 81 %-a konkrét felelősöket keres, az MSZP-szavazók 54 %-a viszont a természetre hárítja a felelősséget.
A Fidesz által delegált testületi tag indítványára az ORTT is megvizsgálja, hogy feladatuknak megfelelően tájékoztattak-e az augusztus 20-i tragédiáról egyes tévéadók. Szalai Annamária kezdeményezte, hogy vizsgálják meg, mennyire felelt meg az időszerű, pontos, rendszeres és átfogó - különösen az első elvárásnak megfelelő - tájékoztatásnak a Magyar Televízió augusztus 20-i esti műsorszolgáltatása. A testület végül úgy döntött, hogy foglalkozzanak ezzel a Duna Televízió, a Magyar Rádió, valamint az RTL Klub és a TV2 esetében is. "Véleményem szerint a Magyar Televízió nem tett eleget az informálással kapcsolatos feladatainak" - nyilatkozta indítványával kapcsolatban az MTI-nek a fideszes delegált.
Áder János: Politikailag erkölcstelen Gyurcsány
"Az ország vezetője politikailag erkölcstelennek bizonyult" - jelentette ki Áder János az augusztus 20-án, Hódmezővásárhelyen tartott ünnepségen. Szent István király Imre herceghez intelmeiből idézve az Országgyűlés alelnöke arra emlékeztetett, hogy a hatalmat a zsarnokságtól csak egyetlen dolog, az erkölcs választja el.
"Mit gondoljunk arról az emberről, aki hatalmát féltve azt mondja, hogy nagy a jólét, hogy nincs szükség változásra, és a költségvetés, köszöni szépen jól van. Majd pár hét múlva, már megszilárdítva hatalmi pozícióit, ugyanaz az ember azt mondja szemrebbenés nélkül: baj van, gyökeres kiigazításra, alapos megszorításra van szükség" - fogalmazott Áder János. Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc pár nappal a választások előtt azt mondta: a kormány és személy szerint ő is elkötelezett az adócsökkentés mellett, sőt törvényt is alkotott erről. Pár nappal a választások után azonban hatályon kívül helyezte ezt a törvényt, és mindenkit sújtó adóemelések sorozatát vezette be.
Deák Ferencet idézve Áder János figyelmeztetett: "hazudni nem szabad". Annál súlyosabb csapás nem érhet egy nemzetet, ha lemond arról, hogy számon kérje vezetőin az alapvető er
kölcsi szabályok betartását. "Az igazság ösvényére nekünk kell visszatalálnunk, mert oda magunkon kívül senki nem vezethet vissza" - hangsúlyozta a Fidesz politikusa.
Reform helyett vergődés, kapkodás, és nyomorúság jellemzi az egészségügyet -hangsúlyozta csütörtökön Egerben Mikola István. A parlament egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke arra szólított fel, hogy abba kell hagyni az ámokfutást, ami az egészségügyben csak gazdasági, pénzügyi szempontokat vesz figyelembe.
Vissza kellene térni a választási ígéretekhez, elsőként az ágazat konszolidációját kell elvégezni, majd biztosítani az intézmények működőképességét - hangsúlyozta a polgári kormány egészségügyi minisztere. Megjegyezte: most azt tapasztaljuk, hogy nincs reformprogram, helyette ad hoc intézkedések kapcsán erős megszorítások vannak. Ezek forráskivonást jelentenek, és nyomorúságos helyzetet idéztek elő az ágazatban.
Mikola István szerint az egészségügy reformterveket tartalmazó Zöld könyv gumicsont, amelyet a lakosságnak "álvitára bocsátottak ki, ugyanakkor a háttérben kőkemény kormányzati intézkedések már paragrafusokban jelentek meg". Példaként említette, hogy 2007. január 1-jétől kötelezően gazdasági társasággá kell alakítani a kórházakat, konszolidációs, közgazdaságilag értelmezhető reformlépések megtétele nélkül. A hatvani Albert Schweitzer Kórház tervezett privatizációját a megyében formálódó újabb botránynak nevezte. Párját ritkító módon, közbeszerzés és versenytárgyalás nélkül akarják odaadni az intézményt egy gazdasági társaságnak - hívta fel a figyelmet Mikola.
Pokorni Zoltán: Még drágább tanévkezdés
Továbbra sem ingyenes a tankönyv, drágul az iskolai, óvodai étkeztetés és utazás, két-három gyerekes családban akár 60-80 ezer forintba is kerülhet a tanévkezdés. Erről Pokorni Zoltán beszélt augusztus 25-én, újságíróknak Budapesten.
A Fidesz oktatási kabinetjének vezetője elmondta: a mostani tanévben lényegében ugyanannyi diák (a tanulók mintegy fele) kapja ingyenesen a tankönyveket, mint 2001/2002-ben. Iskolaigazgatók beszámolói szerint, szemben a szaktárca által közölt összegekkel, magasabb, alsó tagozaton 8-10 ezer, felső tagozaton 12-15 ezer forint a tankönyvcsomagok átlagára.
A Fidesz oktatási kabinetjének álláspontja szerint a kötelező iskoláztatás idejére mindenkinek biztosítani kell az ingyenes tankönyvellátást. Példaként említette, hogy a szegény és gazdag család gyermeke is ugyanúgy használja a tornatermet, bordásfalat, a különbségtételt a progresszív adózáson keresztül kell biztosítani. Pokorni Zoltán kitért arra is, hogy az elmúlt években a tankönyvek az inflációt jelentősen meghaladó mértékben drágultak. A gyógypedagógiai képzésben a tankönyvek ára egyik évről a másikra három-négyszeresére nőtt. Megjegyezte továbbá, hogy az idén a tanévkezdést segítő 13. havi családi pótlék is megszűnt; nem lett ingyenes az étkezés, sőt a rászorulók is csak azért étkezhetnek térítésmentesen, mert az önkormányzatok állják a kiadásokat.
Továbbra sem ingyenes a diákok utazása, s nem hogy előrelépés történt volna, rosszabb a helyzet 2002-höz képest. A legutóbbi hírek szerint ráadásul a kormány a diákok utazási kedvezményeinek megnyirbálását tervezi - mutatott rá a volt oktatási miniszter.
A tandíj kapcsán elmondta: azt javasolja Hiller István szakminiszternek, adjon módot arra, hogy elmondhassa a Fidesz elképzeléseit, és vizsgálja felül a tandíj bevezetésére vonatkozó szándékot. A Fidesz szerint van mód olyan finanszírozási konstrukció kialakítására, amely a felsőoktatásban nem teszi szükségessé tandíj bevezetését - szögezte le Pokorni.
[ a lap tetejére ]
Ma erős a gazdaság, stabil és nagy a jólét - jelentette ki Gyurcsány Ferenc 2004. szeptember elején, amikor még csupán várományosa volt a kormányfői posztnak, Medgyessy Péter megpuccsolása után. Azóta, mint tudjuk, a választások eredményeként ismét ő lett a miniszterelnök, mostanában azonban válságkezelésről, a csőd elkerülése érdekében tett megszorító intézkedések jóságáról szónokol.
A délibábokat kergető, 2004-ben készített konvergenciaprogramjukon a brüsszeli illetékesek a hasukat fogták a röhögéstől, ám ez valójában nem is nekik készült, hanem a hazai választópolgároknak. Így azután a konvergenciaprogram uniós fogadtatása nem is zökkentette ki Gyurcsányékat a megtévesztő agitációs propaganda ritmusából.
E mögött a csúnya, matematikai tanulmányainkra emlékeztető kifejezés mögött ugyancsak kedvünkre való tartalom is meghúzódik. Ama inflációra, költségvetési hiányra, növekedésre és államadósságra az unió által megszabott kritériumok leginkább a bérből és fizetésből élő emberek stabil jólétét szavatolnák az euró bevezetésével együtt. Éppen ezért a magyar társadalom tagjainak, avagy választott képviselőinek is össze kellene hajolniuk a közös, európai felzárkózásunkat segítő program kidolgozására, és bizony össze kellene tartanunk a végrehajtás érdekében legalább néhány nehéznek ígérkező esztendő idejére.
Csakhogy ezt az össznépi összetartás éppen a regnáló kormánykoalíció képviselői miatt nem jöhet létre, hiszen a hatalom megtartása érdekében 2002 és 2006 között ész nélkül költekeztek, felborították az államháztartás egyensúlyát, finanszírozhatatlan költségvetési hiányt idéztek elő, ennek finanszírozása érdekében brutálisan megnövelték - egyre drágább kamatozású hitelekkel - az államadósságot.
És eközben valamennyi hullámhosszon hazudoztak a stabil és nagy jólétről, a "pannon puma" gazdasági csodájáról.
És most, hogy a hatalmat a hazugságok árán megragadták ismét, konvergenciaprogramba sűrítették a feketelevest, már szót sem ejtve az euró bevezetésének időpontjáról, ami felé konvergálni kellene, ehelyett válságkezelő programot alkottak, azt is több évre elhúzódót. Az igazságos közteherviselés irányába ható reform helyett az ellenállásra, az érdekérvényesítésre szinte képtelen társadalmi rétegek életszínvonalát lesüllyesztő intézkedések a jogelődöket idézik a kuláklistára tett földművesek padlásának leseprésével.
A nyugdíjreform lényegében a 13. havi járadék eltörlését és a nyugdíjkorhatár kitolását jelentené.
Adócsökkentést ígértek, ehelyett adónövelést valósítanak meg. Egyes társadalmi rétegeknek elérhetetlenné teszik a tandíj bevezetésével a továbbtanulást, a vizitdíjjal megnehezítik az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. A balkáni bérszínvonalhoz világszínvonalú gáz- és villamosenergia-árat rendelnek, és a szegények kompenzációját olyan bürokratikus ügyintézéssel valósítják meg, hogy a törvényi bikkfanyelvet nehezen értők képtelenek legyenek igénybe venni a támogatást, vagy legalább menjen el a kedvük az ügyintézéstől.
A nyugdíjasok óriási hányada még az eddigi támogatáshoz sem tud majd hozzájutni.
Nyilvánvaló, hogy csupán a Gyurcsányék által felborított egyensúly ("Ma erős a gazdaság, stabil és nagy a jólét") helyreállításának célja lebeg a szemük előtt, az is több év távlatában. És persze ilyen költségvetési helyzetben mindig könnyebb elfogadtatni a társadalommal, hogy meg kell válnunk a még közösségi (állami) tulajdonban lévő vagyonunktól. Pedig tapasztalhattuk: a kényszerhelyzetben végrehajtott privatizáció mindig jóval kevesebb bevételt hoz az eladott javak értékénél.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tegnap is azt szajkózták a szakszervezetek, hogy a kormánynak az egyensúlyteremtés célja mellett a gazdaság, a jövedelmek, a foglalkoztatás és a közszolgáltatások színvonalának európai szintű felzárkóztatására is koncentrálni kellene. Kérdés persze, hogy a szakszervezetek az érdekérvényesítés hatékonyabb formájára is képesek-e ma Magyarországon. Tegnap egy konferencián a nagy befolyású Bokros Lajos egyebek mellett már a minimálbér eltörlését, az egészségügyben és oktatásügyben közalkalmazotti jogviszony megszüntetését jelölte meg a megtakarítás további lehetőségeként. Sőt kórházak, egyetemek, főiskolák bezárását is javasolta. Ha ezekhez az elképzelésekhez hozzáadjuk a már megvalósult falurombolást, a postahivatalok, iskolák bezárásával, felmerül a kérdés: kiknek az érdekében írnak itt "konvergenciaprogramokat"? Kikkel beszélik meg, ha pár nappal a benyújtás határideje előtt az illetékes költségvetési és pénzügyi bizottsággal nem?
A kormányfő tegnap nem ért rá arra, hogy a kormány konvergenciaprogramját megbeszélje a bizottsággal, erre csak ma kerül sor, pedig a benyújtási határidő vészesen közeleg. Felvetődik a kérdés: a végrehajtó hatalom, illetve a miniszterelnök ugráltathatja-e a parlamenti bizottságot, vagy fordítva? Főleg akkor, ha a konvergenciaprogram helyett - tartalmát tekintve - divergenciaprogramot alkotott. Mi másnak tekinthetnénk az euró bevezetésének feltételeit teljesíteni szándékozó "konvergenciaprogramot", ha az eddig lefolytatott gyér társadalmi vitát csupán a nézeteltérés, véleménykülönbség jellemezte.
Torkos Matild, Magyar Nemzet, 2006. augusztus 29.
[ a lap tetejére ]
Mélyponton az MSZP, csúcson a Fidesz
Augusztus elején tovább gyengültek a kormánypártok, immár egyértelmű a csalódottak átáramlása a Fideszhez - derül ki a Medián augusztus 4. és 8. között készült, 1200 fős országos reprezentatív felméréséből. Hasonló különbséget legutóbb az MSZP által elbukott európai választások után mért a Medián. A közvélemény-kutatás szerint Orbán Viktor már a negyedik legnépszerűbb magyar politikus Dávid Ibolya, Sólyom László és Szili Katalin után. Gyurcsány Ferenc megítélése további 3 százalékpontot romlott, a kormányfő a középmezőnyben helyezkedik el.
A megszorító intézkedések bejelentése óta az MSZP támogatottsága folyamatosan csökkent, és bár júliusig ennek a veszteségnek csak körülbelül a harmada jelent meg többletként a Fidesz oldalán, augusztusban már jelentősen megugrott a nagyobbik ellenzéki párt támogatottsága. A szavazókorú népesség 40 százaléka a Fideszre, 26 százaléka az MSZP-re szavazna, a választani tudó "biztos szavazók" körében pedig 56:35 % ez az arány. A két kisebb parlamenti párt az előző hónap jobb eredménye után 3-3 százalékon áll a választani tudó "biztos szavazók" körében.
A Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása is számottevő Fidesz-előnyt jelez. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 52 %-kal vezet a 36 %-os MSZP előtt, míg a teljes népességben 35:23 százalékos az arány. Az augusztus 12-22. között mért adatok Budapesten 30 százalékos Fidesz-támogatottságot mértek az MSZP 26 és az SZDSZ 5 százalékával szemben. Az MDF és az SZDSZ mindkét körben egyaránt 4, illetőleg 3 %-on áll. A kormánypárti szavazók önbizalma folyamatosan csökken a májusi választások óta 92-ről 52 %-ra esett, míg a Fidesz táborában 44-ről 82 %-ra emelkedett az önkormányzati választási győzelemben bízók aránya. A szocialisták általános részvételi hajlandósága 80, a Fidesz híveié 75 %-os - a Népszabadságban közzétett felmérés szerint.
Veszprémi jelölt
Horváth Zsolt 37 éves jogászt indítja a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltként Veszprém 6-os számú választókerületében az október 1-jei időközi választáson. A jelölt - akit vasárnap mutatott be Varga Mihály, a Fidesz alelnöke veszprémi sajtótájékoztatón - a Testnevelési Egyetemen sportmenedzseri képesítést, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogászi és Európa szakjogászi képesítést szerzett. Horváth Zsolt kistérségi megbízottként is dolgozott, illetve szerkesztő-riportere volt a veszprémi városi tévének. A választókerületben, ahol indul, az 1994-98-as ciklust leszámítva, a nyáron elhunyt Horváth Balázs volt a képviselő 1990-től.
Őszi elvonások után januári feketeleves
Szeptember elsejétől kezdődik az elvonások időszaka. Majd folyamatosan lépnek életbe a gyurcsányi megszorító csomag intézkedései. Az igazi feketeleves pedig január 1-jén érkezik. Az mno.hu összeállítása szerint a legnagyobb érvágás a dupla járulék lesz, ami legalább egymillió minimálbérre bejelentett embert és munkaadóikat érinti. A cégeket szinte agyonsújtja majd a szolidaritási adó. A lakosság leginkább annak issza majd a levét, hogy számos, gyakran vásárolt termék, illetve szolgáltatás áfája emelkedik 15 százalékról 20 százalékra. Szeptember 1-jétől a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint után kell a járulékokat megfizetni, és októberben kell először fizetni az új terhet is a szeptemberi bérek után. A dupla járulékalapra vonatkozó előírás nemcsak az alkalmazottakra és munkaadóikra vonatkozik, hanem a főállású egyéni és társas vállalkozókra, az evázó egyéni és társas vállalkozásokra egyaránt. Az őszi változások a járulékmértékeket is érintik. A munkavállalói járulék a jelenlegi 1 százalékról 1,5-re emelkedik, az egészségbiztosítási járulék 4-ről 6 százalékra. A munkaadók által fizetendő egészségbiztosítási járulék marad 11 százalék, de ezentúl két részre oszlik: a természetbeni egészségbiztosítási járulék 7 százalék, a pénzbeli pedig 4 százalék. A pénteken publikált konvergenciaprogramból egyértelművé vált, hogy a kormány 2008-tól bevezeti az ingatlanadót. Egységes, tehát a lakosságot és a vállalkozókat egyaránt érintő, értékalapú ingatlanadót vezetnek be.
Nem túl derűlátó jegybanki várakozások
A monetáris tanács hétfőn 50 bázisponttal 7,25 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ezt szükséges lépésnek nevezte. A Magyar Nemzeti Bank igen szerény gazdasági növekedéssel és emelkedő inflációval számol a következő években. Járai szerint a konvergenciaprogram nem állítja jó pályára a magyar gazdaság fejlődését.
A Magyar Nemzeti Bank igen szerény gazdasági növekedéssel számol a következő években, a prognózis szerint az idei 3,9 % után 2007-ben már csak 2,4 %-kal, 2008-ban pedig 2,5 %-kal nő a bruttó hazai termék. A folyó fizetési mérleg hiánya ezzel párhuzamosan a GDP-hez mérten 2006-ban 8,1 %-ra rúg, 2007-ben 5,9 % lesz, 2008-ra pedig 4,7 %-ra mérséklődik - tartalmazza a jegybank jelentése. A lakossági fogyasztás 2006-ban 2,5 %-kal bővül, 2007-ben viszont 1 %-kal csökken, és még 2008-ban is 0,3 %-kal mérséklődik az MNB inflációs jelentése alapján.
Járai Zsigmond a konvergenciaprogrammal kapcsolatban megjegyezte: "most a nagy átverések után a nagy kapkodások korszaka következik". Úgy fogalmazott, hogy a konvergenciaprogram maga nem jó, nem jó pályára állítja a magyar gazdaság fejlődését, további gond az, hogy az euró-bevezetés céldátumának kikerülésével nem feltétlenül csökkenti a kockázatokat. A monetáris szigorítást a jegybank elnöke szerint az tette szükségessé, hogy a mostani körülmények között veszélyben van az árstabilitás elérése; 2008 végére sem érnénk el az eredetileg tervezett 3 százalékos éves inflációs mértéket. A jegybank szakértői az inflációs jelentés összeállításakor azzal is számoltak, hogy a következő időszakban folyamatosan emelkedik majd a lakossági gázár. Járai aláhúzta: a következő időszakban a kormány és a jegybank véleménye leginkább a maginfláció megítélésében tér majd el.
Német cégek bírálják a Gyurcsány-csomagot
Éles hangon bírálja a Gyurcsány-kormány megszorító csomagját a csaknem ezer céget tömörítő Német-Magyar Kereskedelmi Kamara, amely Közép-Európa legnagyobb kétoldalú gazdasági szervezete. Az érdekképviseleti szerv új ügyvezetője, Gabriel Brennauer a kamara lapjában (Wirtschaft in Ungarn) így fogalmaz: a Gyurcsány-csomag növeli a vállalatok költségeit, és rontja Magyarország mint befektetési célország versenyképességét.
Kockázati tényezők övezik a kormány által elérni kívánt államháztartási konszolidációt is. A csomagot - amelynek valójában csupán az államháztartásban tátongó lyukak betömése a célja - sürgősen ki kell egészíteni más reformlépésekkel, amelyek hosszú távon hozzák rendbe az államháztartás kiadási szerkezetét - mutat rá a szerző. A kamara álláspontja az, hogy az adóemelés végzetes hatást gyakorol az általános gazdasági fejlődésre.
A tekintélyes Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének előrejelzése azzal számol, hogy a jövő évi gazdasági növekedés az idei négyről 2,3 százalékra csökken. Kilencről nyolc százalékra gyengül az ipari termelés, míg a jelenlegi 7,9 százalékról 8,5-re emelkedik a munkanélküliség. A prognózis szerint az infláció majdnem megduplázódik. A forint további gyengülése várható; a magyar valuta idén is 9 százalékot gyengült.
Több mint 600 millió forint elbocsátott főhivatalnokoknak
A Heti Válasz számításai szerint a 610-630 millió forintra rúg az összeg, amit a kormány végkielégítés vagy felmentési juttatás címén folyósít az elbocsátásra kerülő felső apparátusnak. A végkielégítést kapók egyharmada azonban újonnan kreált vagy hirtelen "megüresedett" csúcspozíciókba került át az utóbbi hónapokban - tehát továbbra is ott vannak állam fizetési listáján. Az államtitkárok egyfelől illetményt kapnak a hathónapnyi felmentési idejükre, emellett a jogállási törvény szerinti hat-, vagy tizenkét havi végkielégítés, továbbá az 1992-es köztisztviselői törvényben rögzített - a közszolgálati jogviszonyban töltött idő után számított - újabb végkielégítés is jár nekik. Egy távozó közigazgatási államtitkár húszévi köztisztviselősködés után akár 26 havi összeget, közel 25 milliót is felvehet. A polgári hetilap ugyanakkor rámutat, hogy számos "végkielégített" újra állami munkát és pénzt kap. A lap táblázatából többek között kitűnik, hogy Gyurcsány Ferenc jóvoltából Magyar Bálint és Kolber István ex-miniszterek a kormányfő által újonnan kreált Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) tagjaként "vigasztalódnak", sőt utóbbi miniszterelnöki megbízott is. Minisztertársuk, Rácz Jenő a Veszprém megyei kórház főigazgatói állásával vigasztalódik. A volt politikai államtitkárok közül FIT-tag lett Baja Ferenc, párttársa, Kóka János tárcájánál lett közpolitikai igazgató Csepeli György, míg Pásztohy András korábbi tárcájánál, az FVM-nél miniszteri megbízottként "ápolja a társadalmi kapcsolatokat", Teleki László pedig kormányfői tanácsadó lett. A helyettes államtitkárok közül a 24 havi illetménnyel gyarapodó Garzó Lilla a szociális-munkaügyi tárca kabinetvezetője lett, azaz maradt a kibővült tárcánál. A 20 havi illetményt kapó Koncz Erikát az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettesévé nevezték ki, a nála csupán két hónappal kevesebb bánatpénzt kapó Mang Béla pedig a Miskolci Egyetem rektorhelyetteseként folytatja. A gazdasági tárca volt helyettes államtitkárai, Hatvani György és Horváth Zsolt Csaba a tárca által felügyelt Földgáztároló Zrt. igazgatósági elnökeként, illetve Közlekedési Főfelügyelet főigazgatójaként folytatja pályafutását.
[ a lap tetejére ]
A Fidesz Hírlevelet a [email protected] címen rendelheti meg, illetve mondhatja le.
E-mail címét bizalmasan kezeljük, harmadik fél számára nem adjuk ki.
Mindig friss híreket talál honlapunkon: www.fidesz.hu