Szentmise az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulóján

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulójára emlékező szombati szentmiséjén az isteni gondviselés jelképének nevezte Magyarország főtemplomát, amely a történelem viszontagságai után lehetővé tette az élet, a kereszténység és a magyarság megújulását.

Dátum: 2006-09-02 14:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=62766
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:30:36.308845, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az esztergom-budapesti érsek abban a miseruhában köszöntötte a résztvevőket, köztük Sólyom László köztársasági elnököt, amelyben 1856. augusztus 31-én Scitovszky János prímás felszentelte a már majdnem elkészült bazilikát, reményt adva az 1848-49-es szabadságharc bukása után elcsüggedt magyarságnak. Erdő Péter a kezében a főszékesegyház kincstárának legértékesebb darabját, Oláh Miklós pásztorbotját tartotta.

"Reménykedve folytatjuk imánkat az idei esztendőben nemzetünk lelki megújulásáért, mert először a lelkeknek kell megújulniuk, hogy a környezet igazi értékei is újjászülessenek" - fogalmazott a bíboros, miután köszönetet mondott az ünneplőknek, "akiknek szemében drágák múltunk értékei és bizalommal tekintenek a jövőbe." Szent István királyunk maga építtette itt az első székesegyházat, amely kifejezte elkötelezettségét a keresztény hit és egyben hazánk függetlensége mellett - emlékeztetett Erdő Péter.

A bíboros felidézte a hajdani prágai püspök, Szent Adalbert alakját, aki hosszabb időt töltött Esztergomban és személyes kapcsolatba került Szent Istvánnal, még királlyá koronázása előtt. A Szent Adalbert nevét is viselő esztergomi székesegyház "mindig is a keresztény küldetés erejét, népeket szeretetben egyesítő képességét hirdette" - tette hozzá Erdő Péter.

A szentmise után a bíboros megáldotta az esztergomi várhegy oldalában, a Bazilika lábánál fekvő egykori Nagyszeminárium felújított épületét, amelyben 755 millió forint ráfordítással alakították ki a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központot.

A Nagyszeminárium épületét egy évszázadnyi működés után 1955-ben a szovjet hadsereg vette birtokba, és katonai kórházat rendezett be az épületben. A főegyházmegye 1993-ban kapta vissza a lepusztult, felbecsülhetetlen értékektől megfosztott épületet. A felújított épületében kezdi meg munkáját a most alapított lelkiségi és konferencia központ. Az épület ad helyet az Esztergomi Hittudományi Főiskolának és könyvtárának. Oda költözött a Káptalani Levéltár, a Keresztény Múzeum új részlege, és ott vehet birtokba nyolc újabb tantermet a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola. A több mint 12.000 négyzetméteres hasznos alapterületű épületegyüttest két év munkájával állította helyre több száz szakember.

MTI - fidesz.hu