Erdélyi javaslat a státustörvény módosítására
A mai anyaországi viszonyok közepette szinte példátlan többséggel elfogadott, a "Szomszédos államokban élő magyarokról szóló" törvény áttörést jelentett a nemzetpolitikában és kerettörvény jellege - amennyiben lényege nem vész el a küszöbön álló módosítás során - tartalmazza a továbblépés lehetőségét. Az európai integráció egyre gyorsuló folyamatában fontosnak tartjuk, hogy közösen próbáljunk megoldást találni arra a kihívásra, amely a Kárpát-medencében élő magyarság sajátos helyzetével van összefüggésben, történetesen azzal, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe.
Dátum: 2002-11-12 18:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5733
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:53:58.699189, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Tisztelt Elnök asszony, tisztelt Elnök urak!
Az Önöknek címzett nyílt levelünkkel Magyarország politikai pártjaihoz fordulunk a küszöbön álló alkotmánymódosítás alkalmából. A politikai életet alakító pártok között jó esetben kialakuló nemzetpolitikai konszenzus olyan történelmi lehetőség, amely a nemzet egészének sorsát és perspektíváit pozitív irányban befolyásolhatja.
A mai anyaországi viszonyok közepette szinte példátlan többséggel elfogadott, a "Szomszédos államokban élő magyarokról szóló" törvény áttörést jelentett a nemzetpolitikában és kerettörvény jellege - amennyiben lényege nem vész el a küszöbön álló módosítás során - tartalmazza a továbblépés lehetőségét. Az európai integráció egyre gyorsuló folyamatában fontosnak tartjuk, hogy közösen próbáljunk megoldást találni arra a kihívásra, amely a Kárpát-medencében élő magyarság sajátos helyzetével van összefüggésben, történetesen azzal, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Meggyőződésünk, hogy a kérdés megnyugtató rendezése hozzájárulna a régió stabilitásának megőrzéséhez, ugyanakkor megerősítené Magyarország jelenlegi pozitív megítélését.
Két olyan javaslatunk lenne, mely hosszútávon meghatározhatná a határon kívülre szorult magyarság és az anyaországi magyarság viszonyrendszerét s melyek elfogadására feltétlenül az Uniós csatlakozás előtt kellene sort keríteni.
Az első kérdés az alkotmány 6. §. paragrafusának (3) bekezdésével kapcsolatos, mely jelen megfogalmazásában kimondja, hogy "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását." Javasoljuk, hogy az "érez" kifejezést, mely egy nehezen megfogható, belső hozzáállást feltételez, az aktív cselekvést kifejező "vállal" megfogalmazás váltsa fel.
Másik javaslatunk abból adódik, hogy az integrálódó Európában nincsen általános szabályozás sem az anyaországoknak a határaikon kívül rekedt kisebbséggel ápolt viszony, sem általában a kisebbségi jogvédelem kérdésében. Országról országra változó, többé vagy kevésbé kisebbségbarát jogszabályok és ezeknek gyakorlata létezik. Számunkra mind a kisebbségi kérdés megoldása tekintetében, mind az összmagyar integráció ügyében a spanyolországi példa az irányadó, mely országon belül az autonómiák rendszerét jelenti, miközben különleges státuszt biztosít az országon kívüli spanyolok számára. Ezért javasoljuk, hogy a magyar alkotmány tételesen rendelkezzen a határon túli magyarság anyaországi különleges státuszáról.
Tisztelt Elnök asszony, tisztelt Elnök urak!
Az RMDSZ nemzeti szabadelvű platformját, a Reform Tömörülést az a megítélés vezérli, hogy az Önök által megjelenített politikai erők között a konszenzus ebben, a nemzeti haladást szolgáló ügyben könnyen elérhető.
Bízva abban, hogy Önök a nemzet egészét erősítő politikát céloznak meg, felkérjük Önöket, cselekedjenek a szeretet és nemzeti összefogás szellemében, a jelen generációk javára és az elkövetkezendők közös jövőjének érdekében.
Tisztelettel és nagyrabecsüléssel
A Reform Tömörülés Koordinációs Tanácsa nevében
Toró T. Tibor
elnök
Temesvár, 2002. november 12.