A hallgatók elszántak: Nem kérnek a tandíjból

A tandíj bevezetése komoly szociális szakadékot jelenthet, hiszen nagyon sok családból a gyerek így el sem jut a felsőoktatásba - érvel Schöberl Márton. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége megtartja nagyszabású, Parlament előtti demonstrációját, melyhez számos társadalmi szervezet csatlakozik.

Dátum: 2006-09-05 07:53:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=62881
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:31:13.138999, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Abban reménykedünk, hogy a kormány meg fog hallgatni minket - jelentette ki az MNO-nak nyilatkozva Schöberl Márton, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖOK) elnökségi tagja. Leszögezte: "Szeptember 21-én, a Kossuth téren megtartjuk a demonstrációt. Délután 5 órára odavárunk minden hallgatót és mindenkit, aki szimpatizál céljainkkal: valódi reformot szeretnének a felsőoktatásban tandíj helyett."

Ha nem érnek el eredményeket a megmozdulással, az 1995-ös demonstrációk hagyományait folytatják, akár a Kossuth téren tábort verők nyomdokán. Tagszervezeteikben felmerült a demonstráció, a nyomásgyakorlás más formája is, ám egyelőre abban bíznak, hogy a kormányzat végre érdemben egyeztet velük.

Elpazarolja az állam a hallgatói normatívát?

A felsőoktatásban a HÖOK álláspontja szerint nincs forráshiány, éppen ezért a tandíj bevezetése e szempontból is indokolatlan: az ágazat nem igényel plusz bevételeket. "Az állami költségvetésben szereplő több mint 200 milliárd forint elegendő, ám ezt a minisztérium sok esetben rosszul osztja el és az intézmények több esetben rosszul használják fel ezeket a pénzeket" - érvel Schöberl. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója kiemeli: a hallgatói normatíva főösszegének változatlanul hagyásával ugyanezt a pénzt kevesebb hallgatóra kellene fordítani, így csökkentve az államilag finanszírozott keretszámokat. Ezáltal nagyobb összeget lehet fordítani az egyes hallgatók támogatására: az egy főre eső támogatás akár növekedhetne.

A HÖOK szerint meg kellene vizsgálni, hogy a mennyiségpárti finanszírozás megfelel-e a modern követelményeknek. "Az intézmények fejkvóta után kapnak pénzt, így érdekük hogy több hallgatójuk legyen. Föl kell tenni a kérdést: a 72 felsőoktatási intézmény közül mennyi jogosult arra, hogy valóban egy társadalmilag támogatott keretszámot kapjon. Be kellene vezetni egy olyan minőségbiztosítási intézményrendszert, hogy csak az azt megérdemlő intézmények kapjanak állami keretszámot" - idézi a hallgatói szervezetek véleményét Schöberl, aki szerint ez minőségpárti megoldás lehet. Senkinek sem érdeke, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozzanak, mint azt mondani szokták, kamudiplomákat. Hiller elismerte: e téren a hallgatói szervezet elképzelése a "radikálisabb" - számol be az érdekképviseleti szerv elnökségi tagja, megjegyezve, hogy elképzeléseik nem igazán köszöntek vissza a törvényjavaslatban.

Nem partner a diákság a minisztériumnak

Valódi egyeztetési folyamatról nem tudnék beszámolni - jelenti ki Schöberl, továbbra is hiányolva az érdemi egyeztetést.

Hiller egy sajtótájékoztatón jelentette be a fejlesztési részhozzájárulásra (fer) keresztelt tandíjjal kapcsolatos elképzeléseket. Ezt követően a HÖOK delegációja találkozott a miniszterrel. Kifejtették: nem támogatják sem az utólagos képzési hozzájárulást, sem a fer-t. Megállapodtak a minisztériummal, hogy július 5-re egy alternatíva-csomagot készítenek el. A minisztérium megígérte, hogy július 10-ig elküldi azt az ütemtervet, ami a felsőoktatási reformtervet tartalmazza.

Át kell gondolni a normatív finanszírozást, az államilag elosztott pénzek irányát. Meg kell vizsgálni, hogy egy oktatónak egy főállása lehessen - e kérdéseket szánták volna vitaindítónak a diákok. Megreformálnák a tanulmányi ösztöndíjak: csak egy meghatározott százalékát lehessen a hallgatói normatívát e célra fordítani, s ezt a fix minimum százalékot egy fix maximum százalékú hallgatóra lehessen fordítani - szerepelt javaslataik között.

Csakhogy elképzeléseik nem kerültek be az ütemtervbe, s nem vették számításba a törvénymódosítás kidolgozásánál. Schöberl rámutatott: érdemi egyeztetésre nem került sor, az álláspontok nem tudtak közeledni. Az oktatási és kulturális miniszter szerint nincs értelme a megmozdulásoknak, mert a kormány elfogadta a módosítást. A hallgatói szervezetek nem látják elfogadhatónak Hiller álláspontját: eleve egy törvénymódosításról van szó, ennek módosítását sem látják lehetetlennek - érvelnek a diákok.

Valóban "a lusta" fizessen?

A pontdíj egyfajta büntetés, ebből nem lehet kiindulni - jelenti ki Schöberl, rámutatva: így egy kiváltságos réteg kerül be a támogatotti körbe. A kormány által emlegetett 15 százalék a teljes hallgatói közegre vetített arányszám, ám a hallgatók felel költségtérítéses rendszerben folytatja tanulmányait, így ez a 15 százalék csak 7,5 százalékot jelent.

Nem megfelelő érv, hogy "a lusta fizessen" - teszi hozzá. A tanulási eredmény nem elsősorban a tanulási teljesítmény függvénye, ezt egy nemrég megjelent tanulmány is igazolja. Sokkal inkább befolyásoló tényező, különösen a tanulmányok első éveiben, a hallgató szociológiai háttere: milyen körülmények között él, milyen a család társadalmi-gazdasági helyzete. Egy vizsgaeredményt ráadásul számos más körülmény is befolyásolhat. A tandíj bevezetése komoly szociális szakadékot jelenthet, hiszen nagyon sok családból a gyerek így el sem jut a felsőoktatásba. "Nem az lesz a kérdés, hogy be tud-e kerülni a 15 százalékba, hiszen a szülei eleve azt mondják majd neki: ne menj tanulni, mert nem fogjuk tudni kifizetni a tandíjadat. Nyilván jelentős részben a szülők fogják állni ezt a terhet, nem a nehéz helyzetben levő hallgatók."

Ehelyett a HÖOK azt javasolja, hogy "valóban a lusta fizessen, csak másképp: sok hallgató felveszi a krediteket év elején, majd ezeket csak jó esetben teljesíti." Elképzeléseink szerint a nem teljesített kreditek után kellene fizetni, s ez hozzájárulhatna ahhoz, hogy a hallgatók tudatosabban szervezzék tanulmányaikat.

Ez nem Amerika

Ne felejtsük el azt az európai alapelvet, mely a bolognai folyamat összes dokumentumában szerepel, mely szerint a felsőoktatás "közjó és társadalmi felelősség" - figyelmeztet Schöberl, jelezve: nem tartják elfogadhatónak az amerikai modell átvételét, amely üzletnek tekinti az oktatást. A friss diplomásokat - például gyógyszerészeket, tanárokat - nagy mennyiségben szívja fel az állam, Európában hagyományosan a társadalom finanszírozza tehát azokat a képzéseket, melyek később az állam alapvető funkcióinak működtetésében is részt vesznek.

Udvardy Zoltán, Magyar Nemzet

fidesz.hu