A brit gyáriparosok korlátoznák a román és a bolgár munkaerőt

"Lélegzetvételnyi szünetet" javasolt Románia és Bulgária januári EU-csatlakozása előtt a két új EU-tagállamból érkezők nagy-britanniai munkavállalásának korlátlan engedélyezésében a Brit Gyáriparos Szövetség (CBI) vezérigazgatója, aki szerint a hatalmas számú kelet-európai munkaerő beáramlása már szociális következményekkel fenyeget Nagy-Britanniában.

Dátum: 2006-09-06 13:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=62981
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:31:43.326599, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Richard Lambert a The Daily Telegraphnak azt mondta: a tömeges bevándorlás hatással lehet a brit társadalom szövetére, a lakáshelyzetre és az általános brit életformára.

Lambert szerint a brit ipar törekvése az, hogy a brit állampolgárok szakképzettségét növelje (a szakképzett munkaerő importja helyett). A CBI vezetője a brit konzervatív napilap által szerdán közölt nyilatkozatban azt mondta: fennáll annak a kockázata, hogy Nagy-Britanniában nagyon képzetlen munkaerőállomány alakul ki, márpedig egyértelmű a kapcsolat a szakképzettség, a munkanélküliség, az egészségügy és a bűnözés között.

Lambert szerint ezért (a kelet-európai munkavállalók) következő hulláma előtt Nagy-Britanniának "lélegzetvételnyi szünetet kellene tartania". "Nem azt mondjuk, hogy eresszék le a sorompót, csak szünetet javasolunk ... úgy gondoljuk, hogy nem szabadna szélesre nyitni az ajtót ezen új EU-tagállamok (Románia és Bulgária) előtt úgy, ahogy az legutóbb történt", tette hozzá.

Nem hivatalos értesülések szerint egyébként a CBI igazgatója nyitott kapukat dönget. A The Guardian, a legnagyobb baloldali brit napilap egy hete azt írta: a brit kormány képzettségi szintjük alapján korlátozná a román és a bolgár munkavállalók bevándorlását a két ország EU-csatlakozása után.

A lap által név nélkül idézett kormányforrás szerint a két majdani új EU-tagállamból érkezőknek igazolniuk kell, hogy olyan területeken tudnak elhelyezkedni, amelyeken hiány van képzett munkaerőből. A The Guardian múlt heti értesülése szerint a rendszert úgy állítanák össze, hogy az általa támasztott követelményeknek "csak viszonylag kevés" román és bolgár munkavállaló feleljen meg.

A bevándorlást ellenző, jobboldali irányultságú brit lobbicsoport, a Migration Watch úgy becsüli, hogy a két ország belépése utáni első húsz hónapban 80 ezer bolgár és 200 ezer román szeretne Nagy-Britanniában munkát vállalni.

A Financial Times, a legnagyobb londoni gazdasági napilap ugyanakkor nemrégiben közölt, a kelet-európai munkaerő-beáramlásról összeállított elemzésében azt írta: nem biztos, hogy Románia belépése olyan súlyos (munkapiaci) hatással jár, amilyentől sokan tartanak. Annyi román dolgozik ugyanis már most külföldön, hogy az illetékesek szerint kétséges további jelentős számú munkavállaló elindulása az EU-felvétel után.

A román munkaügyi minisztérium egy név nélkül nyilatkozó hivatalnoka azt mondta a Financial Timesnak, hogy a 21,7 milliós ország lakosságából jelenleg kétmillióan dolgoznak EU-tagállamokban. "Néhány tízezren még elmehetnek, de az nem igazán lehetséges, hogy az emberek továbbra is ugyanilyen számban menjenek külföldre (dolgozni)", mondta a román kormányilletékes.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából, a legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 450 ezret, sőt az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell bejegyeztetniük magukat, a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok száma elérheti a 600 ezret.

Arról ugyanakkor nem készült kimutatás, hogy a bejegyzett kelet-európai dolgozók közül időközben hányan távoztak.

MTI - fidesz.hu