Erdogan Rómában tárgyal

Recep Tayyip Erdogan, a törökországi választásokon győztes, iszlámbarátnak tartott Igazság és Haladás párt (AK) vezetője szerdán európai körútjának első állomására, Rómába érkezett, hogy támogatást szerezzen országa jövendő európai uniós tagsága számára.

Dátum: 2002-11-13 19:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5763
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:54:07.799114, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A politikus rögtön megkezdte tárgyalásait Silvio Berlusconi miniszterelnökkel. A terítéken szereplő témák között elsősorban a ciprusi kérdés szerepel (az erről szóló rendezési tervet a minap Kofi Annan ENSZ-főtitkár juttatta el a ciprusi görög és török közösség vezetőinek). Ugyancsak szó lesz az iraki kérdésről, amellyel kapcsolatban az olasz diplomácia már a törökországi választások előtt "megszondázta" Erdogan pártját. Mindezt szoros összefüggésben vizsgálják azzal, ami Ankara számára a legfontosabb: milyen esélyei vannak e hatalmas muzulmán többségű országnak a jövendő EU-tagságra?

Erdogan ebben az ügyben Rómára számíthat a legbiztosabban. Nem véletlen, hogy az Athént, Madridot és Brüsszelt is magában foglaló európai körútjának éppen az örök város az első állomása. A Corriere della Sera szerdai száma szerint Berlusconi a december 12-i koppenhágai EU-csúcson szorgalmazni fogja, hogy jelöljenek meg egy pontos dátumot a törökországi csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére.

A lap emlékeztet, hogy az integrációs szervezeten belül nem egységes Ankara megítélése. Valéry Giscard D'Estaing, az Európai Konvent elnöke például meglehetősen kritikusan fogalmazott Törökország jövendő tagságával kapcsolatban. Róma igyekezett meggyőzni a nemrég Rómában járt Jacques Chirac francia elnököt: fontos, hogy Európa mielőbb integrálja Törökországot, igazat adva Erdogannak, aki szerint ha Koppenhágában nem jelölnek ki pontos dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Európa elvesztené a törökök bizalmát.

Olaszország számára amúgy is fontos Törökország barátsága. A két állam közötti árucsere-forgalom 3 milliárd 354 millió euró. A gazdasági kapocs ezért bizonyult erősebbnek a politikai ellentéteknél, amelyeket az Öcalan-ügy robbantott ki 1998-ban (Ankara rossz néven vette Rómától, hogy menedéket adott a kurd vezérnek). A két NATO-tagország közötti szakadást még az előző, balközép kormány próbálta összevarrni, ennek fő szorgalmazója Piero Fassino akkori igazságügy-miniszter volt, aki jelenleg a legnagyobb ellenzéki pártnak, a Baloldali Demokratáknak (DS) a főtitkára. Berlusconi tehát a törökök ügyében számíthat az ellenzék támogatására.

Erdogan igyekszik világias arcot mutatni magáról az olasz fővárosban. Hűen ígéretéhez, miszerint nem kívánja összemosni a vallást és a politikát, a protokolláris egyeztetésekben is igyekezett rugalmas lenni. A török fél például nem kötötte ki, hogy a vendéglátók által adott ebéden ne szolgáljanak fel szeszes italt (mint az iráni elnök esetében történt). Erdogan, jó muzulmán lévén, nem fog alkoholt inni, de nem akarta korlátozni mások szokásait, és hajlandó egy pohár ásványvízzel koccintani.

Az olasz sajtó figyelemre méltónak tartja, hogy a török politikus delegációjában egy világi tanácsadó is helyet foglal egy szociológusnő személyében. A török választások győztesét húszfős csoport is elkísérte, amely üzletemberekből, iparosokból, kereskedőkből és szakszervezeti aktivistákból áll, mindegyiküknek alkalma lesz saját partnereivel tárgyalni Rómában.

MTI - fidesz.hu