9/11
Ma öt éve, hogy összehangolt terrortámadás érte az Egyesült Államok szimbolikus jelentőséggel is bíró gazdasági és katonai központjait.
Dátum: 2006-09-11 08:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=63256
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:33:07.707058, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Három eltérített utasszállító repülőgép becsapódása nyomán New York szívében, Manhattanben a Világkereskedelmi Központ (WTC) óriási ikertornya és kiszolgáló létesítményei pusztultak el, a washingtoni Arlingtonban pedig súlyos károk érték a védelmi minisztérium és a Pentagon épületét. A negyedik repülőgép célpontjától távol, Pennsylvaniában egy mezőre zuhant. A támadásokban közel 3000 ember vesztette életét.
Az amerikai kormányzat hivatalos álláspontja és a világszerte leginkább elfogadott változat szerint 2001. szeptember 11 -én, kedden az Oszama bin Laden szaúd-arábiai milliárdos által vezetett al-Kaida fundamentalista iszlám terrorszervezet intézett támadást az amerikai fővárosban és a legnagyobb amerikai városban lévő célpontok ellen. Tizenkilenc - többségében szaúdi állampolgárságú arab terrorista négy csoportba szervezve hajtotta végre az akciót, többévnyi felkészülést követően. Minden csoportban öt fő vett részt, egy alapfokú repülőkiképzést kapott pilóta és négy "harcos" - előbbieknek az eltérített gép vezetése, utóbbiaknak a személyzet és az utasok ártalmatlanná tétele, sakkban tartása volt a feladatuk a becsapódásig. A negyedik repülőgépre csak négy merénylő jutott ötödik társukat, Zacarias Moussaouit korábban letartóztatták: ő az egyetlen ember, akit a támadássorozatban való részvétel miatt eddig elítéltek az Egyesült Államokban. Bár a férfi az ítélet kihirdetésekor büszkén vállalta tettét, Oszama bin Laden videóüzenetében azt állította, hogy Moussaouinak semmi köze a merénylethez. Az United Airlines 93-as számú New York-San Francisco járata és utasai a terror elleni harc jelképeivé is váltak, mivel fellázadtak a gépeltérítők ellen, és így megakadályozták, hogy azok a Boeing 757- est a Fehér Háznak vagy a Capitoliumnak vezessék. Az ellentámadásra induló egyik utasnak tulajdonított felkiáltás (Let's roll! - azaz Gyerünk!) jelmondattá, hívó szóvá vált a 9-11 utáni amerikai társadalom számára.
A támadás okainak boncolgatása azóta is tart, napjaink Amerikájában a legaktuálisabb kérdés, hogy a terror elleni háború részeként miért kellett Irakot is megtámadni, ami még nagyobb gyűlöletet szított az Egyesült Államok ellen világszerte, elidegenítve szövetségeseinek közvéleményét is. Nincs bizonyíték arra, hogy Abu Muszab az-Zarkávinak, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat néhai iraki vezetőjének, illetve bármelyik társának kapcsolata lett volna Szaddam Huszein volt iraki elnökkel - mutatott rá az amerikai szenátus múlt pénteken nyilvánosságra hozott egyik bizottsági jelentése.
A Wall Street Journal konzervatív lapnak az évforduló előestéjén nyilatkozva George W. Bush azt mondta, hogy az általa meghirdetett "szabadság napirendre" azért volt és van szükség, mert a 2001 előtti amerikai külpolitika nyomán erősödhetett meg a radikális iszlám mozgalmat tápláló harag és gyűlölet. Az elnök szerint az amerikai kormány korábban még azt vallotta, hogy nem számít a kormányforma kérdése, az a fontos, hogy a világ stabilnak mutatkozzon, és az Egyesült Államok a rövid távú geopotitikai játszmákban nyerjen. Ez az elmélet és gyakorlat a kommunizmus ellen működött, de a mai Közel-Keleten már nem alkalmazható - mondta Bush.
A háború egyik következménye az olajárak emelkedése volt: míg. 2001 decemberében még csak 16,5 dollár volt hordója, mostanra elérte a 70 dolláros értéket. Az ötödik évforduló napján tartja ülését Bécsben a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC). Milton Copulos, a konzervatív Heritage Alapítvány kutatója a The Washington Times lapban megjelent cikkében azt állítja, hogy az olajra költött dollárok végső soron Amerika rosszakaróinak zsebébe vándorolnak.
Magyar Nemzet - fidesz.hu