Folyik a tapogatózás a NATO-ban az afganiszáni csapaterősítésről
Megkezdődött a NATO-ban a közelmúltban felvetett dél-afganisztáni csapaterősítéssel összefüggő kérdések tárgyalása annak a hétfői informális nagyköveti találkozónak a keretében, amelynek fő témája a hét végi vezérkari főnöki NATO-találkozó eredményeinek összefoglalása volt.
Dátum: 2006-09-11 16:03:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=63284
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:33:17.054940, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Múlt héten a NATO európai szövetséges erejének főparancsnoka, James Jones tábornok és Jaap de Hoop Scheffer, az észak-atlanti szövetség főtitkára is jelezte, hogy az északi, középső és nyugati régióknál problematikusabb helyzetű Dél-Afganisztánban a jelenleginél nagyobb létszámra lenne szükség, hogy a nemzetközi biztonsági erő határozottabban szembe tudjon nézni a tálibok és más fegyveresek ellenállásával. Összesen állítólag mintegy 2000-2500 főnyi erősítésről lenne szó.
A szövetség eközben látványos eredményekről is beszámolt a térségben: csak vasárnap közel száz tálib fegyveres megölését jelentették be.
A tagországok ugyanakkor egyelőre óvatosnak mutatkoznak a csapaterősítés kérdésében. Havril András magyar vezérkari főnök akkori beszámolója szerint a varsói vezérkari főnöki ülésen is az derült ki, hogy a tagországok "nem igazán tudnak újabb katonákat küldeni" Dél-Afganisztánba, jóllehet abban alapjában véve egyetértettek, hogy nagyobb erőre lenne szükség a térségben.
Magyarországra szerinte nem nehezedett nyomás újabb katonák küldése érdekében, és Budapest nem is kíván ilyen felajánlást tenni. Sajtóhírek szerint ugyanakkor több más tagország - köztük Németország - a szövetség figyelmének középpontjába került e téren. Még a múlt héten De Hoop Scheffer főtitkár is úgy nyilatkozott egy brüsszeli sajtótájékoztatón, hogy bizonyosan vannak olyan NATO-tagországok, amelyek "többet tudnának tenni" a térségben.
Számos tagállam szinte egyértelműen értésre adta már, hogy nem áll módjában újabb erőket oda vezényelni vagy azért, mert csapataikat másutt kötötték le (Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Törökország), vagy azért, mert közvéleményük nem támogatna egy-egy ilyen döntést (Kanada, Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia). Egyes tagországok pedig állítólag arra várnak, hogy részletesebb információkhoz jussanak arról, mekkora erőre lenne szükség, milyen időtartamra és milyen feladattal.
NATO-parancsnokság alatt 37 ország összesen közel 21 ezer katonája teljesít szolgálatot Afganisztánban (ebből mintegy 8 ezer délen), és csaknem ugyanannyi áll amerikai parancsnokság alatt az ország problémásabb részeiben.
Az elmúlt hetekben - a hírekből is jól kivehetően - hevesebbé váltak az összecsapások az afganisztáni biztonsági erők és a tálib lázadók között az ország déli részén. Több NATO-katona - elsősorban kanadai és brit békefenntartó - is életét vesztette a műveletek során.
MTI - fidesz.hu