Október 23-ra amnesztiát hirdetnek?

Sokan reménykednek abban, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából az Országgyűlés közkegyelmi törvényt fogad el. Egy ilyen jogszabály megszüntethetővé tenne folyamatban lévő eljárásokat, és módot adna arra is, hogy a büntetésüket töltő emberek kiszabaduljanak, ha büntetésükből csak rövid idő van hátra.

Dátum: 2006-09-15 07:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=63511
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:34:27.796497, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Magyar Nemzet szakértőket kérdezett meg: indokoltnak és lehetségesnek tartanának-e egy ilyen jogszabályt?

Naponta keresnek meg ezzel a kérdéssel ügyfelek s hozzátartozóik - mondta Magyar György ügyvéd. Van, aki üzen, levelet ír, vagy telefonon érdeklődik: nagyon nagy a várakozás - tette hozzá. Az ismert védő szerint indokolt lenne a közkegyelem a csekély súlyú ügyekben. - Olyan esetekre gondolok - magyarázta a szakember -, amikor a vádlott gondatlanságból sértette meg a jogot, vagy fiatalkorú, és csekély súlyú vétség róható a terhére. Semmiképp sem főbenjáró esetekről lenne szó - szögezte le Magyar György, aki köztudomásúan gyakran véd nehézfiúkat. - Rájuk semmiképp sem vonatkozna az amnesztia - fogalmazott. Szerinte az a baj, hogy nagyon közel vannak az önkormányzati választások.

A felfokozott politikai közhangulat nem teszi lehetővé az ilyen kényes kérdések tárgyilagos megítélését - vélte Magyar György -, ugyanakkor nem feledhető, hogy az államnak a szigor mellett kifejezésre kell juttatnia azt is: indokolt esetekben kész megbocsátani a bűnöket.

Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke úgy látja: a végrehajtható szabadságvesztések nagy száma és a börtönök zsúfoltsága indokolttá tenné közkegyelmi törvény elfogadását. Felhívta a figyelmet: idehaza túlságosan sokan vannak büntetés-végrehajtási intézetekben. Míg Nyugat-Európában 80-100 elítélt jut százezer lakosra, nálunk több mint 150. S ez - tette hozzá - nem azért van így, mert az emberek itt nagyobb hajlandóságot mutatnak a bűnözésre. Arról van szó, hogy nálunk a bíróság ritkábban szab ki alternatív büntetéseket. Ezt ugyanis a pártfogó felügyelet fejlődése ellenére sem könnyű megszervezni. Sok esetben a pénzbüntetés is szabadságvesztést jelent - mondta Kőszeg Ferenc. Ha ugyanis az elítélt nem tudja kifizetni az összeget, büntetését elzárásra változtatják. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke szerint mindemellett a jelenlegi politikai szituáció az amnesztia ellen szól. Az elítéltekkel szemben táplált általános ellenszenvet valószínűleg csak növelné egy közkegyelmi jogszabály elfogadása.

Magyar Nemzet - fidesz.hu