V. évfolyam 19. szám, 2006. szeptember 15.
Dátum: 2006-09-15 11:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=63541
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:34:38.089349, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
TARTALOM
» Orbán Viktor: Erkölcsi felhatalmazást adhat a választás
» Navracsics a szocialista "igazságosságról"
» A Szövetség polgármester-jelöltjei (3)
» Mikola: Elszabadul a gyógyszerpiac
» Pokorni: Mi okozta a válságot?
» Februárban tetőzik az infláció
» Bérnövekedésben az utolsók között
Megint jönnek, riogatnak. Előbb az új (de)generációs Merker gyerek rángatja Tarlós István kabátját, és tiltaná ki Újlipótvárosból, mert állítólag "ők vannak ott". Majd Demszky - elterelvén a Combino-kabaréval tetézett tizenhat évi, a fővárost lerohasztó munkásságáról a figyelmet - kezdett el óvni nap mint nap a "szélsőségesektől", a velük szövetkezőktől. Nyilván a fővárosi közlekedést a kampány időszakára sebtében beindított metróépítéssel és az egyidejű útfelújításokkal megbénító "tettei" láttán támadtak rémálmai a főpolgármesternek, és ettől hallucinál mindenütt nem létező szörnyeket, az újabban, szerencsére nem filmvásznon, hanem a szabaddemokraták sátrában vizionáló agg filmessel együtt.
A liberális kistestvér szólamát átvéve aztán belekezdtek a szocialisták is. Megriadván utcától és az elégedetlenkedőktől. Mert az már mégsem járja, hogy az országot súlyos gazdasági helyzetbe taszító, "az igazság nem minden szeletét kibontó" (magyarul hazug) "Fletójuk" és kormánya kiigazítási intézkedéseit nem tapssal és hálától könnyes szemmel köszönetet rebegve fogadja a nép minden egyes tagja csecsemőtől az aggastyánig. Nosza hát, beindult Hiller István, Juhász Ferenc és Simon Gábor. Előálltak, és "felénekelték": a Fidesz vezetői - az ő szókészletükben értsd: Orbán Viktor - vezényli az utcára az elégedetlenkedőket. Az Orbánt illető valótlan állításáért pervesztes egykori hadügyér még rá is tett egy lapáttal: elkezdett - nem igazán tudni, honnan eredő - képeket mutogatni, sőt neveket sorolni. A képeket persze a cselédsajtó "java": Népszabadság és Népszava rögvest közölték. Juhász és Simon meg egymást váltják a közszolgálatba pottyant reggeli tévéműsorban, ahol "véletlenül" nem kevés cselédsajtós műsorvezetőnek ecsetelhetik azokat a demokráciára leselkedő veszélyeket, amelyeket a miniszterelnökük politikájával elégedetlen emberek megnyilvánulásai jelentenek.
Nem kérdezi senki sem a szocialista megmondó "uraktól", hogy ugyan már honnan vannak a képek, milyen személyes adatokat hozhat nyilvánosságra a "vadakat beszélő" Juhász. Az elégedetlenségüket kinyilvánító emberek veszélyesek a demokráciára? A véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog. Nem, ez valahogy eszébe nem jut sem kérdezőnek, sem kérdezettnek.
Különben is, jó ez a szószaporítás, riogatás. Addig se kell beszélni megemelt áfáról, újabb adósarcokról, vizitdíjról, tandíjról, s a többi "nem fog fájni", "mi az, hogy, nagyon is" gyurcsányi "kiigazító lépésről". Elégedetlen itt tanár, diák, orvos, vállalkozó, alkalmazott, nagycsaládos, nyugdíjas. És nem csak a gyurcsányi "igazságosság" jegyében rájuk mért újabb teher miatt, hanem ahogyan azt elővezetik, elmagyarázzák. Gyurcsány és hatalmaskodó miniszter-, valamint párttársai ugyanis valójában nem kíváncsiak már senki véleményére. Támadják a jegybankelnököt, ellehetetlenítik a kamarákat, fittyet hánynak a kötelezően előírt egyeztetésekre, bolondját járatják a szakszervezetekkel, szakmai szervezetekkel, a parlamentben lesöprik az ellenzék kezdeményezéseit. S miközben közalkalmazottak, köztisztviselők ezrei maradnak majd átmenetileg munka nélkül, erősítik az ellenőrző szerveket, sőt még besúgásra is biztatni kezdtek. (Lásd a legújabb alkotmánybírósági beadványt a VOSZ-tól.)
Épül itt a gyurcsányi "szép új világ", és vele együtt épül le a demokrácia. Mindeközben a hatalom birtokosai félnek és riogatnak. Provokálnak persze, aminek nem szabad felülni, de a politikai hazudozásra építő és az érdekegyeztetési jogosítványokkal rendelkező partnereket, az adófizető polgárokat semmibe vevő kormányzat lépéseire választ kell adni. Ezt teszik majd a diákok, nagycsaládosok, rendvédelmiek. Véleményüket az utcán is kinyilvánítva, bármennyire fáj is ez szocialistáéknak. És erre ad lehetőséget az október 1-jei önkormányzati választás is. Mert a véleménynyilvánítás joga mindenkit megillet. Nem attól kell félni!
[ a lap tetejére ]
Orbán Viktor: Erkölcsi felhatalmazást adhat a választás
Orbán Viktor lázadás helyett a nép ellenállásának jogáról beszélt a Reuters brit hírügynökségnek a közelgő önkormányzati választások kapcsán. "A lázadás nagyon komoly jelentésű szó a magyar közéletben, ezért elkerülném használatát, de a népnek joga van az ellenállásra, s azt hiszem, az ellenállás a demokratikus politizálás elfogadott módja" - fogalmazott a Fidesz elnöke. Kifejtette: Magyarországon nem "gazdasági kihívással", hanem a "demokráciát ért kihívással" kell szembe nézni. "A jelenlegi magyarországi helyzet példátlan az elmúlt tizenhat esztendő történetében..., a jelenlegi kormánynak nincs mandátuma, mivel a baloldali koalíció a parlamenti helyek tekintetében győzött ugyan, de az erkölcs tekintetében elveszítette a választásokat." Orbán Viktor szerint az október elsejei önkormányzati választáson elszenvedett vereségnek ugyan nem lesz hatása a kormány jogi helyzetére, de erkölcsi tekintélyét komoly károk érnék. Kijelentette, hacsak nem csökkentik Magyarországon az adókat, a magyarok visszasüllyednek a kommunista idők mocsarába, a feketegazdaságba menekülnek, és a már most is magas korrupció tovább növekszik.
Jelenleg felhatalmazás nélküli kormányzás van Magyarországon, a kormány intézkedései önkényes diktátumok - jelentette ki Orbán Viktor szerdán este, a XII. kerületben. Ha az orrom nem csal, nemcsak önkormányzati választásokra, hanem a parlamenti választások harmadik fordulójára készülünk, vagy legalábbis a felhatalmazás nélküli kormányzás felszámolásának a meggyorsítására - fogalmazott. A Fidesz elnöke hozzátette: a magyar társadalom rejtett, vagy nyílt formában, de ellen fog állni a kormány döntéseinek, és az is nyilvánvaló, hogy ha egy társadalom nem támogatja egy kormány válságkezelő intézkedéseit, azok nem is váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Orbán megjegyezte: a tavaszi országgyűlési választások "sokunk demokráciába vetett hitét tették próbára". A Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett hatalom demokratikus színpadi elemek között tette tönkre és adósította el titokban az országot. A kormány az ellenkezőjét teszi annak, mint amit ígért, ezért ezek az intézkedések - többek között az adóemelés - önkéntes diktátumok. Mindez a magyar társadalom többségének rejtett vagy nyílt ellenállásával találkozik - hangsúlyozta a Fidesz elnöke. "Az elmúlt tizenhat év során most a legfontosabbak a helyhatósági választások. Az a tét, hogy mindent meg lehet-e velünk csinálni, vagy megmutatjuk: mindennek megvan a határa" - mondta az est házigazdája, Pokorni Zoltán budahegyvidéki polgármesterjelölt.
Az önkormányzati választások az utolsó lehetőség, hogy az ellenzék megszerezze az erkölcsi felhatalmazást a kormány elleni fellépéshez; ehhez el kell érni, hogy az emberek vonják meg a bizalmat a kormánytól - jelentette ki Orbán Viktor szerdán Esztergomban fideszes aktivisták előtt. Arra biztatta őket, hogy "gatyaszakadtáig" dolgozzanak, a törvények tiszteletben tartása mellett szombaton és vasárnap is. A Fidesz elnöke elmondta: a tavaszi választáson kipróbált új eszközök közül a mozgósítással sikerült a legtöbb szavazót elérni, ezért ezt alkalmazzák most is, hiszen a sikeres mozgósítás négy-öt százalékot jelenthet.
"A magyar választópolgárok mindent megtesznek annak érdekében, hogy azt a káoszt, ami felé az ország tart, megakadályozzák" - hangsúlyozta Orbán Viktor kedden, Szegeden. A Szövetség elnöke megjegyezte, felismerhető, ki a fideszes: "aki nehéz helyzetben van, aggódik az ország állapota miatt, de ennek ellenére nem megzavarja mások rendezvényét, hanem inkább saját programunkat, saját polgármesterjelöltjét támogatja". Orbán arra reagálva, hogy a szocialista párt a Fideszt sejti a miniszterelnöki látogatást megzavaró emberek mögött, elmondta: békés, jókedvű és magukat megvédeni akaró embereket lát Magyarországon.
Békéscsabán a Fidesz elnöke elmondta, azt látja, az emberek készülnek arra, hogy kimondják: "Elég volt, ezt ne!" Úgy fogalmazott, hogy jelöltjeiknek nem egyszerűen azért kell sorompóba lépniük, hogy jó polgármestere és jó képviselői legyenek a városnak, hanem "itt az a kérdés, meg tudja-e védeni magát a magyar demokrácia". Orbán szerint Békéscsaba vezetése elfáradt, hiszen a várost már 16 éve a szabaddemokrata Pap János vezeti. A békési megyeszékhely a nagyvárosok sorrendjében különböző mutatók szerint az utolsó helyeket foglalja el, és adottságaihoz, lehetőségeihez képest nem megfelelően fejlődött - tette hozzá a Fidesz elnöke.
Navracsics a szocialista "igazságosságról"
A szocialista igazságosság azt jelenti, hogy a felsőoktatásban mindenki fizet tandíjat, mindannyian fizetünk vizitdíjat, és mindenki fizet minden gyógyszerért - mondta Navracsics Tibor egy választási fórumon kedden, Zircen.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője rámutatott: a felsőoktatásban eddig volt állami finanszírozás és költségtérítéses képzés, most a szocialista igazságosság jegyében mindenki tandíjat fizet majd. Eddig volt, aki adott hálapénzt, volt, aki nem, most igazságosan mindenki fizet majd vizitdíjat. Az igazságosság jegyében a jövőben már senki sem fog ingyen gyógyszert kapni.
Ennek a "szocialista igazságosságnak a megteremtésére történtek eddig lépések, de nem látjuk továbbra sem, hogyan, milyen úton fogunk továbbhaladni" - szögezte le a Fidesz politikusa. Hozzáfűzte: ez a kormány nem gyógyírt ad a jelenlegi helyzetre, hanem csak megszorítást és elvonást. Emlékeztetett arra, hogy márciusban a Fidesz azt mondta: nagy bajban van az ország, rosszabbul élünk, mint négy éve, s azonnali radikális intézkedésekre van szükség a válsághelyzet elkerülésére. Az MSZP viszont azt mondta tavasszal, hogy a Fidesz hazudik, depressziókampányt folytat, az ország ragyogó helyzetben van, nincs szükség megszorításokra. Mostanra nyilvánvalóan kiderült, hogy az MSZP hazudott, s azoknak lett igazuk, akik tavasszal a Fideszre szavaztak. Hangsúlyozta: a Fidesz maradt a hiteles politikai erő a magyar politikában, szemben az MSZP és az SZDSZ hazugságaival. Lehet, hogy Kuncze Gábor szerint Magyarországon nem kifizetődő az igazmondás a politikában, de "mi azért, ha lehet, ragaszkodunk az igazmondáshoz" - tette hozzá.
Ma minden területen újabb terheket pakolnak a lakosságra - figyelmeztetett Navracsics. Amikor ennyi adót fizetünk, az állam nem mondhat le jóléti szolgáltatásokról, mert ha ezt teszi, akkor a legelesettebb településekről, közösségekről vagy egyénekről mond le. Hangsúlyozta: amikor a munkahelyteremtésre, a vállalkozásfejlesztésre és a szociális ellátásokra járó pénzeket csökkentik, akkor ezt először a nők, a cigányok és a fogyatékosok érzik meg. Milyen kormány az, amelyik megengedi, hogy a nők, a cigányok és a fogyatékosok kiszoruljanak a munkaerőpiacról? - tette fel a kérdést. A Fidesz frakcióvezetője kifejtette: a kormány lemond a falvakról is, kiváltképp a kistelepülésekről, amikor azt mondja, hogy felszámol egyes vasútvonalakat, mert nem éri meg az üzemeltetésük. A vasútvonal nem piac, az az állam jóléti szolgáltatásának a része. Botrányosnak nevezte a Bakonyon átvezető vasút (Veszprém-Zirc-Győr között) tervezett felszámolását, amit nem fognak hagyni, mert az ország legszebb vasúti pályaszakasza, s azon emberek jutnak el munkahelyre, kórházba, iskolába.
Hibahatáron belülire csökkent a különbség a két legesélyesebb főpolgármester-jelölt között, derült ki a Századvég és a Forsense legfrissebb közös közvélemény-kutatásából, a Gallupnál 2 százalékponttal Tarlós István vezet. A Századvég-Forsense felmérése szerint a szavazók 38 százaléka támogatja Demszky Gábort, 36 százaléka Tarlóst, 9 százaléka Katona Kálmánt (MDF). A Gallup fellépése szerint Tarlós István elfogadottsága és támogatóinak száma ismertségével együtt növekszik. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy a Gallupnál át is vette a vezetést: a válaszadók 37 százaléka szavazna Tarlósra, 35 százaléka Demszkyre. (Egy hónapja egy Medián-felmérés szerint Demszky még 52:40 arányban vezetett legfőbb vetélytársával szemben.)
A Szövetség polgármester-jelöltjei (3)
A sorozat harmadik részében a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség által indított, illetve támogatott polgármesterjelöltek nevét ismertetjük a 10 ezernél kisebb lélekszámú kelet-magyarorzsági településeken.
BÁCS-KISKUN MEGYE
Ballószög: Katona Imre, Bácsalmás: Nyúl Tamás, Bátmonostor: Korsós János, Bátya: Zsebics Ilona, Császártöltés: Frick József, Dunaegyháza: Kovács Roland, Dunapataj: Nagy Jenő Zoltán, Dunaszentbenedek: Vargyas Mihály, Dunavecse: Gulyás Attila, Dusnok: Szegedi Ágnes, Érsekcsanád: Felső István, Foktő: Jakab Ferenc, Harta: Krausz Henrik, Jánoshalma: Czeller Zoltán, Jászszentlászló: Markolt Endre, Kerekegyháza: Kelemen Márk, Kecel: Haszilló Ferenc, Kunadacs: Széll István, Kunszentmiklós: Bődy Szabolcs, Ladánybene: Rácz Sándor, Lakitelek: Hajdú István, Mélykút: Gelányi János, Nagybaracska: Király Sándor, Petőfiszállás: Kis Jánosné, Pirtó: Nagy Ferenc, Solt: Kalmár Pál, Soltvadkert: Lehoczki Ferenc, Sükösd: Lógó András, Szabadszállás: Holcman Mihály, Szank: Mucsi László, Tiszaalpár: Győző Gyula, Uszód: Bedi Gyula, Vaskút: Stadler Zoltánné
BÉKÉS MEGYE
Battonya: Horváth László, Békésszentandrás: Hamza Zoltán, Bélmegyer: Varjú Ferenc, Csanádapáca: Fodor József, Csorvás: Papp János, Dévaványa: Novák Imre, Doboz: Simon István, Füzesgyarmat: Bere Károly, Elek: Túróczy András, Gerendás: Gajdács János, Kamut: Balog Imréné, Kardos: Brlás János, Kaszaper: Csürhés István, Kevermes: Lévai Lajos, Kétsoprony: Völgyi Sándor, Kondoros: Dankó Béla, Körösladány: Mező Zsigmond, Körösnagyharsány: Máté Pál, Köröstarcsa: Molnár Sándor, Körösújfalu: Kincses István, Magyarbánhegyes: Laduver Ferenc, Mezőhegyes: Krucsóné Gergely Erzsébet, Mezőkovácsháza: Bakos István, Murony: Fekete Ferenc, Nagykamarás: Pelle István, Nagyszénás: Nyemcsok János, Okány: Fekete Zoltán, Pusztaottlaka: Simonka György, Pusztaföldvár: Baranyi István, Szabadkígyós: Balogh József, Tótkomlós: Sztakó József, Újkígyós: Szebellédi Zoltán, Végegyháza: Csák István, Vésztő: Sánta Endre, Zsadány: Dudás Árpád
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Abaújszántó: Madár György, Aggtelek: Éles Miklós, Alsózsolca: Csöbör Katalin, Arnót: Kolenkó Gábor, Bánréve: Elekes Péter, Boldogkőváralja: Zavodni Ferenc, Bódvaszilas: Szaplonczay Mihály, Bőcs: Hudák Gábor, Büttös: Gyurcsó András, Csincse: Lőrincz Imre Attila, Csobád: Hudopkó József, Emőd: Lehóczki István, Forró: Gergely Zsolt, Galvács: Gazdik László, Gesztely: Hompoth Imre, Gönc: Molnár János, Hangács: Hajdú Zoltán, Hernádnémeti: Karajz Ottó György, Izsófalva: Simon Ottó, Kács: Ostorházi István, Kondó: Tőzsér Miklós, Korlát: Takács Péter, Köröm: Tóth Tibor, Mezőcsát: Domján László István, Mezőnagymihály: Vályi László, Novajidrány: Varga István, Nyékládháza: Szabó Csaba, Onga: Madzin Tibor, Perkupa: Tóth Lajos, Putnok: Tamás Barnabás, Rudabánya: Garan Árpád, Sajógalgóc: Bartus József, Sajókaza: Stefán László, Sajókápolna: Tőzsér Gyuláné, Sajópüspöki: Varga Zoltánné, Szendrő: Szaniszló János, Szikszó: Panyik József, Tornyosnémeti: Tóth Bertalan, Trizs: Demeter Gyula
CSONGRÁD MEGYE
Algyő: Gonda János, Árpádhalom: Szarka Attila, Derekegyháza: Czikora György, Eperjes: Agócs István, Fábiánsebestyén: Kós György, Kistelek: Nagy Sándor, Mindszent: Antal IstvánMórahalom: Nógrádi Zoltán, Nagymágocs: Stibál Róbert, Nagytőke: Stabarecz Ferenc, Sándorfalva: Kovács Béla, Szegvár: Gémes László, Tiszasziget: Bodó Imre, Újszentiván: Putnik Lázár, Zákányszék: Kovács József
HAJDÚ-BIHAR MEGYE
Álmosd: Farkas Pál, Ártánd: Nagy Zoltánné, Bagamér: Erdősné Nagy Andrea, Báránd: Kiss Sándor, Bedő: Eszenyi Antal, Bihardancsháza: Major József, Biharkeresztes: Barabás Ferenc, Biharnagybajom: B. Csák István, Bihartorda: Módos Imre, Bocskaikert: Szöllős Sándor, Bojt: Reikli Ferencné, Derecske: Bakó István, Egyek: Szincsák Ferenc, Esztár: Vajas József, Földes: Jeneiné Egri Izabella, Furta: Buczkó Antal, Fülöp: Bugyáné Szász Erzsébet, Gáborján: Majosi Gyula, Görbeháza: Pusztai Adél, Hajdúbagos: Szabó Lajos, Hajdúdorog: Kujbus Mihály, Hajdúszovát: Vargáné Szabó Katalin, Hencida: Pesti István, Hortobágy: Bálega János, Hosszúpályi: Berényi András, Kaba: Szegi Emma, Komádi: Vitányi István, Konyár: Fülep László, Körösszegapáti: Tarsoly Attila, Mikepércs: Tímár Zoltán, Monostorpályi: Sápi Imre, Nagyhegyes: Boruzsné Berecz Erzsébet, Nagykereki: Kovács Miklósné, Nagyrábé: Sziki Róbert, Nádudvar: Kovács Zsolt, Nyíradony: Tasó László, Nyírábrány: Szilágyi Mária, Nyírmártonfalva: Filemon Mihály, Pocsaj: Kecskés Gyula, Polgár: Oláh József, Sáp: Karacs Imre, Sáránd: Roóné Gombos Andrea, Sárrétudvari: Bodó Sándor, Szentpéterszeg: Olajos Mihály, Szerep: Győri Balázs, Tetétlen: Bernáth László, Tiszacsege: Szilágyi Sándor, Told: Munkácsy Sándor, Újszentmargita: Csetneki Csaba, Újtikos: Kovács József, Vámospércs: Ménes Andrea, Váncsod: Zsiga Imréné, Zsáka: Gulyás András
HEVES MEGYE
Adács: Soha Márton, Aldebrő: Farkas László Márton, Andornaktálya: Dum Sándor, Átány: Gönczi Mihály, Balaton: Kormos Attila, Beasenyőtelek: Harsányi Jenő, Bélapátfalva: Kovács Barna, Bükkszék: Katona Miklósné, Demjén: Gémes Ferenc, Egerbocs: Burgundi István, Egerszólát: Verebélyi Attila, Erdőtelek: Bakos Gyula, Felsőtárkány: Vásárhelyi Sándor, Füzesabony: Laminé Antal Éva, Gyöngyöshalász: Hegedűs Gyula, Gyöngyöstarján: Nagy Károly, Heréd: Kómár József, Hevesaranyos: Ferencz Ervin, Istenmezeje: Vass Zoltán, Kál: Tompa Vilmos, Kerecsend: Sári László, Kerekharaszt: Szabó Ádám, Lőrinci: Jánosi László, Maklár: Auxné Szabó Katalin, Mátraballa: Bíró Sándor, Markaz: Szekrényes József, Mezőtárkány: Tóthné Szabó Anita, Mikófalva: Kelemen Károly, Nagyréde: Balázs József, Nagyvisnyó: Dobos István, Noszvaj: Pintér Elemér, Novaj: Fodor Péter, Parád: Nagy István, Pétervására: Eged István, Poroszló: Juhász Sándor, Sarud: Sebestyén János, Sirok: Tuza Gábor, Szihalom: Póka Sándorné, Tarnabod: Kovács László, Tenk: Török Margit, Tiszanána: Tóth József, Tófalu: Bezzeg János, Verpelét: Farkas Sándor, Zagyvaszántó: Jáger József
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Abádszalók: Bordás Imre, Alattyán: Kockás Gábor Mátyás, Berekfürdő: Molnár János, Besenyszög: Balogh Zoltán, Csataszög: Oravecz Zsuzsanna Éva, Rákócziújfalu: Vadas Sándor, Hunyadfalva: Vékonyné Házi Eszter, Jászapáti: Kordisz Csaba, Jászágó: Peredi Zoltán, Jászboldogháza: Szűcs Lajos, Jászjákóhalma: Muhari Zoltánné, Jászkisér: Hajdú László, Jászladány: Dankó István, Jászszentandrás: Banka Ferenc, Kenderes: Nánási István Zoltán, Kétpó: Boldog István, Kuncsorba: Balog József, Kunhegyes: Szabó András, Kunmadaras: Solymosi Sándor, Kunszentmárton: Tóthné Barna Mária, Martfű: Sági István, Mesterszállás: Kiss Gábor, Mezőhék: Nagy Julianna, Nagyiván: Orosz Gyuláné, Nagyrév: Sej János, Szászberek: Bódog József, Tiszabő: Farkas Barnabás, Tiszaderzs: Richter Tibor, Tiszainoka: Pfeffer Ferenc, Tiszajenő: Leél-Őssy György, Tiszakürt: Fogarasi László, Tiszaörs: Zám Györgyné, Tiszasas: Vágner István, Tiszatenyő: Kazinczi István, Tomajmonostora: Fazekas Szabolcs, Túrkeve: Tóth Lajos, Újszász: Nagyné Szelmák Erika, Zagyvarékas: Csókási Mihály
NÓGRÁD MEGYE
Berkenye: Schmidt Józsefné, Borsosberény: Busai István, Cserhátsurány: Szántó József, Dejtár: Pásztor János, Diósjenő: Tóth János, Drégelypalánk: Dombai Gábor, Érsekvadkert: Kovácsné Nagy Mária, Hollókő: Szabó Csaba, Ipolyszög: Cseman Pál, Ipolyvece: Tóth József, Keszeg: Petrik Sándorné, Kutasó: Szepes Péter, Mihálygerge: Varga Imre, Mohora: Pavlokin Pál, Nagyoroszi: Dudás György, Nemti: Pilmáyer Nándor, Nógrádmarcal: Molnár Béla, Nógrádsáp: Pintér Bertalan, Nőtincs: Szegner János, Ősagárd: Agárdi András, Pásztó: Sisák Imre, Rétág: Mezőfi Zoltán, Romhány: Lacsny Péter, Szendehely: Altsach Ignác, Szécsény: Pintér Sándor, Zabar: Nagy Tamás,
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Anarcs: Megellai Attila Nándor, Baktalórántháza: Nagy Lajos, Balkány: Pálosi László, Balsa: Farkas Csabáné, Beregdaróc: Baracsi Endre, Bököny: Piskolci Géza, Biri: Palicz György, Encsencs: Kóródi László, Eperjeske: Abonyi Ferenc, Fehérgyarmat: Tilki Attila, Gávavencsellő: Karakó László, Geszteréd: Vitkovics Béla, Géberjén: Kovács Sándor, Gulács: Guti Dénes, Ibrány: Román István, Jánd: Koncz Zoltán, Kántorjánosi: Péter Zoltán, Kemecse: Lipők Sándor, Kótaj: Babják László, Laskod: Kiss Tibor, Mándok: Dankuné Somogyi Ildikó, Márokpapi: Insticei Zoltán, Mezőladány: Bakó Ferenc, Nagyar: Balogh Zoltán, Nagyhalász: Szoboszlai Zsolt, Napkor: Spinyhért Zsolt, Nyírbogát: Simon Miklós, Nyírbogdány: Márkus István, Nyírcsaholy: Gergely Zsolt, Nyírcsászári: Zichar János, Nyíribrony: Papp Béla, Nyírjákó: Szabó József, Nyírkáta: Jenei Sándor, Nyírlövő: Bartha András, Nyírparasznya: Szabó János, Olcsva: Huszti József, Olcsvaapáti: Halász Csaba, Panyola: Nagy László, Petneháza: Majoros Péter Pál, Piricse: Orosz László, Porcsalma: Kanyó Imre, Rakamaz: Farkas Ernő, Szabolcsbáka: Besenyei Tibor, Szakoly: Szűcs Gabriella, Székely: Faragó György, Tiborszállás: Hiripi Sándor, Tiszaszalka: Forgó István, Tyukod: Nagy Miklós, Újkenéz: Putnoki Zsolt, Vaja: Sólyom Zsuzsanna, Vásárosnamény: Czomba Sándor
[ a lap tetejére ]
A magyar egészségügyben káosz van, ez nem tekinthető pártkérdésnek, azonnal cselekedni kell -jelentette ki Orbán Viktor kedden, Szegeden.
A Fidesz elnöke leszögezte, hogy a parlamenti képviselők nem nézhetik tétlenül a miniszter ámokfutását, amellyel szétveri a magyar egészségügyet. Az egészségügyi miniszter nem újat hoz létre, hanem azt is elrontja, ami eddig működött. A Fidesz ezért kezdeményezte, hogy az Országgyűlés egészségügyi bizottsága haladéktalanul üljön össze, és hozzon döntéseket, "hogy fölszámoljuk azt a káoszt, amelybe a szocialista kormány vezette az egészségügyet" - hangsúlyozta Orbán.
Mikola: Elszabadul a gyógyszerpiac
Egekbe emelkedő gyógyszerárak és romló gyógyszerbiztonság. Ezt eredményezi majd patikaliberalizáció, amelynek intézkedéseit január 1-jétől vezetné be a kormány - fejtette ki Mikola István.
"A gyógyszerpiac elszabadul, a gyógyszerárak egekbe fognak nőni, ezt előre lehet borítékolni, ki fog menni a gyógyszerpiac az állami irányítás lehetőségrendszeréből" - mondta az Orbán-kormány egészségügyi minisztere keddi sajtótájékoztatóján Úgy fogalmazott, hogy a gyógyszerforgalmazás liberalizációja egyben a gyógyszerbiztonság megingását és a fogyasztás növekedését is eredményezné, vagyis egyre több lesz majd a gyógyszer okozta egészségkárosodás.
Pokorni: Mi okozta a válságot?
Tisztázni kellene, hogy mi vezetett a válsághoz; a politikában vagy a gazdaságban vannak-e az okok - fogalmazott Pokorni Zoltán szerdán egy reggeli tévéműsorban. Hozzátette: a hiba a politikában történt, nem a vállalkozók dolgoztak kevesebbet.
"Az a politikai gárda nem változott, akik miatt válságba került az ország, ugyanúgy Veres János a pénzügyminiszter" - mondta Pokorni, kiemelve, ha nincs bizalom még a KRESZ sem működik, ha nem hiszünk abban, hogy a pénzt nem fogják ellopni, hazavinni, akkor a bizalom nem működik. Emlékeztetett arra, hogy az európai parlamenti választásnak is volt belpolitikai hatása, így az önkormányzati választásnak is lehet. A választáson arról döntünk - emelte ki -, hogy milyen irányba menjen az ország; az nem működik, hogy az MSZP a programjával teljesen ellentétes intézkedéseket vezet be. Nem csak Gyurcsány Ferencből áll a szocialista párt, a tagságnak is figyelni kell az emberek véleményére. Az ország nemcsak a befektetőkből áll, hanem az adófizetők érdekeit is figyelembe kell venni.
Pokorni kitért arra, hogy többek között kötelezővé akarják tenni a szocialisták, hogy a költségtérítést kifizessék a hallgatók (15 millió forint egy orvosi diploma, 2 millió forint egy bölcsészdiploma). Erről szól a tandíj bevezetése - mutatott rá. Úgy vélte, a szocialista párt egésze nem tehet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az ország egészének véleményét. A Fidesznek nem érdeke, hogy a tandíj, a vizitdíj helyett a provokációról beszéljenek. Gyurcsány olyan, mint az Isten hozta, őrnagy úr című filmben a postás, aki a kutyát hergeli. Szándékos provokáció, amit a szocialista kormányfő művel - mondta Pokorni, és felidézte, hogy Csongrádon a miniszterelnök - úgy látszik, kormányőri "engedéllyel" - egy fütyülővel nemtetszést nyilvánító ember arcába hajolt, és minősíthetetlen szavakkal ihlette. Ám ő nem reagált a gyurcsányi provokációra, mellyel a kormányfő vélhetően tettlegességet kívánt volna kierőszakolni.
A Fidesz szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy megbukott a kormány gazdaságpolitikája, és ez egyre több családot visz csődbe. A napokban már ötezer családnak kellett feladnia lakáshitelét, és összesen 100 milliárd forint áll problémás lakáshitelekben, de 20 ezer autóhitel-szerződést is felbontottak.
Szijjártó Péter elmondta: a kormány gazdaságpolitikájának elégtelensége és alkalmatlansága már a családok mindennapi életében is látszik, annak ellenére, hogy például a gázáremelés vagy tandíj még nem is érezteti hatását. Egyértelműen csődöt mondott a kormány gazdaságpolitikája, és ez egyre több családot visz csődbe, ezért pedig a kormány és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felelős.
[ a lap tetejére ]
Fütyülő, bekiabáló tüntetők zavarják meg a miniszterelnök kampányrendezvényeit, akiket a "bosszúvágytól hajtva" maga Orbán Viktor "vezényelt" ki az utcára, ő uszítja a jobboldalt, ő "szítja a békétlenséget", "ezért van békétlenség és zűrzavar" - legalábbis az új Gyurcsány-kormányból kihagyott Juhász Ferenc szerint. Az egykori "honvédő" kedden a hajdani belső elhárítást megszégyenítő gyorsasággal és alapossággal azonosított be néhány polgártársat a tüntetők közül. A tiltakozók azonosítására alkalmas felvételeket állítólag főként a szocialista párt aktivistái készítették.
Csak remélni tudjuk, hogy szó sincs arról: bármilyen állami szervezet, a titkosszolgálatok, esetleg "közvetítő kocsikkal" felszerelt rendőrhatóságok, avagy a regnáló hatalomhoz oly hűséges média nyújtott volna segítséget a politikai ellenfélnek vélt személyek azonosításához. De ha "csupán" az MSZP magánakciójáról van szó, az is példátlan botrány.
Megszoktuk már, ha a fürkész szocialisták kiszimatolják, hogy egy vidéki fideszes polgármester fia sípszóval mond köszönetet a fernek elnevezett tandíjért, vagy ha felismernek néhány fideszes aktivistát a háborgók között, azonnal magát Orbán Viktort látják maguk előtt, amint kiadja a parancsot, hány tolókocsis rokkant, hány elkeseredett, a téltől félő kisnyugdíjas, hány egyetemi tanulmányokról csak álmodni merő gimnazista, ingyenes munkára kényszerített traumatológus, az orvosi vizitért kifizetni háromszáz forintot se képes minimálbéres demonstráljon Gyurcsány ellen. Ráadásul ez a veszedelmes "belső ellenség" - mai terminológiával: ellenzék - akkor vetemedik a "hangulatkeltésre", amikor "a települési önkormányzat jövője, fejlődése a tét". Pont ilyeneket mondtak az embereknek a tavaszi választásokon is, aztán most szembesülünk azzal, milyen is az a maga nyers valóságában, amikor Gyurcsány az ország jövőjéről és fejlődéséről gondoskodik.
Az MSZP nem átallott a hatalomhoz szükséges számú szavazatot hazug ígéretekkel kicsalni tavasszal a választóktól, s most a becsapottak azon jogát is elvitatja, hogy legalább a nemtetszésüknek adjanak hangot szabadon, akár mérgesen is, akár az utcán is, akár a főhazug miniszterelnök szemébe mondva is. Miért háborog a fotókat lobogtató Juhász? Végül is ez volna talán a demokrácia, nem? Ha az Országgyűlésben lesöprik az asztalról az ellenzék indítványait, ha csupán látszat-érdekegyeztetést folytat a kormány, ha fittyet hány a szakszervezetek követeléseire, ha egy szemmel láthatóan a hatalomtól megtébolyult miniszter alkotmánysértő módon akarja működtetni az egészségügyet, akkor legalább a háborgás jogát ne vitassa már el senki! Ha ezt sem szabad, akkor tényleg nem volt semmi értelme a rendszerváltozásnak.
Ugyanakkor tény, hogy a magyarországi sajtóviszonyok között politikai hozadékát tekintve komoly veszélyeket rejthet az efféle tiltakozás, mert az utcai tüntetőkhöz vállalhatatlan elveket valló emberek is csapódhatnak, sőt veszélyes őrültek és provokátorok is. A média által közvetített durva beszólások éppenséggel az ellenzéknek is árthatnak. Nem kellene figyelmen kívül hagyni: a szocialista párt nagyarányú népszerűségvesztése egy olyan időszakban következett be, amikor az ellenzék szinte semmit nem csinált. Vagyis keveset tudott hibázni. Gyurcsányék cinikusan utaltak is rá: jól jön nekik az általuk felhergelt, becsapott, megalázott emberek tiltakozása, mert ezzel talán saját elbizonytalanodott híveiket is mozgósítani tudják. A jelenlegi kormány(fő)ellenes közhangulatban nem biztos, hogy jól számolnak.
Ahhoz azonban egész egyszerűen nincs joga az MSZP-nek, hogy adatbázist készítsen az alkotmányos jogaikat gyakorló tiltakozókról. Juhász Ferenc a Fideszt akarta leleplezni, de öngólt lőtt: arról rántotta le a leplet, hogy pártja a legalapvetőbb demokratikus normákkal sincs tisztában. A hatalommal való visszaélés brutális megnyilvánulása pedig újabb ok a hangos és nyílt tiltakozásra. Akár az utcán is.
Torkos Matild, Magyar Nemzet, 2006. szeptember 14.
[ a lap tetejére ]
Februárban tetőzik az infláció
A szakértők februárra várják az infláció tetőzését, számításaik szerint mind a pénzromlás üteme, mind a jegybanki alapkamat 8 százalék felett érheti el csúcspontját. A pontos előrejelzést azonban nehezíti a forintárfolyam és az olajár alakulásának, valamint az áfa-emelés és a megszorító intézkedések hatásának becslése.
A szeptember 13-án közzétett inflációs adatok szerint az előző hónaphoz viszonyítva összességükben nem változtak augusztusban a fogyasztói árak, egy év alatt viszont a júliusi 3 % után 3,5 %-os volt a növekedés. Az első nyolc hónapban összességében átlagosan 2,7 %-kal voltak magasabbak az árak a tavalyinál. Az áremelkedési ütem meghaladta az elemzői konszenzust, a szakértők 3,32 %-os növekedést vártak.
A maginfláció is gyorsul: augusztusban az előző hónaphoz képest 0,7, egy évre visszamenőleg pedig 2,4 százalékról számoltak be a statisztikusok. Egy év alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 8 százalékkal emelkedtek. Az augusztusi gázáremelés csak a számlázással együtt, szeptemberben jelenik meg, így viszont könnyen 5,5-6 százalék közötti szeptemberi szám jöhet, ami még a jegybanki prognózisnál is kedvezőtlenebb forgatókönyvet valószínűsít.
A Budapest Economics várakozásai szerint a következő hónapokban az áfa-emelés és az energiaárak növekedése 2-2,5 százalékpontos növekedést eredményezhet.
Bérnövekedésben az utolsók között
Hazánkban számíthatnak a legnagyobb mértékű reálbércsökkenésre jövőre a munkavállalók az Európai Unió 25 tagállama közül - derül ki a Mercer munkaügyi csoport előrejelzéséből. A hatvan országot felölelő, részben az OECD, részben az IMF adataira támaszkodó rangsor szerint Magyarország világviszonylatban is az utolsó négy ország közé tartozik. A sereghajtók közé tartozik még Argentína és Puerto Rico, valamint Ukrajna, ahol hazánkkal azonosan 0,7 százalékos lesz a reálbércsökkenés mértéke. Világviszonylatban 1,9 százalékos reálbér-növekedés várható.
Tegnap egy újabb elégtelent kapott a kormány és gazdaságpolitikája - kommentálta a hírt csütörtökön Szijjártó Péter. Utoljára ilyen 2004-ben volt, akkor az Európai Unió tagállamai közül szintén egyedül Magyarország volt kénytelen reálbércsökkenést regisztrálni. Sajnos a kormány gazdaságpolitikájának elégtelensége és alkalmatlansága már a mindennapi élet színterén is meglátszik: a mindennapi létfenntartása a embereknek egyre komolyabb nehézségekbe ütközik - mutatott rá a Fidesz szóvivője.
[ a lap tetejére ]
A Fidesz Hírlevelet a [email protected] címen rendelheti meg, illetve mondhatja le.
E-mail címét bizalmasan kezeljük, harmadik fél számára nem adjuk ki.
Mindig friss híreket talál honlapunkon: www.fidesz.hu