Csiang Cö-minnel tárgyalt George Bush
George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke csütörtökön reggel megbeszéléseket folytatott Pekingben a Kínai Népköztársaság elnökével, Csiang Cö-minnel a tömegpusztító fegyverek elterjedéséről, a terrorizmus jelentette veszélyről és Kínának az ázsiai térség békéje biztosításában betöltendő szerepéről.
Dátum: 2002-02-21 12:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=305
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:18:15.101907, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Látványos üdvözlési ceremóniát követően a két nagyhatalom vezetője a Tienanmen-térnél lévő Országos Népi Gyűlés keleti társalgójába vonult a tárgyalásokhoz, napra pontosan 30 évvel Richard Nixon egykori amerikai elnöknek a hidegháborús ellenségeskedés végét jelző pekingi látogatása után. Bush és Csiang között egyébként négy hónapon belül ez a második találkozó: tavaly októberben Sanghajban az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés Fóruma hivatalos programjai idején találkozott egymással.
A csütörtöki tárgyaláson mindkét államfő leszögezte: bár bizonyos kérdésekben továbbra sem értenek egyet, ez nem vet árnyékot a terrorizmus elleni harcban kifejtett együttműködésükre, amely - reményeik szerint - más területeken is kapcsolataik javulásához fog vezetni.
- Természetes, hogy Kína és az Egyesült Államok nem ért egyet némely kérdésekben, de amíg a felek a kölcsönös elfogadás és tisztelet jegyében, egyenlő felekként és közös kiindulási pontokat keresve lépnek fel, képesek lesznek fokozatosan szűkíteni a nézetkülönbségeket - idézte a kínai államfőt az AP. Bush megköszönte a kínai vezetésnek azt, hogy támogatják a terrorizmus elleni amerikai fellépést. Csiang Cö-min viszont - bár megismételte Peking támogatását - türelemre intett.
A tárgyalások egyik központi témája a rakétatechnológia és egyes fejlett fegyverek exportjának korlátozására vonatkozó amerikai követelés volt: Bush elnök a tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten is felszólította kínai partnereit, hogy határozottan lépjenek fel az ilyen jellegű technológiatranszfer ellen. (Washington azzal vádolja Kínát, hogy ilyen fegyvereket és technológiákat ad el Észak-Koreába és Iránba, márpedig mindkét országot Bush a "gonosz tengelyéhez" sorolja.) Condoleeza Rice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azonban Pekingben elismerte, hogy a kínaiakkal egyelőre nem sikerült megállapodásra jutni, s a kérdés megoldása időt igényel majd. Kínai részről azzal érvelnek, hogy ők egyetlen hatályos nemzetközi egyezményt sem szegtek meg.
Bush felvetette az amerikai rakétavédelmi rendszer tervét, amelyet Kína továbbra is ellenez. Az amerikai elnök - aki nem válaszolt, hogy a rakétapajzs védelme ki fog-e terjedni a Kína által legnagyobb problémának tekintett Tajvanra - megismételte, hogy Washington kitart Tajvannal kapcsolatos eddigi politikája mellett (azaz csak egy Kínát ismer el). Ugyanakkor leszögezte, hogy amerikai álláspont szerint a kínai lakosságnak szabadon kell megválasztania, miként akar élni, dolgozni. Egyben jelezte, hogy amerikai részről készek találkozni az észak-koreai kormányzat illetékeseivel, s Kínát kérte meg ezen üzenet tolmácsolására.
A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Csiang elzárkózott az amerikai újságírók azon kérdéseitől, amelyek a kínai kormánynak a vallásszabadságot állítólag elnyomó politikájára, illetve katolikus püspökök bebörtönzésére vonatkoztak.
Bush elnök egyébként meghívta a kínai államfőt az Egyesült Államokba; Csiang az októberre szóló meghívást elfogadta. Szintén ellátogat az Egyesült Államokba Csiang Cö-min valószínű utódja, Hu Csin-tao alelnök.