Csatlakozást, ne csalatkozást

A januári áfaemelést az uniós csatlakozással indokolta a kormány. A hírre sokan felkapták a fejüket, akik eddig leginkább az Európai Unió előnyeiről, az onnan áradó forintmilliárdokról hallottak. Az unió szerint az ország felkészült a csatlakozásra, de felkészültek a polgárai is? Miért vált a kormány és az ellenzék közötti vita legfontosabb területévé az EU? Európa-ellenes a Fidesz, vagy éppen a sikeres csatlakozás ügyéért cselekszik? S ha ez utóbbi igaz, miért kényszerül mégis kommunikációs váltásra? A Heti Válasz Szájer Józsefet, az Európai Konvent tagját, a Fidesz alelnökét kérdezte.

Dátum: 2002-11-14 16:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5802
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:54:20.364971, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Élő Anita írása, Heti Válasz

2002. november 15.

Az az érzésem, az emberek többségének fogalma sincs arról, az ő sorsába hogyan szól majd bele a csatlakozás. Ön szerint az okot magunkban kell keresni, mert mindig mindent az utolsó pillanatra hagyunk, vagy a csatlakozás természetéből adódik így?

Eddig is tudtuk, hogy a csatlakozás beleszól az életünkbe, azt azonban, milyen pontokon, még többnyire ma sem ismerjük, mert a tárgyalások legnehezebb, leginkább húsba vágó szakasza hátra van. Például egy magyar szójatermelő ma még nem tudja felmérni, előnyös vagy hátrányos lesz-e számára, mert nem látja a végső pontot.

Sokáig konszenzus jellemezte a belpolitikát az EU-val kapcsolatban. Az utóbbi időben mintha a két nagy politikai erő közötti frontvonal erre a területre helyeződött volna át. Akadálya lehet ez a legkedvezőbb csatlakozási pozíció kiharcolásának?

Segíti a folyamatot. Vita nélkül ott lennénk, mint a szocializmus idején: nem tudnánk felismerni a nemzeti érdekeket. Van ma Magyarországon fontosabb vitakérdés, mint az uniós csatlakozás? Az EU erős nemzeti érdekképviseletet követel. Ehhez képest ma internacionalista kormánya van az országnak.

Internacionalista?

Internacionalista az én szememben az, aki a magyar nemzeti érdekek elé helyezi a nemzetközi szempontokat. A nemzeti érdekképviselet most óriási jelentőségű. Gondoljon arra, hogy először vezetnének be a jelölt országok ellenében egy olyan büntetőzáradékot, amilyet a korábbi csatlakozások során soha nem alkalmaztak.

Az unió ezt nevezi védzáradéknak?

Igen. Például, ha piaczavarás vagy ennek csak a gyanúja felvetődik, akkor az országgal szemben szankciók alkalmazhatók - a korábban szokásos eljárás és garanciák nélkül. Ez kiválóan alkalmas zsarolásra is. Amikor az ellenzék jelezte, hogy a büntetőzáradék Magyarországra hátrányos, a külügyminiszter és a miniszterelnök azt mondta: ettől mi nem félünk. Medgyessy Péter a koppenhágai csúcson egyenesen kijelentette: nézünk elébe a büntetőzáradékok alkalmazásának. Ez teljesen felesleges, a nemzet érdekeivel szembeni magatartás. Az ellenzéknek arra kell sarkallnia a kormányt, hogy határozott legyen, ne pedig simulékony és internacionalista.

A megosztottság a nemzetközi tárgyalásokon is látszik?

Mi úgy véljük, hogy a kormány nem a megfelelő irányba viszi az országot, de ez nem érintheti az ország nemzetközi érdekeit. Nem minősítjük antiszemitának őket, nem célunk amúgy is gyenge pozícióik további gyengítése. Sajnos ez nem kölcsönös, a másik oldalon érdemi tárgyalások helyett gyakran azzal vannak elfoglalva, hogy az előző kormányhoz mért kiválóságukat hangoztassák.

Orbán Viktort az Európai Néppárt alelnökévé választották. Pozitív hatása lehet ennek a csatlakozásra?

Természetesen, hiszen a néppárthoz tartozó pártok adják az EU kormányfőinek több mint felét. Orbán Viktor az egyetlen alelnök, aki a most csatlakozó országokból származik. A megtiszteltetés és a felelősség is óriási.

Medgyessy Péter felkérte Orbán Viktort, hogy a néppárt alelnökeként lobbizzon az ország érdekében, Orbán közölte, ehhez titkos dokumentumokra is szüksége van. Vannak olyan részletek, amelyekről a választók nem tudhatnak?

Nem titkos dokumentumokat mondott, hanem nem nyilvánosakat.

Ez nem ugyanaz?

Nem. Csak annyit jelent, hogy a tárgyalások előtt az ember nem mondja el a televízióban, mik a céljai, mert akkor tárgyalópartnere a tárgyalásokon lépéselőnybe kerül. Orbán Viktornak és az ország érdekében tárgyaló ellenzéki politikusoknak ismerniük kell, mi a kormány által képviselt álláspont, különben nem tudnak hatékonyan tárgyalni. Orbán Viktor a legutóbbi néppárti kongresszuson öt európai kormányfővel tárgyalt. Legutóbb hivatalos tájékoztatást kértünk a Külügyminisztériumtól a mezőgazdasággal kapcsolatos tárgyalási pozíciókról. Nem kaptuk meg. Ez megnehezíti a nemzetközi színtéren végzett munkánkat.

Rengeteg szó esik az alkotmány módosításáról. A korábbi összetűzések után mintha a kompromisszum irányába mozdulnának el a pártok. Végül is mi ennek a tétje?

Az EU-ba való bekerüléshez biztosítanunk kell, hogy az európai jog Magyarországon is érvényesülhessen. Ha a csatlakozásról ügydöntő népszavazást akarunk tartani, ahhoz is módosítani kell az alkotmányt.

Hogyan keletkezhetett ebből ekkora vita?

Rosszak voltak az előjelek. A kormány úgy terjesztette be a javaslatát, hogy nem konzultált azokkal a pártokkal, amelyek szavazatai szükségesek a módosítás elfogadásához. Felháborító a kabinet eljárása, nemzeti érdekekből mégis kezdeményeztük a négypárti tárgyalások felújítását. Ha szempontjaink megjelennek az alkotmánymódosításban, semmi akadálya, hogy ez még december 31-e előtt megtörténjen.

Orbán Viktor korábban feltételekhez szabta az alkotmánymódosítást. Nem látszik, hogy azóta bármi történt volna ezekben a pontokban.

Van, amelyikben történt, és van, amelyikben nem. Fontos eredmény, hogy szeptemberben megszületett egy négypárti megállapodás az Orbán Viktor által megfogalmazott pontokról, amelyek azért fontosak, hogy a csatlakozás ne csalatkozás legyen. Eredménynek tartjuk, hogy Magyarország a csatlakozás után nem kaphat kevesebb uniós támogatást, mint előtte. Nem látunk előrehaladást az agrárhiteleknél és a kis- és középvállalkozókat érintő programoknál, de ezeket folyamatosan számon kérjük.

Az EU-val kapcsolatos népszavazást a csatlakozási szerződés aláírása után akarja megtartani a Fidesz. Mi ebben a logika?

Mi nem az aláírás időpontjához viszonyítunk. Nekünk az a fontos, hogy a magyar állampolgároknak tisztában kell lenniük azzal, mire szavaznak. A szerződés ismeretében kell dönteniük.

A híradásokból úgy tűnik, Medgyessy Péter nemzetközi elfogadottsága nagyobb, mint Orbán Viktoré volt. A francia köztársasági elnök és kormányfő után az amerikai elnök is fogadta.

Nem Medgyessy Péter volt az első személy, akit az amerikai elnök a kormányváltás után fogadott, hanem Orbán Viktor, akivel júniusban találkozott. Látjuk, hogy a miniszterelnök nagyon igyekszik, és van mit ledolgoznia. Attól félünk, a látványos külföldi találkozók az ország szempontjából károkkal is járhatnak. Orbán Viktor is tárgyalhatott volna Putyin orosz elnökkel, ha bizonyos feltételeket teljesít.

A találkozóknak ára van?

Természetesen. Bár a sajtóból nem derült ki, Medgyessy Péter üres kézzel távozott franciaországi tárgyalásairól. Nem tudta elérni sem a mezőgazdasági termelőknek adandó támogatás százalékos növekedését, sem az átmeneti időszak lerövidítését. Lehet magas szintű nemzetközi találkozókat tartani, de ha az ország számára nincs eredményük, akkor legfeljebb annak jók, aki a kamerák fényében sütkérezik. Majd meglátjuk, a washingtoni és a moszkvai látogatás milyen pluszfeladatokat és -vállalásokat hoz.

A Fidesz legutóbbi elnökségi ülésén a stílusváltás fontosságáról tárgyaltak.

Nem stílus-, hanem kommunikációs váltás szükséges, mert az MSZP igyekszik olyan pozícióba beszorítani minket, mintha Európa-ellenesek lennénk. Sok emberrel el tudták hitetni ezt a képet, pedig ez képtelenség. Hogyan választhatták volna meg Orbán Viktort az Európai Néppárt alelnökévé, ha ez igaz lenne? Nem mondtunk mást, mint hogy a sikeres csatlakozásnak vannak belső feltételei, házi feladatok, amiket el kell végezni, hogy megerősítsük az országot. Csak egy erős, öntudatos, saját érdekeivel tisztában lévő és ezt hatékonyan képviselő Magyarország lehet sikeres az EU-ban. Az elgyengülő, pozícióit könnyen feladó, simulékony magatartás a KGST-ben célravezető lehetett, de az unióban mindenki határozottan képviseli a saját érdekeit. Az Európa-ellenes, aki ezekben a kérdésekben meghátrál, aki puha álláspontot képvisel. Nem pedig az, aki határozottan érvényesíti a nemzeti érdekeket. Ezt kell világossá tennünk az emberek számára. A Fidesz mint rendszerváltoztató párt egyszerre a nemzeti megerősödés és az európai újraegyesítés pártja ma Magyarországon.