A sztálinizmus magyar áldozataira emlékeztek Kárpátalján

Kárpátalján a magyarok megyeszerte ezen a hét végén emlékeznek meg arról, hogy 1944 novemberében a bevonuló szovjet csapatok nyomában érkező belügyes különítmények háromnapos munka címén lágerekbe deportálták a vidék 18 és 50 év közötti magyar férfilakosságát.

Dátum: 2002-11-16 18:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5853
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:54:36.472123, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az ötvennyolc évvel ezelőtti tragikus eseményekről a központi megemlékezést szombaton tartották Szolyván, a Sztálinizmus Áldozatainak Emlékparkjában, amely az elhurcoltak egykori gyűjtőtáborának és a mellette lévő tömegsíroknak a helyén létesült.

Az ünnepségen mondott beszédében Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezető-helyettese arra emlékeztetett, hogy a II. világháború végén az akkori Magyarország területére bevonuló szovjet csapatok, a Tito-partizánok, a Maniu-gárdisták kegyetlen megtorlást alkalmaztak a magyar és német polgári lakossággal szemben Kárpátalján, a Székelyföldön és a Délvidék településein. A megtorlásnak egyetlen mozgatórugója volt, a nemzetiségi hovatartozás - tette hozzá.

Tóth István hangsúlyozta: "miközben csendes elégtételt érezhetünk azért, hogy Kárpátalja magyar falvaiban és Szolyván lehetőség van az áldozatul esett elhurcoltak emléktáblái előtti megemlékezésre, reménykedünk abban, hogy az ukrán törvényhozás a képviselői beadványokra pozitív döntést hoz, s rehabilitálja a kollektív megtorlás alapján büntetett népeket, köztük a magyarokat is".

A sztálinizmus ártatlan magyar áldozataira emlékezve Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője elmondta, hogy az ötvennyolc éve elhurcolt magyarok példát mutatnak a mai nemzedékeknek kitartásból és emberségből. Rájuk emlékezni kötelesség, de a gyűlölet érzése nélkül - fűzte hozzá. A honatya megígérte: mindent megtesz annak érdekében, hogy az ukrán parlament már jövőre meghozza az ártatlanul deportált magyarok és németek rehabilitálásáról szóló törvényt. Kifejtette: hamarosan parlamenti képviselők érkeznek Kárpátaljára, hogy a helyszínen tanulmányozzák a kérdést, és beszéljenek a túlélőkkel. A jövő év elején pedig a törvényhozás emberi jogi bizottsága kihelyezett ülést tart Kárpátalján az elhurcolt magyarok hivatalos rehabilitálásának ügyében - biztosított Gajdos.

A kárpátaljai magyarok elleni 1944-es megtorlások hátterének kutatásával foglalkozó Olekszandr Korszun nyugalmazott KGB-ezredes beszédében hangoztatta, hogy Szolyvának intő példaként kell állnia azon ukrán politikusok előtt, akik ma a nemzetiségi kérdéssel manipulálnak Ukrajna déli és keleti régióiban céljaik elérése érdekében. Elmondta, hogy a kárpátaljai magyarok és németek deportálásával kapcsolatos, moszkvai és kárpátaljai levéltárakban végzett kutatásai alapján összeállított első összefoglaló monográfiát jövőre jelenteti meg.

Korszun birtokában van egy moszkvai levéltárból előkerült, az 1944. évi tisztogatás első eredményeit összegző belügyminisztériumi jelentés, amely szerint az elfoglalt Kárpátalja területéről 22 951 személy került gyűjtőtáborba.

A szolyvai emlékünnepség zárásaként a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői, a HTMH, az Ungvári Magyar Főkonzulátus diplomatái, a megyei állami közigazgatási hivatal és a szolyvai hatóságok képviselői megkoszorúzták az áldozatok emlékművét.

Ungvár, Munkács, Beregszász magyarsága és a magyarlakta falvak lakossága vasárnap emlékezik meg a sztálini lágerekbe hurcoltakról. 1989 óta Kárpátalja valamennyi magyarlakta településén emlékművet állítottak az 1944-es szovjet megtorlás áldozatainak.

MTI - fidesz.hu