Aláírták a Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság különleges kapcsolatairól szóló megállapodást

A legmagasabb állami vezetői szinten írták alá kedden Banja Lukában a Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság különleges kapcsolatairól szóló szerződést, amely komoly idegességet kelt a Jugoszlávia felbomlása utáni háborúk folyományaként létrejött különös államalakulat, Bosznia-Hercegovina Köztársaság fővárosában, Szarajevóban.

Dátum: 2006-09-26 18:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=64340
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:39:49.666432, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A bosnyák-horvát föderációból és szerb köztársaságból álló, nemzetközi döntés alapján létrejött állam vezetői attól tartanak, hogy amennyiben a jogilag még Szerbia részét képező Koszovó - ugyancsak nemzetközi döntés nyomán - függetlenséget kap, felerősödik a boszniai szerbek különválási törekvése, Szerbiához csatlakozásuk szándéka, s ehhez a mostani megállapodás ösztönzést ad.

Ezt a félelmet igyekezett eloszlatni a keddi aláírási ceremónia után Vuk Draskovic szerb külügyminiszter, amikor a Beta hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte, hogy az egyezmény nem jelent veszélyt Bosznia-Hercegovinára nézve, sőt javítja Szerbiához fűződő kapcsolatait.

A szarajevói görcsöt akarta oldani a maga módján az okmány egyik aláírója, Milorad Dodik Banja Luka-i miniszterelnök is, amikor a napokban a belgrádi sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy bár a boszniai szerbek 90 százaléka a Szerbiához csatlakozás híve, ezt pillanatnyilag nincs értelme követelni, mivel a Bosznia-Hercegovinát létrehozó nemzetközi közösség határozottan ellenzi. Dodik azonban hozzáfűzte, hogy ez csak a jelenlegi helyzet, és ha a jogilag még mindig Szerbiához tartozó Koszovó függetlenséget kap, akkor a Szerbiával határos területükön ugyancsak abszolút többséget élvező boszniai szerbektől sem lehet a végtelenségig megtagadni az önálló államalkotás lehetőségét.

A Boris Tadic szerb államelnök és Vojislav Kostunica miniszterelnök, valamint Dragan Cavic boszniai szerb államfő és Milorad Dodik kormányfő által aláírt - a 2001-ben kelt hasonló okmányt felváltó - dokumentum ezt a kérdést közvetve sem érinti, csupán a gazdasági, törvényhozási, tudományos és kulturális kapcsolatok kiterjesztéséről szól. Erre elsősorban a boszniai Szerb Köztársaságnak van szüksége, s Belgrád - mint Mladjan Dinkic pénzügyminiszter bejelentette - máris elkülönített 100 millió eurót az ottani beruházásokra. Hogy ez mennyire kell a boszniai szerbeknek, mi sem jelzi jobban, mint az, hogy bár Szerbiának tavaly 453 millió dolláros aktívuma volt a Bosznia-Hercegovinával folytatott kereskedelemben, ez úgy alakult ki, hogy az országot alkotó másik entitással, a bosnyák-horvát föderációval folytatott árucserében negatív szaldója keletkezett, s ezt fordította majdnem félmilliárd dolláros - papíron létező - többletté az áruszállításra alig, és fizetésre sem nagyon képes Szerb Köztársasággal fenntartott kapcsolat.

MTI - fidesz.hu