Fidesz-KDNP javaslat a művi meddővé tétel ügyében
A Fidesz és a KDNP javaslata szerint november 1-ig kellene a kormánynak kidolgoznia és a parlament elé terjesztenie a művi meddővé tétel korlátozásáról szóló törvényjavaslatot, az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot Balog Zoltán (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) nyújtotta be. A kormány október 5-re hívott össze ötpárti egyeztetést az ügyről - közölte a tárca az MTI-vel csütörtökön.
Dátum: 2006-09-28 18:04:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=64502
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:40:44.489948, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A fideszes és a KDNP-s politikus indoklásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság határozatában alkotmányellenesnek minősítette, és 2006. június 30-i hatállyal megsemmisítette az egészségügyről szóló 1997-es törvény művi meddővé tételre vonatkozó rendelkezését, így megszűnt az a szabályozás, amely ezt a beavatkozást 35 éves életkorhoz, vagy három vér szerinti gyermekhez kötötte.
Az Alkotmánybíróság 2006. június 30-ig adott időt a törvényalkotóknak az alkotmányossági sérelem orvoslására, a kormány azonban háromnegyed év alatt sem tudott gondoskodni a megfelelő törvényjavaslat benyújtásáról - írták az ellenzéki képviselők, akik szerint a kormány mulasztása miatt kialakult jogbizonytalanság gyors és hatékony megoldást igényel.
Az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy Molnár Lajos szakminiszter október 5-re hívott össze ötpárti egyeztetést az ügyben. A pártokat levélben keresték meg.
A KDNP sajtóosztálya azt MTI érdeklődésére csütörtökön közölte: a most benyújtott javaslat tartalmában ugyanaz, mint amelyet Soltész Miklós négy másik ellenzéki képviselővel nyújtott be júniusban, ám akkor a bizottsági szakaszban elutasították az indítványt.
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán több szakmai és civil szervezet nyilvánított véleményt a témával kapcsolatban.
Május közepén a Magyar Orvosi Kamara a szakmai kollégiumok álláspontja alapján elfogadhatatlannak nevezte, hogy a jogalkotás hiányosságaiból fakadóan - kérésük alapján - 18 éven felüli nőket sterilizálhatnak, ezért a szervezet indítvánnyal fordult az Országgyűléshez, amelyben sürgette, hogy idejében szülessen meg a megfelelő módon szabályozó, és az alkotmányosság próbáját is kiálló törvény.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete elsősorban népesedéspolitikai szempontokra hivatkozva utasította el a művi meddővé tételt, míg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Református Egyház hitbeli és erkölcsi meggyőződése alapján tette ugyanezt.
Június közepén a Magyarok Világszövetsége nagygyűlést szervezett a Parlament elé, és címzett petíciót adtak át Szili Katalinnak, amelyben tiltakoztak amiatt, hogy a sterilizálást július 1-jétől minden nagykorú magyar nő kérheti.
Az Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület aláírásgyűjtést kezdeményezett, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a művi meddővé tétel feltételeinek szigorítását.
Július végén egy, a témáról tartott tanácskozáson Molnár Lajos egészségügyi miniszter bölcs döntésnek nevezte az Alkotmánybíróság határozatát, mert az "kimondja, hogy nem korlátozza az ember szabadságát indokolatlan mértékben, de korlátozott mértékben azért korlátozhatja". A miniszter ígéretet tett arra, hogy a művi meddővé tételt szabályozó jogszabály előkészítésénél figyelembe veszik majd a civil szervezetek véleményét is.
Az MSZP képviseletében Bárándy Gergely arról beszélt, hogy véleménye szerint indokolt lehet 18 évnél magasabb életkorhoz kötni a művi meddővé tétel elvégzését, de ezt a kérdést társadalmi vitára bocsátaná.
Gusztos Péter (SZDSZ) annak a véleményének adott hangot, hogy az egyén önrendelkezési jogát nem lehet korlátozni, így védő, de nem kizáró garanciára van szükség. A liberálisok ugyanakkor nem támogatják, hogy a szabályozás a nagykorúságnál magasabb korhatárhoz kösse a művi meddővé tételt, és szeretnék, ha a szabályozás még idén megszületne.
Az ellenzéki pártok képviselői, Soltész Miklós (KDNP), Ékes Ilona (Fidesz) és Csáky András (MDF) az eszmecserén egybehangzóan azt az álláspontot képviselték, hogy a művi meddővé tétel öncsonkítás, s a beavatkozást csak orvosi szempontok alapján lehetne engedélyezni.
A kormány júliusban benyújtott törvényalkotási programja szerint októberben tárgyalná az Országgyűlés az egészségügyi törvény módosítását, amelynek a családtervezési célú művi meddővé tételről szóló rendelkezését az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A javaslat ezt a helyzetet szabályozná újra, például létrehozná az egészségügyi ombudsman intézményét.
MTI - fidesz.hu