Putyin keményen bírálta Grúziát
A sztálini terror és az 1930-as évek végi koholt perek főszervezője, a szovjet-grúz Lavrentyij Berija politikai örököseiként bélyegezte meg az orosz elnök a grúz vezetőket, miután Grúziában kémkedés vádjával két hónapra vizsgálati fogságba helyeztek négy orosz katonatisztet.
Dátum: 2006-10-01 16:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=64633
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:41:25.139669, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az orosz katonák "börtönbe vetése egyfajta jele Lavrentyij Pavlovics Berija politikája jogutódlásának (Grúzián) belül és a nemzetközi porondon is" - mondta Vlagyimir Putyin, amint az orosz nemzetbiztonsági tanács állandó tagjait fogadta vasárnap Moszkva melletti rezidenciáján az NTV csatorna képsorai szerint. "Teljesen világos, hogy Oroszországot provokálni akarják, fájdalmasan belecsípve... Akik ezt teszik, nyilvánvalóan azt feltételezik, hogy oroszellenes külpolitikájuk megfelel a grúz nép érdekeinek. Nem gondolom, hogy ez így lenne. Ezek az emberek azt hiszik, hogy külföldi támogatóik oltalma alatt kényelemben és biztonságban érezhetik magukat. De vajon így van-e ez valójában?" - tette fel a költői kérdést Putyin, aki az Egyesült Államokra célzott Grúzia fő támogatójaként. A tanácsülés után az orosz elnök "az állami terrorizmus túszejtéssel járó cselekményeként" jellemezte a grúz vezetőség lépéseit - jelentette az Interfax hírügynökség.
Előzőleg a Grúziában állomásozó orosz erők parancsnoka közölte, hogy csapatai riadókészültségben állnak Grúziában, s tűzparancsuk van veszélyeztetés esetére. Az orosz katonák akkor használhatnak fegyvert, ha Grúzia valamilyen (támadó) lépést tesz ellenük - tette hozzá Andrej Popov tábornok az Eho Moszkvi rádió szerint. Oroszország tbiliszi nagykövetségén csak két diplomata és két konzuli tisztségviselő maradt a biztonsági személyzeten kívül egy részleges hazatelepítés után, amely a két grúziai orosz bázison és tbiliszi törzsükön szolgáló katonák családtagjait is érintette. Popov megerősítette, hogy a kémbotrány kihathat az orosz csapatok Grúziából való kivonásának menetrendjére. Oroszország egy tavalyi megállapodásban (amelyet azonban a duma nem ratifikált) kötelezettséget vállalt arra, hogy 2008-ig bezárja a két bázist.
Ezzel egy időben Gela Bezsuasvili grúz külügyminiszter azt állította, hogy Putyin szombaton Szocsiban fogadta a két Grúziától elszakadt régió, Abházia és Dél-Oszétia vezetőjét, Szergej Bagapsot és Eduard Kokojtit egy befektetési konferencia alkalmával. Oroszország pártfogolja a két régiót, s lakosságukat orosz útlevelekkel látta el, de mind ez ideig nem ment el az elismerésükig - jegyezték meg megfigyelők. Bezsuasvili azzal vádolta Oroszországot, hogy nyomást akar kifejteni Grúziára néhány hadihajójának a Fekete-tengeren kezdett gyakorlatozásával is. Az orosz haditengerészet szerint viszont ezek a hadihajók a "Fekete-tengeri Harmónia" elnevezésű nemzetközi program keretében teljesítenek feladatokat a központi és keleti vizeken a NATO-tag Törökországgal tavaly kötött megállapodás alapján. Bezsuasvili végül megerősítette: Grúzia konzultációkat folytat az abháziai és dél-oszétiai rendezésre irányuló tárgyalások szerkezetének megváltoztatásáról. Tbiliszi javaslata szerint a közvetlen tárgyalások a jövőben csak rá és a két szakadár régióra korlátozódnának, míg a többiek - így Oroszország, az Egyesült Államok, az EU, az EBESZ és mások - többé nem a tárgyalások résztvevői, hanem csak külső segítői lennének.
Megfigyelők emlékeztettek: Grúzia Ukrajnával, Azerbajdzsánnal és Moldovával együtt (GUAM) elhatározta közös békefenntartó-rendőri erők létrehozását abból a célból, hogy felváltsák az orosz békefenntartókat az abháziai és dél-oszétiai (akárcsak a karabahi és Dnyeszter menti) konfliktusövezetben. Moszkva szerint a két térségben vérontás kezdődne, ha kivonnák az orosz békefenntartókat.
MTI - fidesz.hu