2004. május 1. az EU-csatlakozások céldátuma
Az EU-tagországok külügyminiszterei hétfőn megállapodtak arról, hogy 2004. május 1-jét tekintik a bővítés céldátumának - közölte a dán külügyminiszter. Per Stig Moller a miniszteri tanács soros elnökeként számolt be annak a vitának az eredményeiről, amelyet a tizenötök a csatlakozási tárgyalások és a bővítési folyamat záró szakaszának nyitott kérdéseiről folytattak.
Dátum: 2002-11-18 20:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5901
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:54:51.995559, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Mint az ülés utáni sajtóértekezleten elmondta, a 2004. május 1-jei céldátum azt is jelenti, hogy az újonnan csatlakozó országoknak már ettől kezdve lesz egy-egy képviselőjük az Európai Bizottságban. Magának a bizottságnak a bővítés miatt szükségessé váló szervezeti reformjáról pedig 2004. november elején döntenek.
A hétfői eszmecseréken világos kép rajzolódott ki a csatlakozási tárgyalások finisére maradt rendezetlen kérdésekről, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy sok még a tennivaló, ha az unió és a tagjelöltek a december 12-13-iki koppenhágai csúcsig le akarják zárni a tárgyalásokat - mondta Moller. A legfontosabb nyitott kérdések két területtel, a mezőgazdasági támogatásoknak az újonnan csatlakozó országokra való kiterjesztésével, illetve a bővítéssel összefüggő költségvetési problémákkal kapcsolatosak.
Moller közölte, hogy a dán elnökség a következő napokban a 2004-es csatlakozásra készülő mind a tíz tagjelölt számára külön-külön - véglegesnek szánt - kompromisszumos javaslatcsomagot fog kidolgozni. Ezt először az érintettekkel ismertetik, majd a velük folytatandó konzultációk alapján próbálnak megoldást találni a nyitott kérdésekre, lehetőség szerint még a koppenhágai csúcs előtt.
Günter Verheugen bővítési biztos szintén úgy vélekedett, hogy a hétfői megbeszélések szabaddá tették az utat a tárgyalási folyamat záró szakasza előtt. Az unió arra készül, hogy a tárgyalásoknak közvetlenül a koppenhágai csúcs előtt tartandó utolsó fordulóján valamennyi nyitott kérdést lezárjon - fűzte hozzá.
A biztos szerint a hétfői tanácskozáson az unió világossá tette, hogy egyes területeken kész rugalmasságot tanúsítani, más kérdésekben azonban nem. Az előbbiekhez tartoznak például a mezőgazdasági termelési kvóták és bázisidőszakok. A tagjelöltek azonban nem számíthatnak rugalmasságra az 1999-es berlini csúcson meghatározott átfogó pénzügyi-költségvetési keretek, az október végi EU-csúcson elfogadott döntések, valamint általában a vonatkozó uniós joganyag végrehajtásának ügyében - figyelmeztetett Verheugen.
Megerősítette ugyanakkor, a 2004. május 1-jei csatlakozási dátum azt is jelenti, hogy az új tagországoknak abban az évben csak uniós költségvetési hozzájárulásuk arányos részét kell kifizetniük. Kitérően reagált a tagjelölteknek arra a - hétfőn például magyar részről is említett - igényére, hogy az uniós támogatások és kifizetések ezzel szemben az egész évre járjanak. Mint mondta, "ki kell majd számítanunk, mit jelent pénzügyi értelemben" a májusi csatlakozási időpont.
A tagjelöltek azt is felvetették, hogy ilyen menetrend mellett is teljes jogú tagként szeretnének részt venni az EU intézményi reformjairól dönteni hivatott következő kormányközi konferencián.
Egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva Moller emlékeztetett arra, hogy a nizzai szerződés értelmében ez a jog megilleti azokat az országokat, amelyek akkorra már lezárták a csatlakozási tárgyalásokat. A többiek pedig megfigyelőként vehetnek majd részt a konferencián.
MTI - fidesz.hu