Szájer József felszólalása az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament ülésszakának legfőbb napirendi témája az EU kibővítése, s erre a vitára - a testület történetében először - meghívták a tagjelölt országok parlamenti küldöttségeit is. Minden egyes ország 10-10 perc felszólalási lehetőséget kapott.

Dátum: 2002-11-19 14:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5917
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:54:57.115400, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Szájer József szülővárosának személyes emlékeivel kezdte magyarul elmondott beszédét. Sopron városában született, egy olyan helyen, amely a vasfüggöny közelsége miatt akkor zárt város volt. Torokszorító érzés, hogy most Strasbourg-ban, az európai megbékélésben oly fontos szerepet játszó másik határvárosban beszélhet az Európai Parlament tagjaihoz, mondta a fideszes politikus. Azt is felidézte, hogy a soproniak kezdeményezésére nagyon sok magyar ember vett részt annak a hatalmas levélnek az elkészítésében, amely már itt, az Európai Parlament épületében található, s amelyben az olvasható: Magyarország EU-csatlakozása nem pusztán a kormányok, politikusok, diplomaták dolga, de az állampolgároké is.

- Az uniós csatlakozás támogatottsága nálunk nagyon magas. De annál nagyobb a mai politikusok felelőssége otthon és az unióban azért, hogy a hamarosan bekövetkező tagság ne csalódást, hanem sikert hozzon az egész magyar nemzetnek. Éppen ezért sértőnek és diszkriminatívnak tartjuk a bevezetendő, időtartamát és terjedelmét tekintve minden eddigi hasonlónál szélesebb védzáradékot a csatlakozási szerződésben - mondta Szájer József.

A bővítési vitát az Európai Unió legfőbb vezetői nyitották meg, ezzel is emelve a rendezvény jelentőségét. Mind Anders Fogh Rasmussen, az EU soros elnökségét ellátó Dánia miniszterelnöke, mind Pat Cox, az Európai Parlament és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az EU legfontosabb feladatának mondta a bővítés kiteljesítését.

Biztosították Romániát és Bulgáriát: a bővítési folyamat nem áll le, 2007-ben számíthatnak a felvételre. Törökországgal kapcsolatban, méltatták, hogy a törökök megkezdték a csatlakozáshoz szükséges reformokat, de figyelmeztettek: nem csak parlamenti döntésekre, hanem e reformok végrehajtására is szükség van ahhoz, hogy Ankara teljesítse a tárgyalások megkezdéséhez szükséges politikai feltételeket.

Mindenesetre Rasmussan közölte: a decemberi koppenhágai EU-csúcson dönteni fognak a török jelöltség következő szakaszáról.

Rasmussen egyúttal figyelmeztetett: létfontosságú, hogy a csatlakozási tárgyalások nyitott kérdéseiből a lehető legtöbbet lezárjanak még a koppenhágai csúcs előtt, mert nem lehet minden ország minden problémájának rendezését erre az eseményre hagyni. Bár a dán elnökségnek az a célkitűzése, hogy a lehető legtöbb országgal befejezze a tárgyalásokat a csúcsértekezlet előtt, a tárgyalásokat azokkal az országokkal zárják majd le, amelyek erre készen állnak - szögezte le a dán miniszterelnök.

MTI - fidesz.hu