A különadónál nem értelmezhető az elhatárolt veszteség

A 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény sem a korrekciós tételek körében, sem egyéb vonatkozásban nem rendelkezik veszteség elhatárolásáról, elhatárolt veszteség leírásáról - hívja fel a figyelmet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) honlapján közzétett tájékoztatójában.

Dátum: 2006-10-08 13:32:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=65196
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:44:26.726615, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Így a különadó-alap meghatározásának kiindulási pontját képező adózás előtti eredményt - amely egyébként a társasági adókötelezettség levezetéséhez is irányadó - nem lehet csökkenteni a korábbi évek elhatárolt veszteségével, illetve veszteségelhatárolás nem alkalmazható. Amennyiben a különadó törvény szerint meghatározott adóalap negatív, fizetési kötelezettség nem keletkezik - áll a tájékoztatóban.

A parlament által nyáron elfogadott törvény szerint a társas vállalkozásoknak, az előtársaságok kivételével, 4 százalékos - szolidaritási adónak is nevezett - különadót kell fizetniük az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménynek a törvényben felsorolt tételekkel növelt, illetve csökkentett pozitív összege után szeptembertől. A 4 százalékos különadót az szja szerint adózó egyéni vállalkozóknak is fizetniük kell, az adó alapja a bevételek és a költségek különbözete, az átalányadózóknál pedig az átalányadó alapja. Az evás egyéni vállalkozók ilyen adót nem fizetnek.

Ugyanez a törvény a magasabb jövedelmű magánszemélyeknek is előírja a szolidaritási adó fizetését, de csak a jövő év első napjától. A jövedelemhatár esetükben a nyugdíj-járulékalap felső határa, amit rendszerint az adott évre szóló költségvetési törvény határoz meg. Az idei limit 6.325.450 forint.

MNO - fidesz.hu