Bush tiszteletben tartja Oroszország iraki gazdasági érdekeit
Oroszország iraki gazdasági érdekei nem szenvednek csorbát, ha Szaddám Huszein uralmát egy amerikai hadművelet megdönti - jelentette ki George W. Bush amerikai elnök az orosz NTV televízióban elhangzott csütörtöki nyilatkozatában.
Dátum: 2002-11-21 17:04:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5976
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:55:15.674233, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Irak 7 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak még a szovjet időkből, és Oroszország azért is aggódik, hogy az orosz olajcégeknek Szaddám Huszein bukása esetén is lesz-e hozzáférésük az iraki olajmezőkhöz. Az idén korábban orosz és iraki tisztviselők azt közölték: hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodáson dolgoznak, 40 milliárd dollár értékben. Iraki ellenzékiek korábban közölték, hogy felülvizsgálják a Szaddám Huszein-féle kormányzat nemzetközi megállapodásait.
Az amerikai ígéretek dacára az orosz olajágazatban attól tartanak, hogy Szaddám Huszein bukása után az amerikai olajtársaságok előnyhöz jutnak a koncesszióiknál. Jurij Safranyik egykori kőolajipari miniszter szerint sokan osztják ezt a meggyőződést. Safranyik hét évvel ezelőtt Bagdadban járt, hogy biztosítsa Oroszország elsőségét Irakban, amelynek Szaúd-Arábia után a legnagyobb kőolajkészletei vannak. Moszkva segítségének elnyerésére - az ENSZ-szankciók megszüntetéséhez, legutóbb pedig a Biztonsági Tanácsba beterjesztett eredeti amerikai-brit javaslat megakadályozásához - Szaddám Huszein összesen több mint 25 milliárd hordó iraki olaj kitermelési jogát kínálta fel orosz társaságoknak, és erről egy szerződést és számos előzetes megállapodást kötöttek.
Az Egyesült Államok által támogatott iraki ellenzéki vezetők azonban máris jelezték, hogy érvénytelennek tekintik az orosz konszernekkel kötött megállapodásokat, és újra felosztják a kitermelés jogát amerikai és brit cégek között, ha hatalomra kerülnek.
Washingtonban is szabad vadászterületnek tekintik az Oroszországnak ígért készleteket. - Túlzás azt hinni, hogy a Szaddám rezsimjével kötött egyezmények kötelező érvényűek azokra az időkre, amikor majd a szankciókat feloldják - mondta egy külügyminisztériumi tisztségviselő. Andrew Kuchins, a washingtoni Carnegie alapítvány orosz szakértője szerint az Egyesült Államoknak nem kell tiszteletben tartania azokat a szerződéseket, amelyeket Szaddám Huszein arra használt, hogy megvásárolja Oroszország támogatását az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Az iraki pozíciók elvesztése súlyos csapást mérne Moszkvára, amely az 1970-es évek elején maga segítette az iraki olajipar kifejlesztését. Moszkva később az iraki-iráni háborúban fegyverszállításokkal erősítette bagdadi kapcsolatait, csakúgy, mint Franciaország. A második legnagyobb orosz kőolajipari cég, a Jukosz vezetője az utóbbi egy hónapban kétszer is járt az Egyesült Államokban, hogy a kormánytisztviselők és olajipari vezetők értésére adja: ha azt akarják, hogy Oroszország együttműködjön a Biztonsági Tanácsban, bölcsen tennék, ha megígérnék, hogy Oroszországnak is helye lesz az iraki kőolaj-kitermelésben.
Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz orosz olajcég vezetője nem gondolja, hogy Irak nagy olajtartalékainak ellenőrzése Washington fő politikai célja lenne, mert az olcsóbb nyersolajkínálatból eredő előnyöket több mint túlszárnyalná a háború csillagászati költsége. Számszerű példája szerint az olajárak hordónként 10 dolláros olcsóbbodása évente 20 milliárd dollárt takarítana meg az Egyesült Államoknak, ám az Irak elleni hadművelet, amerikai becslés szerint, legkevesebb 100 milliárd dollárba kerülne.
Hodorkovszkij úgy véli, hogy az iraki olajtermelés egy új vezetés hatalomra kerülésétől számított három éven belül több mint megkétszereződne, napi 5 millió hordóra. Ez a pótlólagos kínálat a világpiacon 18-23 dolláros sávba szorítaná le az olajárakat középtávon, az idei mintegy 25 dolláros átlagszintről.
MTI - fidesz.hu