Rendőri túlkapások az emberi jogi bizottság előtt

A Budapest utcáin a szeptember 18-19-20-án éjszaka érvényesített rendőri intézkedések jogszerűségéről tárgyalt mai ülésén az Országgyűlés emberi jogi bizottsága.

Dátum: 2006-10-13 15:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=65588
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:48:39.495776, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A parlamenti bizottság ellenzéki kezdeményezésre ült össze a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben, hogy vizsgálja az utcai zavargások során végrehajtott rendőri intézkedések jogszerűségét és hatékonyságát.

A testület kihelyezett ülésén Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter, Bene László országos rendőrkapitány és Gergényi Péter fővárosi rendőrkapitány tartott tájékoztatót.

A bizottság ülésén hozzászólási lehetőséget kaptak jogvédő szervezetek - Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért, Nemzeti Jogvédő Alapítvány képviselői, valamint Király József, Kruchina Károly és Kruchina Vince beadványtevők. A testület meghallgatta Takács Albert helyettes ombudsman és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hozzászólását.

Bene szerint a rendőri intézkedés nem cirkusz

Bene László országos főkapitány visszautasította a rendőri testület általános megbélyegzését.

Elmondta, hogy az események kapcsán 28 nyomozást indított az ügyészség rendőrök ellen, ami azonban szerinte nem tekinthető soknak, figyelembe véve, hogy szeptember 18-19-20-án éjszaka több ezer rendőr sok ezer intézkedést hajtott végre.

Ha a kollégák követtek el hibát, azt fel kell tárni, de ennek ódiuma nem hullhat vissza az egész testületre - mondta a főkapitány, aki nem vitatta a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatok szükségességét, de jelenleg nem tartotta időszerűnek.

Ezeknek a kérdéseknek a feszegetés nem időszerű akkor, amikor a nyugalom még nem állt helyre, elbizonytalaníthatja az állományt - mondta Bene László.

Rendkívüli helyzet volt, amelyben még nincs gyakorlata az állománynak. Azt pedig a lakosságnak is meg kell érteni, hogy a rendőri intézkedés nem cirkusz, nem látványosság, az ilyen helyszíneken mindenki maga is felelős a saját biztonságáért - tette hozzá a főkapitány, aki emlékeztetett arra is, hogy a rendőrség folyamatosan kérte a békés tüntetőket, távozzanak a rendzavarások helyszínéről.

Bene László a szeptemberi zavargásokról szólva elmondta: szeptember 18-án békés demonstráció biztosítására készültek, sem a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, sem a rendőrségnek nem volt más információja. Este a Szabadság téren azonban a Magyar Köztársaság legnagyobb rendzavarása zajlott le.

Utólag már látható, hogy voltak, akik készültek a rendzavarásra, benzint, kannákat hoztak magukkal, csuklyát húztak a fejükre, és szervezték az eseményeket. Az erőszakos cselekmények elkövetőinek nagy része a futballstadionok lelátóiról jól ismert rendbontó volt, de akadtak szélsőséges szervezetek tagjai, a fiatalok egy része pedig belesodródott az eseményekbe - mondta a főkapitány.

Szeptember 18-19-20-én éjjel összesen 186 rendőr megsérült, közülük 21-en súlyosan, van, akit még mindig kórházban kezelnek. A rendőri felszerelésben 73 millió forintos anyagi kár keletkezett. A zavargások kapcsán 313 gyanúsított ellen indult büntetőeljárás, közülük 84-en büntetett előéletűek, 220-at őrizetbe vettek, ebből 31-et előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság, 6-ot házi őrizetbe, 17-et pedig lakhelyelhagyási tilalom alá. Eddig hat nem jogerős ítélet született, amelyből négy esetben letöltendő szabadságvesztést szabtak ki. Még 33 olyan személyt keresnek a nyomozó hatóságok, akikről fényképfelvétel készült és terhelő bizonyítékok szólnak ellenük - ismertette Bene László.

Nem elszigetelt jelenség a rendőri brutalitás

Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője az ülésen elmondta, beszélgetett a zavargások kapcsán fogvatartott személyekkel, akik közül többen beszámoltak arról, hogy megbilincselésük után bántalmazták őket a rendőrök, esetenként még a rendőrautóban, sőt a rendőrségi épületben is. Egyikükhöz mentőt kellett hívni, de a bilincset az orvosi ellátás idejére sem vették le róla. Volt, akit másfél órán keresztül hátrabilincselt kézzel térdepeltettek.

A zavargások kapcsán az elsőfokú bíróságok az összes ügyészi indítvány 84 százalékában elrendelték az előzetes letartóztatásokat, másodfokon azonban már ezek jelentős részét hatályon kívül helyezték. Volt olyan eset, ahol a gyanúsított védő nélkül vett részt a letartóztatáson - mondta a jogvédő.

Kőszeg Ferenc megjegyezte: ezek az esetek korántsem példa nélküliek, csak most a politika rájuk irányította a figyelmet. Magyarországon általában nem tekinthető ritkának a rendőri bántalmazás, csak nagyon nehéz bizonyítani. Az emiatt indult nyomozásoknak csupán 20 százalékában kerül sor vádemelésre.

Az előzetes letartóztatások esetében pedig általánosságban elmondható, hogy a bíróságok nem egyszer csak ráteszik a bélyegzőt a rendőrség által kezdeményezett és az ügyészség által továbbított indítványokra, ugyanis 90 százalékban helyt adnak azoknak.

Kőszeg Ferenc a kormányoldalt arra figyelmeztette, hogy már nem a példastatuálás ideje van, hanem sokkal inkább a megbékélésé. Az ellenzéki képviselők figyelmét pedig arra hívta fel: nem tűrhető el, hogy bárki is az 56-os eseményekhez hasonlítsa az MTV székházánál történteket.

Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára kijelentette: a kormány nevében határozottan visszautasít minden olyan véleményt, amely megkérdőjelezi a jogállamiságot. Szerinte elfogadhatatlan, ha bárki forradalmárokról, provokátorokról és tömeges rendőri brutalitásról beszél.

A jogállamiság alapvető biztosítékai az alkotmányos intézmények, így különösen a bíróság, amelyet nem szabad nyomás alá helyezni. Aggályos folyamatban lévő eljárásról politikai véleményt formálni, így országgyűlési bizottság sem nyilváníthat véleményt folyamatban lévő bírósági eljárásról - mondta az államtitkár.

Fogarasiné Deák Valéria, szocialista bizottsági alelnök indítványára a testület kormánypárti többsége megszavazta a korábbi, jogállamiság és köznyugalom melletti ötpárti nyilatkozatot. A szocialista alelnök a rendőrség iránti közbizalom fontosságát is hangsúlyozta.

Balog Zoltán, a bizottság fideszes elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: nem azt kifogásolja, ami a nyilatkozatban szerepel, hanem azt, ami kimaradt belőle. Magyarországon az emberi jogok betartása mindenkinek kötelessége, így a rendőrségnek is.

Gusztos Péter szabad demokrata képviselő ugyanakkor arra figyelmeztetett: "az emberi jogok szent ügye alpári politikai játszmák áldozatává" válhat.

Parlamenti vizsgálóbizottság alakulhat

Varga József fideszes országgyűlési képviselő az emberi jogi bizottság ülésén parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a szeptemberi fővárosi zavargásokkal kapcsolatosan.

Varga József javaslatával összefüggésben az SZDSZ-es Gusztos Péter azt mondta, hogy az Országgyűlésben a kormánypárti többség támogatni fogja a javaslatot.

Az emberi jogi bizottság ülésén rendőrségi vezetők, országgyűlési biztosok és emberi jogi aktivisták mondták el véleményüket a szeptemberi budapesti zavargások rendőri intézkedéseiről, valamint megszólalt két, az intézkedések során előállított fiatal hozzátartozója.

MTI - fidesz.hu