Gyarmati: A Kossuth-címer volt a forradalom meghatározó szimbóluma

Az 1956-os forradalom meghatározó szimbóluma a Kossuth-címer volt, a lyukas zászló csak az 1989-90-es rendszerváltás után kapott lényegesen nagyobb hangsúlyt - fejtette ki Gyarmati György történész Az 1956. évi magyar forradalom 50 év után című tudományos konferencián.

Dátum: 2006-10-17 15:23:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=65845
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:50:00.734849, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának igazgatója a konferencia második napján elmondott előadásában vidéki levéltári kutatásaira hivatkozva közölte, hogy a korabeli röplapokon, a helyi újságokban és a fellelhető dokumentumokban is döntő szerepe volt a Kossuth-címernek, mint a forradalom jelképének.

A Magyar Állam és Társadalom 1956-ban elnevezésű szekcióban felvetődött, hogy miért pont Magyarországon tört ki a forradalom, miközben a szovjet blokk országaiban hasonló folyamatok játszódtak le, mint nálunk. Gecsényi Lajos történész, a szekció vezetője az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a jövőben a közép-európai térségben az '50-es években lezajlott folyamatok összehasonlító

vizsgálatára is nagy szükség lesz.

A szekció ülésen felmerült a forradalomhoz vezető útnak egy másik aspektusa, a magyar társadalmat 1945 és 1956 között ért sérelmek összegződése, valamint az a kérdés is, hogyan jelent meg mindez a forradalmárok követeléseiben.

Több előadó is utalt a társadalmat az '50-es években ért traumákra. Gecsényi Lajos elmondta, hogy ezek sorában világtörténelmi és mikro-történelmi traumák is voltak. A világtörténelmi traumák közé tartozott Trianon hatása, a két világháború közötti rendszer problémája, 1948, illetve 1953, mint a Nagy Imre által irányított fordulat problémája. Mindezekhez csatlakoztak a mikro-történelmi traumák, amelyet Varga Zsuzsa egyetemi docens a parasztsággal kapcsolatban elemzett. Ilyenek voltak a háború utáni földosztás, 1949-től a kényszer-szövetkezesítés, 1953-tól a termelőszövetkezetek feloszlatása, majd 1955-től az újra-téeszesítés és ezt követően a téeszek szétesése.

Varga Zsuzsa leszögezte, hogy a parasztság elégedetlenségének nemcsak gazdasági okai voltak, az emberi jogok is sérültek, emberi méltóságukban sértették meg az embereket az '50-es évek első felében.

MTI - fidesz.hu