Az EU-csatlakozás a koncentrációt erősíti a kereskedelemben
Az elaprózódott magyar kiskereskedelmi hálózat koncentrációját várhatóan gyorsítani fogja az uniós csatlakozás - állapítja meg Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója az osztrák példa alapján készült elemzésében.
Dátum: 2002-11-23 11:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6022
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:55:30.333724, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az intézet igazgatója utal arra, hogy a jelenlegi tendencia alapján az üzletek száma még nem csökkent Magyarországon, viszont folyamatosan nő a láncba szervezett bolthálózatok részesedése a forgalomból.
A piackutató szakember felhívja a figyelmet arra, hogy azok a piaci szereplők számíthatnak jelentős térnyerésre, akik felkészülnek az uniós csatlakozásra és szem előtt tartják a csatlakozást követő 5-10 éves időszakot is.
Az általa idézett osztrák példa azt mutatja, hogy míg 1970-ben Ausztriában még 16 ezer élelmiszerbolt működött, számuk 2000-ben 7 ezerre csökkent. Három évtizeddel ezelőtt Ausztriában 20 jelentős vállalat volt ezen a piacon, azóta már csak öt maradt, a Spar az Intersparral, a Billa, a Merkur, az Adeg, valamint a Zielpunkt és Hofer.
Magyarországon az öt legnagyobb élelmiszerkereskedelmi vállalatra a forgalom 51 százaléka jutott 2000-ben, miközben Ausztriában ez a részesedés eléri a 90 százalékot.
A GfK igazgatója a jelentős változások között sorolja fel a kereskedelemben az erős márkanevek kiépítését, a törzsvásárlói programokat és azt, hogy a kereskedők és a gyártók viszonyában a kereskedők irányítanak. Az elemzés kiemeli, hogy a csatlakozást követően megnőtt az élelmiszerimport az EU-tagországokból, aminek következtében például a tejtermékeknél rohamos volt az árcsökkenés, megnőtt a kereslet az uniós borok iránt, illetve az osztrák boltokban is megjelentek az európai élelmiszermárkák.
Az EU-bónuszok érvényesek lettek Ausztriában is, ezért tovább keményedtek az ártárgyalások a kereskedelem és az ipar között, ami végül is árcsökkentéshez vezetett, amit azonban főként a kereskedők nyújtottak.
Az osztrák élelmiszerkereskedők az EU-csatlakozástól a forgalom 2 százalékos növekedését várták, az árak csökkenése miatt azonban 2,2 százalékos csökkenést voltak kénytelenek elviselni. A GfK várakozásai szerint Magyarországon is várható az uniós termékek ugrásszerű növekedése a csatlakozást követően.
A választék bővülése, a minőségorientált fogyasztók arányának növekedése, illetve az unió belső piacára való bekerülés, az európai kereskedelmi márkák könnyebb térnyerése együtt gyorsítani fogja a kereskedelem koncentrációját, ami a gazdaság gyorsuló növekedésével egyébként is megjelenne. A GfK igazgatója utal arra, hogy az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon 1998-ban az EU-átlag fele volt, de az idén már elérte az 54 százalékot, s 2005-re az intézet várakozásai szerint már annak 60 százaléka lesz.
A GfK elemzése szerint Magyarországon még nem dőlt el az élelmiszerkereskedelmi kultúra fejlődésének fő iránya. Az Auchan, a Cora és a Tesco terjeszkedése elképzelhetővé teszi, hogy a hipermarket jellegű kereskedelem lesz a túlsúlyos, ugyanakkor nem zárják ki azt sem, hogy Ausztriához hasonlóan a szupermarketek jelentik majd a magyar kiskereskedelem jövőjét.
A GfK által idézett adatok szerint a tavaly 5400 milliárd forintnyi kiskereskedelmi forgalom az idén tovább nő, a GDP-ben a kereskedelem részesedése mintegy 12 százalék, ami a feldolgozóipar után a legnagyobb arány a gazdasági ágak között.
A kereskedelem-javítás szektorban több mint 198 ezer vállalkozás működött 2001-ben. Amíg tíz évvel ezelőtt a kereskedelem 480 ezer főt foglalkoztatott, addig az ott foglalkoztatottak száma 2001-ben már meghaladta az 548 ezret.
Az arányokban a magyar mutatók már jelentősen közelítenek az uniós átlaghoz. Az unióban az ágazat 13 százalékkal járul hozzá a nemzeti össztermékhez a 370 millió fogyasztó igényeit kielégítő ágazatban 22,5 millió a foglalkoztatottak száma.
MTI - fidesz.hu